A krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedők átlagosan 1,12 cm-rel voltak alacsonyabbak nem érintett társaiknál. A kisebb testmagasságra a hátrányosabb szociális helyzet adhat magyarázatot - írták a University of Nottingham kutatói a Journal of Epidemiology and Community Health című folyóiratban. A korábbi tanulmányok szoros összefüggést mutattak a fiatalkori nélkülözés és a felnőttkori COPD kialakulása között. Ugyanakkor nem bizonyított, hogy ez az összefüggés az életkörülmények javulása esetén is igaz volna. E kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja és számszerűsítse a kapcsolatot a felnőttkori testmagasság (ami a korai életévek alatti szocioökonómiai státuszt tükrözi) és a COPD kialakulása között, illetve megállapítsa, hogy az életkor változásával hogyan változik e viszony. A felméréshez több mint egymillió ember adatait nézték át. Az összefüggés a legfiatalabb vizsgált korcsoportban (a 35 és 49 évesek között) volt a legszembetűnőbb, a 90 éven felüliek esetében csak átlagosan 0,51 cm volt az eltérés. Ezt a kutatók azzal magyarázták, hogy az idősebb generáció beteg tagjai közül sokan haltak meg a közelmúltban. Richard Hubbard professzor, a tanulmány egyik szerzője szerint a hátrányos helyzetűek két okból is fogékonyabbak a betegségre. Egyrészt e réteget már a méhen belül, majd gyermekként is alultápláltság jellemzi, s ez a tény befolyásolhatja mind a növekedést, mind a tüdő fejlődését. Ehhez adódik annak a valószínűsége, hogy e vizsgált csoport tagjai közül sokan dohányos családban élnek, ami növeli annak a kockázatát, hogy felnőttként ők is dohányoznak fognak. A dohányzás pedig köztudottan összefügg a COPD kialakulásával. A tanulmány megállapítja, hogy a COPD kialakulásának kockázata szoros összefüggést mutat a felnőttkori testmagassággal. Ez az összefüggés a legmarkánsabb a fiatalabb felnőttekben, ami arra utal, hogy a fiatalkori életkörülmények minősége fontos tényező a COPD kialakulása szempontjából. Valószínű, hogy a korai életévek nélkülözéséhez köthető COPD sokkal súlyosabb formában és fiatalabb korban jelentkezik, mint a gyermekkorukban nem nélkülöző betegekben. A kutatás fő tanulsága, hogy a hátrányosabb helyzetű embereknek segítségre lenne szükségük annak érdekében, hogy tudatos táplálkozással és/vagy a dohányzás elhagyásával javítsanak életkörülményeiken és egészségi állapotukon - nyilatkozta Mike Morgan professzor, a British Thoracic Society elnöke. - Az érintett szakemberek a dohányzás és a tüdőbetegség egyéb rizikófaktorai mellett a testmagasságot is figyelembe vehetnék, hogy idejében diagnosztizálhassák a betegséget. Az angol egészségügyi minisztérium szóvivője szerint a nemzeti COPD-stratégia részeként arra fognak törekedni, hogy egyrészt pontosan azonosítsák a betegség rizikófaktorait, másrészt megelőzzék a krónikus légzőszervi betegség kialakulását, illetve lassítsák a már kialakult betegség progresszióját. Stephen Spiro professzor, a kutatást finanszírozó British Lung Foundation képviselője kijelentette: „Ez a tanulmány segít megértenünk, hogy miért nagyobb a COPD kialakulásának a veszélye bizonyos embereknél, és hogy milyen sok rizikófaktor mutat összefüggést a rossz életkörülményekkel. Ez a kutatás hangsúlyozza a hamarosan életbelépő nemzeti COPD-stratégia fontosságát, valamint felhívja az orvosok figyelmét arra, hogy rendszeres légzésfunkciós vizsgálatokat végezzenek a betegeknél, és lássák el őket a légzőrendszerre vonatkozó egészségügyi tanácsokat. Ez hozzájárulhat a lehető legkorábbi diagnózis felállításához. Szemlézte: Balogh András, eLitMed.hu Forrás: J Epidemiol Community Health doi:10.1136/jech.2009.096792 Shorter people get more lung disease Kapcsolódó anyagok: A tiotropium hatása a különböző végpontokra mérsékelten súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegségben - Az UPLIFT vizsgálat alcsoportelemzése A tiotropium hatásossága a krónikus obstruktív tüdőbetegség exacerbatiójának megelőzésében A tiotropium hörgőtágító hatása enyhe és mérsékelten súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegségben Tiotropiummal végzett négyéves vizsgálat krónikus obstruktív tüdőbetegségben Az UPLIFT tanulmány