Alvásmegvonás és emlőrák
2012. MÁJUS 30.
2012. MÁJUS 30.
Szöveg nagyítása:
Nagyobb a mellrák kockázata a rendszeresen éjszakai műszakban dolgozó nőknél, különösen akkor, ha egyébként a reggel éber, "pacsirta" típusba sorolják magukat - idézte dán kutatók eredményét a The Daily Telegraph című brit napilap online kiadása (www.telegraph.co.uk). A tanulmány eredménye szerint a hetente legalább három éjszakai műszakot teljesítő nőknél kétszer nagyobb az emlődaganat kialakulásának valószínűsége, azok körében pedig, akik magukat "pacsirtáknak" tarják, négyszer nagyobb kockázattal jelent meg a melltumor azokhoz képest, akik nem dolgoztak éjjelente. Ismert, hogy az alvás és ébrenlét természetes ciklusának felborulása változást okoz a melatonin hormon termelődésében, az alvásmegvonás hatására kevesebb keletkezik belőle. A tanulmányban 18 500, a dán hadseregben szolgált nő 1964 és 1999 között összegyűlt egészségügyi adatait elemezték. Ezen felül 2005-2006-ban a kutatók kapcsolatba léptek az 1990 és 2003 között mellrákkal diagnosztizált 218 nő közül 210-zel. Az ő egészségügyi adataikat 899 olyan nő adataival vetették össze, akik életkora és egyéb körülményei hasonlóak voltak, szintén a dán hadseregben tevékenykedtek, és nem alakult ki náluk mellrák. Összesen 141 emlőrákos és 551 egészséges nő töltötte ki a 28 oldalas részletes kérdőívet, amely életmódjukra, családi hátterükre, munkájukra, egészségi állapotukra volt kíváncsi. Johnni Hansen kutatásvezető, a koppenhágai Rákepidemiológiai Intézet munkatársa elmondta, hogy a hetente 1-2 éjszakai műszakot teljesített nőknél nem emelkedett meg a mellrák kockázata. Ez egybecseng azzal, hogy heti 1-2 éjszakai alvásmegvonás még nem borítja fel a cirkadián ritmust, nem tolja el a melatonin termelődésének idejét és intenzitását. Az ennél többet éjszakázók azonban egészségügyi kockázatot vállalnak. A tanulmányt az Occupational and Environmental Health című szakfolyóirat legfrissebb számában ismertették részletesen. MTI 2012. május 30., szerda
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
PharmaPraxis
Az emlőrák miatt kemoterápiában részesülők nagy része nem elégedett azzal az információval, amit orvosától kapott. A betegközpontú gyógyszerészi ellátás segíthet a probléma áthidalásában.
Klinikum
Hosszú utat kell még megtennünk ahhoz, hogy a személyre szabott orvoslás ígérete valóra válhasson a rutin egészségügyi ellátásban. Két neves genetikus a Nature-ben ismerteti az individuális betegségkockázat pontos meghatározásához szükséges teendőket.
Az onkológiai ellátóhelyek eredményességi mutatóinak közzétételét szorgalmazta a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. Dr. Bodoky György...
A mellrák a hölgyek körében a leggyakrabban előforduló daganattípus, amely világszerte a nők 10-12 százalékát érinti, és évente mintegy 2200 életet követel Magyarországon! Ennek oka, hogy a többségüknél már csak előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel a betegséget, miközben az időben felfedezett és diagnosztizált emlődaganat sokkal hatékonyabban gyógyítható! Mivel a betegség kezdeti stádiumában tünet- és panaszmentes, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni a szűrővizsgálatok és a helyesen végzett, rendszeres önvizsgálat fontosságát! A legközelebbi mammográfiás szűrőnapon, október 30-án, pénteken 15 órától 20 óráig várják az SZTE Radiológiai Klinika Női Diagnosztikai Osztályán a beutalóval rendelkező hölgyeket szűrővizsgálatra.
Tényleg, előfordul-e a hiánya, és ez milyen következményekkel jár? Mennyi az optimális vérszint? Hogyan vigyünk be többet? Mi a helyzet a napozással és a vitaminpótlással? És a bőrrák? …
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás