Hírvilág

A jelen vegyszerei a jövő mérgei

2011. AUGUSZTUS 15.

Az Egyesült Államok mezőgazdaságának statisztikai adatainak vizsgálata során fény derült arra, hogy a génmódosított növények térnyerését követően (a hozzájuk fűzött reményekkel ellentétben) a felhasznált növényvédő szerek mennyisége fajlagosan és abszolút mértékben is számottevően emelkedett. Ez a tendencia különösen aggasztó egy új vizsgálat tükrében, amelyben kimutatták, hogy az egyik leggyakrabban használt növényvédő szer hatóanyaga, a glüfozát (glyphosate) nevű glicinszármezék apoptózist, illetve nekrózist idézhet elő köldökzsinórból, placentából és embriókból származó humán sejtvonalakban.

Az Amerikai Egyesült Államok takarmánynövény-termesztésében a génmódosított szója, kukorica és gyapot egyre inkább uralkodóvá vált az elmúlt évtizedben. Dr. Charles M. Benbrook az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának hivatalos adatainak elemzésén keresztül jutott arra a következtetésre, hogy a génmódosított növényekhez felhasznált növényvédő szerek mennyisége fajlagosan 26%-kal növekedett az elmúlt 13 évben.

A héten közzétett 69 oldalas jelentés kapcsán dr. Benbrook kijelentette, hogy „A génmódosított növényekhez felhasznált növényvédő szerek mennyiségének drasztikus mértékű növekedését elsősorban a Monsanto által forgalmazott Roundup(TM) hatóanyagával, a glüfozáttal szemben ellenálló gyomnövények gyors elterjedése okozza.”


Nora Benachour és Gilles-Eric Sralini francia kutatók a Roundup(TM) toxikusságával kapcsolatos kutatási eredményeket bemutató közleményben a következő megállapításra jutottak: „A Roundup(TM)-készítményekben alkalmazott adjuvánsok nem inertek.”

HUBBLE - NASA - BC13.1132 d12Aa

Az Európai Unió illetékes hatósága 2010-ben értékelni fogja a génmódosított növények termesztésének részletes társadalmi és gazdasági hatásait.

A génmódosított növényeket támogatók és ellenzők tábora közötti, sokszor méltatlan és sértegető szócsaták elkerülése érdekében bizonyítékokra és megbízható adatokra volna szükség, ám az ezeket megalapozó kutatások (támogatás hiányában) legtöbb esetben nem készültek el. A múlt hónapban a Nature hasábjain Battlefield (Harctér) címmel megjelent cikk a génmódosítás esetleges negatív hatásait kimutató kutatók megpróbáltatásait és a kutatások nehézségeit szemlélteti.

Növényvédőszerek esetében előfordulhat, hogy a környezet- és humántoxikus hatások csak évekkel az engedélyezést követően mutatkoznak meg. A kutatások tükrében könnyen előfordulhat, hogy a glüzofátalapú növényvédő szerek is ebbe a kategóriába sorolódnak.


eLitMed.hu
Brys Zoltán


Források:

Glyphosate-based herbicides are toxic and endocrine disruptors in human cell lines. Toxicology Volume 262, Issue 3, 21 August 2009, Pages 184-191.


Impacts of Genetically Engineered Crops on Pesticide Use: The First Thirteen Years


Glyphosate Formulations Induce Apoptosis and Necrosis in Human Umbilical, Embryonic, and Placental Cells. Chem. Res. Toxicol., 2009, 22 (1), pp 97–105.

GM Corps: Battlefield, Nature 461, 27-32 (2009)

Drámai mértékben megnövelték a gyomirtószer-felhasználást a génmódosított növények MTVSZ (2009)

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.