Azt mutatjuk meg elsőként a népegészségügyből, amiben sikeresek vagyunk – mondta dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár azon a sajtótájékoztatón, ahol az Országos Epidemiológiai Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriumát (NBL) mutatták be a sajtó képviselőinek. Az NBL Közép-Európában is egyedülálló, ahol ugyanazt a kórokozót egyaránt vizsgálják hagyományos és modern módszerekkel, így dr. Melles Márta, az OEK főigazgatója azt is elmondta, nemzetközi képzések megszervezését is tervezik. Az NBL-ben minden kórokozó megtalálható, ami Magyarországon gondot okozhat – folytatta a főigazgató, hozzátéve, folyamatosan együttműködnek a külföldi referencialaborokkal is. A 2006-ban birtokba vett épületben egy éves próbaüzem után alakították ki azokat a különleges szabályokat, amelyeknek köszönhetően kizárt, hogy bármilyen fertőző anyag kikerüljön az épületből, így az elhivatott, fiatal gárda speciális és biztonságos körülmények között dolgozhat, nem veszélyeztetve a külső környezetet sem.

fotó: Thaler Tamás

A népegészségügyi mozgósítás évében láthatóvá tesszük az egészségügy rejtett kincseit, hiszen a járványok megelőzése a népegészségügyi intézményhálózat munkájának fontos eleme – mondta Szócska Miklós. A tbc legyőzésének hagyományaira építve alakították ki hazánkban az Európában is egyedülálló, 95-98 százalékos biztonságot eredményező védőoltási rendszert. A klímaváltozás, a kórokozók módosulása azonban új kihívásokat jelent az epidemiológia számára, ebben segít az NBL. Az NBL bemutatása csupán a kezdete az egész éven átívelő mozgósításnak, hamarosan olyan, az egyén személyes felelősségét is fókuszba állító prevenciós programokkal jelentkeznek, amelyek a szív- és érrendszeri, onkológiai, vagy „megnyomorodást eredményező” mozgásszervi betegségeket állítja a figyelem középpontjába. A szakpolitikus azonban azt is hozzátette, hogy a megelőzés, az egészségvédelem a legegyszerűbb dolgokkal kezdődik, így például kezet kell mosni. A legveszélyesebbeket is itt őrzik Hazánkban egyre újabb, korábban ismeretlen kórokozók is megjelennek, ennek okaként a klímaváltozás mellett a globalizációt is megemlítette dr. Szabó Enikő helyettes tisztifőorvos, aki szerint még a turizmus is járványügyi kockázatokat hordozhat. Az NBL-ben azonban felkészültek az egészségügy számára is új kihívást jelentő vírusok, baktériumok azonosítására, amely rendkívüli események, veszélyhelyzetek, így akár bioterrorizmus esetén is biztosítja a gyors reagálást, amelyben a diagnosztika szerepe kulcsfontosságú. Mindezzel hazánk kapuőr szerepét is erősíti Európai Unióban. A melegedő éghajlat hatására olyan kórokozók is megjelennek hazánkban, amelyek eddig csak a mediterrán, szubtrópusi vagy trópusi területeken fordultak elő. A legveszélyesebb vírusok egyikének, a Krími kongói vérzéses láznak és az azt terjesztő kullancsnak a magyarországi megjelenése is jó példa minderre. A globalizáció, az áruk szabad mozgása, a turizmus előretörése is számtalan járványügyi veszélyt rejt magában. Egyre emelkedő számban hurcolják be Európába a sárgalázhoz hasonló dengue lázat vagy a maláriát.

fotó: Thaler Tamás

Az OEK-ben, illetve a járványügyi csúcslaboratóriumban az elmúlt 10 évben kifejlesztették a veszélyes kórokozók hagyományos és korszerű molekuláris biológiai diagnosztikai hátterét. A létesítmény – speciális kialakításánál fogva – alkalmas a legveszélyesebb kórokozók izolálására, tenyésztésére – akár kísérleti állatokban is –, valamint biokémiai tesztek elvégzésére, gyógyszerekkel szembeni rezisztenciájuk meghatározására. Mind a bakteriális, mind a virális veszélyes kórokozók esetében saját készítésű, nemzetközi körvizsgálatokban igazolt diagnosztikumok előállítására is képesek a szakemberek. A diagnosztikumok előállítása mellett a laboratórium veszélyes kórokozók elleni kísérletekben is részt vett (pl. H5N1 madárinfluenza), és készen áll az új influenzavírus, a H7N9 vizsgálatára is. A legmagasabb kockázati csoportba tartozó kórokozók közös jellemzője, hogy gyorsan terjednek, súlyos, esetenként magas halálozási aránnyal járó megbetegedéseket okoznak, és nem áll rendelkezésre ellenük terápia, vagy védekezési lehetőség – sorolta Melles Márta. Ebbe a körbe olyan vírusok tartoznak, mint a himlő, az Ebola vagy a Krími-kongói vérzéses láz, amelynek vírusa déli szomszédjainknál jelen van, az azt továbbadó kullancs elterjedési határvonala egyre északabbra tolódott, így a betegség felbukkanása nem csak hazánkban, de azokban a környező országokban is várható, ahol eddig a fertőzés nem fordult elő. Tarcza Orsolya, eLitMed.hu 2013-05-15