Hírvilág

A vérnyomás cirkadián ritmusa nem okoz reggeli szívrohamot

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


A cirkadián ritmus során bekövetkező vérnyomás ingadozás nem növeli a reggel bekövetkező szívroham bekövetkezésének valószínűségét – olvasható a Circulation hasábjain. Korábbi munkákból ismert, hogy a napi vérnyomás-ingadozás a szervezet belső óráját biztosítja: megállapították, hogy a vérnyomás napi csúcsértéke este 9 órára tehető, mely független a fizikai aktivitástól, illetve magatartásbeli tényezőktől. Az is régóta ismert, hogy a magas vérnyomás növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Steven A. Shea (Harvard Orvosi Egyetem, Boston) és munkatársai ugyanakkor megállapították, hogy a vérnyomás legalacsonyabb értéke a késő reggeli órákban mérhető. Ez azt jelenti, hogy a vérnyomás cirkadián ritmusa nem hozható kapcsolatba a reggeli szívrohamként ismert jelenséggel. A kutatók három vizsgálati protokollt alkalmaztak, melyeket három csoportban végeztek el. Mindegyik ugyanazt az eredményt adta. A vizsgálatban résztvevő, vérnyomásbetegségben nem szenvedő 28 önkéntes korábban két-három hétig meghatározott rendben töltötte napi ritmusát: 16 órás ébrenlétet 8 órás követett. A laboratóriumban, standard körülmények között két napot töltöttek el ugyanezen ciklus szerint – ezáltal függetlenedtek a tesztalanyok a környezeti, és magatartási tényezőktől. A három protokoll alatt a kutatók szórt megvilágítást alkalmaztak. Az első csoport 38 órás folyamatos ébrenlétre volt ítélve. A másodiknál 196 órás deszinkronizációt írtak elő, 28 órás ciklusokban, melyből 18 óra 40 percet ébren, 9 óra 20 percet álomban kellett tölteni. A harmadik csoport 240 órás deszinkronizációnak volt kitéve, 20-20 órás ébrenléti/alvási periódus váltotta egymást. Mindhárom esetben mérték mind a szisztolés, mind a magas (magas, illetve alacsony) vérnyomásértéket. A kutatók mindhárom esetben hasonló vérnyomás-mintázatot mértek, ami függetlennek bizonyult mind a szimpatikus idegrendszer aktivitásától, mind más, szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelő cirkadián tényezőktől. Vagyis kizárólag a vérnyomás cirkadián kiugrásaival nem lehet megmagyarázni a reggeli szívinfarktusokat, azt befolyásolják környezeti tényezők, illetve a fizikai aktivitás. Mindazonáltal a mechanizmusnak az este bekövetkező szívrohamban lehet szerepe. Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinae) - 2009; 19(06-07) A melatonin, az alvás és a cirkadián ritmusok: elméleti megfontolások és kronofarmakológiai alklamazások

Nyári nyomáscsökkenés

Az anyák agyvérzése a lányok szív-érrendszeri betegségének jele lehet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Nihil faciendum?

KAPÓCS Gábor

A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.