2011. AUGUSZTUS 15.
A krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedők átlagosan 1,12 cm-rel voltak alacsonyabbak nem érintett társaiknál. A kisebb testmagasságra a hátrányosabb szociális helyzet adhat magyarázatot - írták a University of Nottingham kutatói a Journal of Epidemiology and Community Health című folyóiratban.
A korábbi tanulmányok szoros összefüggést mutattak a fiatalkori nélkülözés és a felnőttkori COPD kialakulása között. Ugyanakkor nem bizonyított, hogy ez az összefüggés az életkörülmények javulása esetén is igaz volna. E kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja és számszerűsítse a kapcsolatot a felnőttkori testmagasság (ami a korai életévek alatti szocioökonómiai státuszt tükrözi) és a COPD kialakulása között, illetve megállapítsa, hogy az életkor változásával hogyan változik e viszony. A felméréshez több mint egymillió ember adatait nézték át.
Az összefüggés a legfiatalabb vizsgált korcsoportban (a 35 és 49 évesek között) volt a legszembetűnőbb, a 90 éven felüliek esetében csak átlagosan 0,51 cm volt az eltérés. Ezt a kutatók azzal magyarázták, hogy az idősebb generáció beteg tagjai közül sokan haltak meg a közelmúltban.
Richard Hubbard professzor, a tanulmány egyik szerzője szerint a hátrányos helyzetűek két okból is fogékonyabbak a betegségre. Egyrészt e réteget már a méhen belül, majd gyermekként is alultápláltság jellemzi, s ez a tény befolyásolhatja mind a növekedést, mind a tüdő fejlődését. Ehhez adódik annak a valószínűsége, hogy e vizsgált csoport tagjai közül sokan dohányos családban élnek, ami növeli annak a kockázatát, hogy felnőttként ők is dohányoznak fognak. A dohányzás pedig köztudottan összefügg a COPD kialakulásával.
A tanulmány megállapítja, hogy a COPD kialakulásának kockázata szoros összefüggést mutat a felnőttkori testmagassággal. Ez az összefüggés a legmarkánsabb a fiatalabb felnőttekben, ami arra utal, hogy a fiatalkori életkörülmények minősége fontos tényező a COPD kialakulása szempontjából. Valószínű, hogy a korai életévek nélkülözéséhez köthető COPD sokkal súlyosabb formában és fiatalabb korban jelentkezik, mint a gyermekkorukban nem nélkülöző betegekben.
A kutatás fő tanulsága, hogy a hátrányosabb helyzetű embereknek segítségre lenne szükségük annak érdekében, hogy tudatos táplálkozással és/vagy a dohányzás elhagyásával javítsanak életkörülményeiken és egészségi állapotukon - nyilatkozta Mike Morgan professzor, a British Thoracic Society elnöke. - Az érintett szakemberek a dohányzás és a tüdőbetegség egyéb rizikófaktorai mellett a testmagasságot is figyelembe vehetnék, hogy idejében diagnosztizálhassák a betegséget.
Az angol egészségügyi minisztérium szóvivője szerint a nemzeti COPD-stratégia részeként arra fognak törekedni, hogy egyrészt pontosan azonosítsák a betegség rizikófaktorait, másrészt megelőzzék a krónikus légzőszervi betegség kialakulását, illetve lassítsák a már kialakult betegség progresszióját.
Stephen Spiro professzor, a kutatást finanszírozó British Lung Foundation képviselője kijelentette: „Ez a tanulmány segít megértenünk, hogy miért nagyobb a COPD kialakulásának a veszélye bizonyos embereknél, és hogy milyen sok rizikófaktor mutat összefüggést a rossz életkörülményekkel. Ez a kutatás hangsúlyozza a hamarosan életbelépő nemzeti COPD-stratégia fontosságát, valamint felhívja az orvosok figyelmét arra, hogy rendszeres légzésfunkciós vizsgálatokat végezzenek a betegeknél, és lássák el őket a légzőrendszerre vonatkozó egészségügyi tanácsokat. Ez hozzájárulhat a lehető legkorábbi diagnózis felállításához.
Szemlézte: Balogh András, eLitMed.hu
Forrás: J Epidemiol Community Health doi:10.1136/jech.2009.096792
Shorter people get more lung disease
Kapcsolódó anyagok:
A tiotropium hatása a különböző végpontokra mérsékelten súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegségben - Az UPLIFT vizsgálat alcsoportelemzése
A tiotropium hatásossága a krónikus obstruktív tüdőbetegség exacerbatiójának megelőzésében
A tiotropium hörgőtágító hatása enyhe és mérsékelten súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegségben
Tiotropiummal végzett négyéves vizsgálat krónikus obstruktív tüdőbetegségben
Az UPLIFT tanulmány
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A rheumatoid arthritis (RA) az ízületek destrukciójához vezető krónikus autoimmun betegség. Kialakulásában genetikai és környezeti faktorok együttesen vesznek részt. A genetikai meghatározottság körülbelül 50%-áért bizonyos HLA-DRB1 szekvenciák, az úgynevezett shared epitópok (SE) felelősek.
Tényleg menthetetlenül elhízik, akinek sikerül leszoknia?
A dohányzás összefüggésben áll a squamosus sejtes carcinoma kockázatával mindkét nemben, de főleg a nők körében.
A növekedésihormon (GH) -kezelés célja gyermekkorban, hogy a kezelés megkezdése után mihamarabb normalizálja a beteg növekedési sebességét, és normális tartományba eső végmagasságot biztosítson. Ezek szem előtt tartása csökkenti a kezelés kockázatát és optimalizálja a költségeket.
A betegek aktív közreműködésével végzett távkezelés alkalmazásával időben felismerhető és kezelhető a COPD súlyosbodása.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás