Hírvilág

A klinikusok elől is titkolják az adatokat?

2014. OKTÓBER 15.

Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, tavaly tiltotta meg az akkor hivatalban lévő egészségügyért felelős államtitkár, Szócska Miklós a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) 2012-es eredményeinek nyilvánossá tételét, amelynek adatai a kórházi fertőzések és az ehhez köthető halálozások számának emelkedését mutatták. Az IME egészségügyi szaklap kétnapos II. Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferenciájának szerdai programján kiderült, a sajtónyilvánosságot akarták elkerülni.

Saját kutatásukat mutatta be a konferencián dr. Iványi Zsolt, a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának igazgató-helyettese, infekciókontroll (IC) vezetője saját vizsgálataik eredményeiről számolt be, amelyet tavaly január és december között levett légúti-, hasi eredetű-, véráram- és húgyúti minták alapján végeztek.

A pán- és multirezisztens kórokozók okozta nozokomiális infekciók (NI) elterjedése különös kihívást jelent a csökkent immunválasszal rendelkező, kritikus állapotú betegek ellátását végző intenzív terápiás osztályokon (ITO), ahol a gyakran alkalmazott széles-spektrumú antibiotikus terápia következtében gyakoribb az NI, emelkedett mortalitást és elhúzódó kórházi kezelést okozva. A probléma nem csak abban rejlik, hogy a választandó antibiotikum drága, vagy esetenként nem elérhető, hanem hátráltatja az idejében – szeptikus beteg esetén a felvételt követő első órában – megkezdett terápiát is. A kényszerből adagolt antibiotikum pedig további rezisztens törzsek kialakulásához vezet – hangzott el az előadásban.

Az ITO-kon ezért különösen nagy jelentősége van a megfelelően végzett IC-nek, amelynek nem csak az NI-k számának csökkentésében, hanem az időben megkezdett adekvát empirikus terápia kivitelezésében, és az antibiotikus politika tervezésében is szerepe van – foglalta össze a szakember.
Megjegyezte, hogy saját kutatásaik eredményeit szerették volna összevetni az országos helyzettel, ezért több ízben igyekeztek megszerezni az NNSR-be 2013-ban jelentett adatokat, azonban nem jutottak hozzá. Pedig, mint azt dr. Iványi Zsolt kiemelte, fontos lenne az országos és a lokális survillance egymást nem helyettesítő, egyidejű végzése.

Az NNSR tavalyi letiltására „az újságírók miatt volt szükség" – szólt hozzá az előadáshoz dr. Kurcz Andrea, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Kórházi Járványügyi Osztályának vezetője. Mint mondta, a 2012-es NNSR jelentést a kórházak belső használatra megkapták, az pedig egyelőre nem dőlt el, hogy a 2013-as NNSR-nek, amelyet a vonatkozó miniszteri rendelet szerint idén nyáron kellett volna nyilvánosságra hozni, mi lesz a sorsa. Mint Kurcz Andrea fogalmazott, elképzelhető, hogy ugyanúgy, mint tavaly, ezt is „nem nyilvános” felirattal kaphatják majd kézhez az intézmények, de az is lehetséges, hogy „változás lesz a rendszerben”. Hogy milyen, azt az osztályvezető asszony nem közölte.

Ahol másképp csinálják

A titkolózás annál is inkább érthetetlen, mert Angliában éppen a nyilvánosságnak, és a sajtóban közölt cikkeknek köszönhetően, társadalmi nyomásra kezdtek el kormányzati szinten foglalkozni az NI-kkel, olyannyira, hogy 2005-ben politikai kampánykérdéssé is vált az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések visszaszorítása. Az adatok mindenki – a klinikusok, a betegek és a sajtó – számára folyamatosan elérhetőek, azok közlését a „botrányok” idején sem tiltották le.

A szigetországban a komoly erőfeszítéseknek köszönhetően szignifikáns csökkenést értek el az NI-k számában az elmúlt 5-10 évben, ennek ellenére a kérdés nem került le a terítékről. Idén áprilisban Gillian Leng professzor, az ottani Országos Egészségfejlesztési Intézet (National Institute for Health and Care Excellence, NICE) igazgató helyettese a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy bár a legismertebb NI-k, a Meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) és a Clostridium difficile (CD) aránya jelentősen csökkent az elmúlt években, de az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések még mindig nagyon is valós veszélyt jelentenek a betegek, családtagjaik és az egészségügyi személyzet számára.

Angliában zéró toleranciát hirdettek a multirezisztens kórokozókkal és az MRSA-val szemben. Nem söpörték a szőnyeg alá a problémát, és a kórházi fertőzések számának csökkentése az egyik legfontosabb prioritás a kormányzat számára, nem csak szavakban, hanem tettekben is.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-10-15

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A betegek élete a kézhigiénén múlik

A kórházi fertőzések csupán 20 százalékkal szoríthatók vissza előírásokkal, a prevenció 80 százaléka a kezünkben van.

Klinikum

A fertőző megbetegedések jelentése régen és ma

SZALKA András

Az elmúlt 30-40 évben a klasszikus fertőző betegségek eltűnésével, ill. számuk jelentős csökkenésével párhuzamosan egyre több egészségügyi beavatkozásokkal és kórházi fertőzésekkel kapcsolatos infekciók diagnosztizálhatók. Az is közismert, hogy egyes nem kórházi eredetű fertőzések még ma is jelentős számban fordulnak elő (pl. salmonellosis, campylobacteriosis, varicella) és szinte minden évben új kórokozókat és új betegségeket ismertünk meg. Az új ismeretek közé tartozik infekciók szempontjából az is, hogy bármilyen mikroorganizmus fertőzést idézhet elő, a szervezet megváltozott védekezőképességének tükrében.

Hírvilág

Nem tudni, mennyi a kórházi fertőzés Magyarországon

Szócska Miklós letiltotta, azóta sem közlik az adatokat

Hírvilág

Procalcitoninszint-mérésen alapuló antibiotikus kezelés

A szérum procalcitoninszint hasznos biomarker lehet a bakteriális szepszis diagnózisának felállításához.

Gondolat

A túlzott antibiotikum-használat pszichológiája

A pszichológiai faktoroknak nagyobb a hatásuk az antibiotikumok (irracionális) használatára, mint a tudományos bizonyítékoknak.