Hírvilág

Anonymus írja a tudományos orvosi közleményeket?

2011. AUGUSZTUS 15.

Hat jó nevű orvostudományi folyóirat mindegyikében közöltek a tavalyi év során számos olyan cikket, amelyek valódi szerzői közül a közölt szövegben „kihagytak” néhányat, derült ki a Journal of the American Medical Association négy szerkesztője által készített vizsgálatból, amelynek első szerzője a JAMA egyik szerkesztője, S. Wislar. A tanulmány eredményeit eddig nem közölték, magyarul először a Népszabaságban számoltak be róla.

Elhallgatott szerzők
A lapokban megnevezett szerzőket anonim módon, online kérdőív kitöltetésével kérdezték meg.
Összességében a közlemények 8%-áról derült ki, hogy a szerzők közölt felsorolásából hiányzott egy vagy több közreműködő, akit a folyóiratok elfogadott publikációs irányelvei szerint néven kellett volna nevezni – az anyagi érdekeltségeivel és a cikkben említett termékekkel kapcsolatos egyéb érdekeivel együtt.

Szellempublikáció
Az angolul „ghostwriting” (magyarul körülbelül: „szellempublikáció”) néven ismert tevékenység azt jelenti, hogy egy bizonyos gyógyszer vagy egyéb termék szempontjából érdekelt (tehát nem független) személy komolyan részt vesz a kutatásban és az eredményeket tartalmazó közlemény írásában, de a munkája nem a saját nevén, hanem „független” szakember, például egyetemi oktató neve alatt jelenik meg.

Ez értelemszerűen megtéveszti a közlemény olvasóit – legalábbis azokat, akik veszik maguknak a fáradságot, és következetesen elolvassák a cikkek végén apró betűvel feltüntetett „Érdekütközés” vagy ehhez hasonló nevű bekezdést, amelyben a szerzők kötelesek megadni az esetleges (anyagi) érdekeltségeiket.

Elterjedt gyakorlat
Az online kutatáshoz csatlakozott a neves JAMA további három szerkesztője is. Az eredményeik szerint a New England Journal of Medicine-ben közölt cikkek 10,9%-ában igazolták nem nevezett szerzők közreműködését, de a saját házuk táján, a JAMA-ban is a cikkek 7,9%-a akadt fenn a hálón, 7,6% a Lancetben és ugyanennyi PLoS Medicine cikkei közül, az Annals of Internal Medicine közleményeiből 4,9% és a Nature Medicine cikkeinek a 2%-a.

Önkritika…
A PLoS, az Amerikai Egyesült Államok Nyilvános Tudományos Könyvtárának folyóirata, amely önmeghatározása szerint „Olyan kutatók és orvosok nem profitorientált szervezete, akik elkötelezettek, hogy az egész világ tudományos és orvosi szakirodalmát szabadon rendelkezésére bocsássák a köz számára.”

A szervezet orvostudományi folyóiratának kiadványának főszerkesztője, Ginny Barbor azt nyilatkozta, hogy ezek az adatok „erősen bizonyító értékűek, és, őszintén szólva, sokkolónak érzem” az eredményeket. „A mi folyóiratunk igen szigorú irányelveket követ, határozott politikánk van a más nevében való írás és a közlemény elkészítéséhez hozzájáruló személyek megnevezése szempontjából, és úgy érzem, hogy ezekben a publikációkban lényegében a szerzők hazudtak nekünk.”

Kritika…
A NEJM szóvivőjét, Karen P. Buckley-t is „teljesen sokkolta” az eredmény. A folyóirat szerzői a szóvivőn keresztül azt a közleményt adták ki, hogy a JAMA szerkesztői helytelen módon a „ghostwriting” túl széles definícióját használták a vizsgálatukban.

A Birodalom visszavág
Csak két napnak kellett eltelnie, mire a The New York Times honlapján az idézett cikkre vonatkozó helyesbítés jelent meg a napilap honlapján, amelyet itt szó szerinti fordításban idézünk:

„Szerkésztési hiba miatt a pénteken [szeptember 11.] közölt írásunk az orvostudományi folyóiratokban talált ’ghostwriting’ jelenségről – a meg nem említett, illetve a szerzőként feltüntetett személyektől eltérő szerzők által készített kutatásokról – szóló cikkben hibásan állítottuk be az idézett kutatás eredményei között a gyógyszergyártók szerepét. Más vizsgálatokban megállapították, hogy a más személy(ek) neve alatt közölt kutatásokat gyakran gyógyszercégek finanszírozták, azonban az itt idézett vizsgálatban nem keresték a gyógyszeripar általi támogatás bizonyítékait, és nem is találtak ilyent.”

A helyesbítés alatt nem szerepel a helyesbítés szerzőjének neve, szóval arról csak találgathatunk, hogy ezt vajon ki írta: ember , szellem, vagy talán maga Anonymus…


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás: The New York Times, 2009. szeptember 10.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.