Hírvilág

25 százalékkal nőtt a születések száma Londonban

2012. FEBRUÁR 20.


London fiatalokat importál és öregeket exportál - mondták régebben teljes joggal. Évtizedeken keresztül nagyon sok ember azért érkezett a brit fővárosba, hogy egyetemre járjon, vagy tanuljon, s el is költözött, amikor a gyerekei nagyobbak lettek és több helyet igényeltek, esetleg taníttatni kellett őket, vagy nyugdíjba mentek. Egy meglepő demográfiai változás azonban drasztikusan lelassította ezt a népesedési futószalagot.

Londonban 2002 óta évente 25 százalékkal nőtt a születések száma, mert a brit nők, akik korábban halogatták a gyerekszülést, végre rászánták magukat, sok bevándorló pedig szinte sztahanovista módon teljesített. Az Angliában 2009-ről 2010-re bekövetkezett népességnövekedés teljes 37 százalékát London adta - írta a The Economist.

Sok szülő jelenleg a helyén marad, nem változtat lakóhelyet, részben a jelzáloghitelezés szigorodása miatt, amely miatt a potenciális ingatlanvásárlók nehezen jutnak pénzhez, és a munkaerőpiac támasztotta követelmények keményedése miatt, ami miatt senki sem lehet teljesen biztos a munkájában. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy 2010-ben fele annyi lakás cserélt gazdát, mint 2004-ben. A nagyszülők is nehezebben szánják már rá magukat a lakóhely-változtatásra. Fekete és ázsiai bevándorlók, akik mondjuk az 1960-as és 1970-es években telepedtek le Londonban, nem szívesen hagyják ott a családjaikat a mondjuk Margarita-sziget által kínált örömökért.

London lakossága a jelenlegi csaknem 8 millióról több mint 9 millióra nő 2031-re

London tehát egyszerre fiatalodik és öregszik, s mindenekelőtt válik egyre nagyobbá. A Nagy-Britannia más részeibe irányuló nettó lakosságkiáramlás fele akkora, mint 2005-ben volt, s részben azért, mert megnőtt a Londonba érkezők száma. A külföldi bevándorlók száma, ha kisebb mértékben is, mint ezelőtt, de továbbra is növekedést mutat. A jelenlegi trendet figyelembe véve London lakossága a jelenlegi csaknem 8 millióról több mint 9 millióra nő 2031-re, vagyis annyival gyarapodik, mintha Nagy-Britannia második legnagyobb városát, Birminghamet a fővároshoz csapnák. Az etnikai kisebbségek hamarosan a növekmény csaknem háromnegyedét fogják adni.

Ez a növekedés azonban egybeesett a kormányzati kiadások csaknem száz év óta legszigorúbb megkurtításával, s így nem csoda, hogy a várostervezők most csak vakarják a fejüket, nem tudják, hogyan biztosítsanak olyan szolgáltatásokat, mint az oktatás és az egészségügyi ellátás, és azt sem, hogy - figyelembe véve London hosszú távon jelentkező lakásproblémáit - hol az ördögben fog lakni a megnövekedett lakosság.

Az elemi iskolák voltak az elsők, amelyek riadót fújtak. A London Councils nevű, London 32 kerületét képviselő lobbicsoport 2008 óta figyelmeztetett arra, hogy szakadék fog tátongani a gyerekek és a számukra rendelkezésre álló iskolai helyek száma között. Ma ez a probléma már létezik. Az iskolai férőhelyek száma Anglia-szerte kevés, de különösen nagy a gond a fővárosban. A londoni városi önkormányzat szerint Nagy-Londonban 2015-16-ban mintegy 70 ezer iskolai férőhely fog hiányozni. Novemberben a kormány beleegyezett abba, hogy 250 millió fontot adjon a fővárosnak az iskolai helyek számának növelésére, ami jó irányba tett lépés volt ugyan, de messze elmaradt attól, amire szükség lett volna.

Iskolaépítés rohamléptékben

A kelet-londoni Barking és Dagenham kerület jól példázza a problémákat. A 2010-ig tartó évtizedben itt volt a legnagyobb a lakosság növekedése Nagy-Londonban (58 százalék), s itt a legnagyobb az iskolai férőhelyek iránti igény. Az általános iskola alsó tagozatán 43 százalékkal lesz több az igénynövekedés a 2010-11-es és a 2015-16-os tanév között. Az elmúlt három évben a kerületben csaknem 8000-rel gyarapodott az elemi iskolai férőhelyek száma.

A kerületi tanács útépítésre szánt összegeket irányított át iskolaépítésre, hivatalokat alakított át iskolákká és tárgyalást kezdett az ingatlantulajdonosokkal arról, hogyan lehetne iskolai célokra használni üres raktárakat és üzleteket. A kormánytól novemberben kapott 250 millió fontból Barking és Dagenham 24 millió fonttal részesedett, de az illetékesek úgy számítják, hogy 2017-ig még legalább 23 tantermet kell létesíteni az első osztályosoknak, legalább 34-et a 11 éveseknek és 400 új helyet a végzősöknek, akiknek a száma a későbbiekben tovább fog nőni. A kerület számításai szerint ez évente 50 millió fontot igényelne.

Nem valószínű, hogy akadna olyan kerület, amely a nyilvánosság előtt alábecsülné jövőbeni igényeit. Ugyanakkor az is igaz, hogy ezek az adatok nem járhatnak messze a valóságtól. Más londoni kerületekhez hasonlóan Barking és Dagenham is kezdi érezni a nyomást, amely abból származik, hogy sok család - különösen a nagy családok - az olcsóbb megélhetés reményében kiköltözik London belvárosából. 2011 végén a házárak ebben a kerületben voltak a legalacsonyabbak London területén a földhivatali nyilvántartás szerint, s a lakások bérleti díja is a londoni átlag alatt maradt. A Londonon belüli, a külvárosok felé tartó mozgás valószínűleg növekedni fog, ahogy a kormány tovább nyirbálja a jóléti kiadásokat.

De nemcsak az iskolákkal, az egészségüggyel is gond van. Az Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) sokáig küzdött azért, hogy javítsa a szolgáltatás London növekvő, etnikailag sokszínű és folyamatosan változó lakosságának. Sikerült is jelentős javulást elérnie a stroke kezelésében, a baleseti ellátásban, és az immunizációban, miután Ara (ma már Lord) Darzi egy 2007-es, széles körben ismertté vált elemzésében felsorolta a legsúlyosabb hiányosságokat. Ez év januárjában a szolgálat üzembe helyezett egy internetes oldalt, amelyen az ellátottak értékelhetik a családorvosi ellátást, elősegítve ezzel annak színvonal-emelkedését.

A szülészeti ellátás azonban nem készült fel a születésszám megugrására - egy kelet-londoni, évi 8000 szülésre tervezett kórház például évi 9-10 ezret bonyolít le. Az anyák halálozási aránya magasabb, mint máshol, s részben azért, mert egyes etnikai kisebbségekhez tartozó anyák csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már igen előrehaladott a terhességük. A sebészeti ellátó helyek London-szerte gyakran primitívek, s a londoni kórházaknak is az a hírük, hogy nemtörődöm módon kezelik az idős betegeket.

De nemcsak az egészségügy terén uralkodik bizonytalanság. Senki se tudja, mennyire lesznek tartósak a jelenlegi demográfiai trendek. Csökken-e a születések száma a jövőben azért, mert a bevándorlók lányai brit szokásokat vesznek fel? Nem találnak-e kedvezőbb letelepedési helyet máshol a külföldiek? És helyükön maradnak-e a tősgyökeres londoniak?
Összességében félelmetes idők járnak az oktatás és az egészségügyi ellátás, de leginkább a lakásépítés tervezőire. "Azt hittük, rendben mennek a dolgok. Tipikus ipari ország voltunk, csökkenő születésszámmal és gazdasági prosperitással. Aztán jöttek ezek az őrült születésszámok és velük a gazdasági visszaesés" - fogalmazott Baljit Bains, a Nagy-londoni Hatóság demográfiai részlegének vezetője.


MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Alábecsülik a CT-vizsgálatok jelentette sugárterhelést

A CT-vizsgálat egyes típusai igen nagy sugárterheléssel járnak, és szignifikánsan növelhetik a rosszindulatú daganatok kockázatát.