Hírvilág

A holnap orvosa: előrelépés akkor lesz, ha megbecsüljük

2011. AUGUSZTUS 15.

2009. szeptember 1-én az Egyetemes Orvosi Tanács (General Medical Council – GMC) kiadta a „Holnap Orvosa” korszerűsített változatát, amely az egyetemi 2011-12 évre fekteti le az orvosegyetemi curriculumot. Az orvostanhallgatók átfogó feladatmeghatározásaként az új iránymutatás szerint: „ a hallgatók érdeklődésének a központjában a páciensek ellátása van, tudását és készségeit kompetens és etikus módon alkalmazza, és arra használja a képességeit, hogy komplex és bizonytalan helyzeteket elemezzen.

A kimenetelt három kategóriába sorolják, a doktor
- mint kutató, tudós;
- mint gyakorló orvos;
- mint szakember, szakértő.

Mindhárom kategóriában meghatároznak számos általános kimenetelt és speciális, részletes eredményt.

A doktor, mint gyakorló orvos, magában foglalja azt a jelenlegi követelményt, hogy hatékonyan és biztonságosan legyen képes 27 gyakorlati beavatkozásra, mint pl. a helyi érzéstelenítés, a katéterezés, vagy a transzfúzió beadása. Különös figyelmet szentelnek a gyógyszerrendelésnek, felírásnak, mert ez az a terület, amelyben a hallgatók a legbizonytalanabbak voltak a Ian Illing és munkatársai által a GMC részére készített tanulmány szerint.

Ez a dokumentum vitathatatlanul sokat fejlődött és széleskörűvé vált, fontos hangsúlyt helyez a betegek jogaira, a kommunikációs képességre, a gyakorlati készségekre, a kulturális különbségekre, és arra, hogy a medicina multidiszciplináris, társadalmi és szociológiai vetülete is van.

Első ízben került a curriculumba a szakértői, szakemberi kategória, és bár kaphatott volna nagyobb hangsúlyt is, első lépésnek ez is kitűnő. Bár különböző területek bevonása, vagy kihagyása nagy vitákat váltott ki, az új curriculum kétségtelenül tükrözi a jövő egészségügyi ellátásának a kihívásait, és célja, hogy a lehető legjobb felkészüléssel ruházza fel a hallgatókat. Ma még nem világos, hogy ezek a célok a gyakorlatban hogyan érhetők el egy olyan rendszerben, amely már elment a határáiig.

Az utóbbi 5 évben változott az Egyesült Királyság egyetemi és továbbképzési helyzete. Az orvostanhallgatók száma a 2004 évi 34.000-ről mára 39.000-re nőtt. Új egyetemek nyíltak.

A posztgraduális program is változott, részint az alapozó évek bevezetésével, másrészt a Posztgraduális Orvosképzési és Gyakorlati Oktatási Bizottság (Postgraduate Medical Education and Training Board) 2005 évi megalapításával. Az utóbbi jövőre összeolvad a GMC-vel. Ésszerű, hogy a GMC figyelme kiterjedjen az utolsó orvostanhallgatói év és az első alapozó program év közötti zökkenőmentes átmenetre, a végzős medikusok támogatásával és az alapozó év kezdetének nyomon követésével, a teljes felelősség átvétele előtt.

Ami nem változott, az az egyetemi konzultánsi és oktatói gárda alacsony létszáma. De ami még rosszabb, a kutatási eredmények és a pályázatok vonzása következtében egyre inkább terjed az a nézet, hogy az oktatás a drága idő elfecsérlése. Az új Kutatási Kitűnőség Keretprogram (Research Excellence Framework) nem fog változtatni ezen a helyzeten. Az Egyetemeknek gondoskodniuk kell arról, hogy az oktatás elnyerje azt a státuszt és elismerést, amely szükséges ahhoz, hogy az egyetemi, főiskolai tanárok vállalják ezt a fontos szerepet, ami részévé kell váljon a karrier terveinek. Hallgatókat oktatni a gyakorlati életben, a valódi osztályos viziteken, úgy, hogy elég idő van a háttértudás és az oktatottak megértésének a felmérésére, a klinikai, kórházi, vagy háziorvosi team tagjaként kezelve őket – ez az alapja a gyakorolva tanulásnak. Az adott beteg helyzetének klinikai környezetben történő megvitatása hozzásegít a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás kialakulásához. Idősebb egyetemi tanár klinikusok példaképek lehetnek, közvetíthetik a szakmaiság jelentését és elveit, valamint a kutatáson alapuló tudás és érdeklődés fontosságát.

A „Holnap orvosa” dokumentum leszögezi a kapacitás fejezet előszavában, hogy „a megfelelő diszciplínákban lesz elegendő személyi állomány, amely rendelkezik a szükséges készségekkel és tapasztalatokkal ahhoz, hogy a hallgatókat oktassák, és a tanulásban támogassák.”. Ez nagyon optimistán hangzik, de valószínűleg nem reális a jelenlegi körülmények között. Arra sürgetjük a GMC-t, hogy hirdessen meg egy független és átlátható monitorozási és értékelési mechanizmust, amellyel évente beszámolhatnak a „Holnap orvosa” program megvalósulásáról.

Megfelelő számú személyi állomány nélkül lehetetlen megvalósítani bármely, még oly széleskörűen és alaposan megszerkesztett curriculumot is. Félő, hogy a kimenetelt és a kívánalmakat „ki fogják pipálni” egy puszta bürokratikus gyakorlattal. Az Egyetemeknek fel kellene nőniük a kihíváshoz, és meg kellene szüntetniük a kutatás és oktatás kettéválását. Csak akkor, ha megkívánjuk minden akadémikustól, hogy idejének egy megfelelő részét az oktatásnak szentelje, akkor lesznek a holnap orvosai alkalmasak arra, hogy a jövő orvosai legyenek.

Forrás: The Lancet szerkesztőségi közleménye
The Lancet, Volume 374, Issue 9693, Page 851, 2009

Szemlézte: Házijogorvos , dr. Szatmári Marianna

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.