Hírvilág

2020-ig 40 ezer külföldi diák tanul nálunk

2015. JÚNIUS 29.


Növelni szeretnék a magyar felsőoktatásban részt vevő külföldi hallgatók és kutatók, valamint a külföldi tanulmányokban részt vevő magyar diákok és kutatók számát - erről az emberi erőforrások minisztere beszélt egy hétfői budapesti konferencián.

Balog Zoltán elmondta: az új, 6 éves uniós fejlesztési ciklusban a felsőoktatási mobilitás előmozdítására felhasználható források legnagyobb részét a legalább 3 hónapos külföldi tanulmányi programokra vagy gyakorlatokra fogják fordítani, az EU-s célokkal összhangban.

Kitért arra is, hogy a meglévő ösztöndíjprogramok – Erasmus+, CEEPUS, Stipendium Hungaricum, Campus Hungary – folytatása mellett egy új, rugalmas ösztöndíjrendszer létrehozását tervezik, amely szélesebb körben, az eddiginél több tudományterületen kínál majd ösztöndíjakat magyar és külföldi diákoknak, kutatóknak és szakembereknek.

Hozzátette: az új ösztöndíjrendszer a külföldön élő fiatal magyaroknak, valamint a magyar diaszpóra második és harmadik nemzedékének is szól.
Az elmúlt években elért eredmények közül a miniszter kiemelte, hogy 2012 és 2014 között 14 ezer kiutazó magyar és 14 ezer Magyarországra érkező külföldi diák részesült valamilyen állami ösztöndíjból. Az Erasmus-programban részt vevő 33 ország valamelyikéből érkező hallgatók száma csaknem ezerrel, 3750-ről 4700-ra nőtt.

Balog Zoltán felidézte: Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ig 40 ezerre növeli a felsőoktatási intézményekben tanuló külföldiek számát.
Jelentős eredményként említette, hogy Magyarország 2015-ben megduplázta a közép-európai egyetemek közötti diák- és kutatói mobilitást segítő CEEPUS-program támogatását. Ez azt jelenti, hogy a kiutazó magyar hallgatók és tanárok támogatása mellett a hazai intézmények is több külföldi ösztöndíjast fogadhatnak.

A miniszter arra is kitért, hogy a felsőoktatási végzettség a statisztikák szerint emeli a várható fizetést és csökkenti a munkanélküliség esélyét. Mint azt a tárca az MTI-vel közölte, 2012-ben a 25 és 34 év közötti diplomások munkanélküliségi rátája 5,7 százalék volt Magyarországon, ami alacsonyabb, mint a vonatkozó kelet-közép-európai átlag, és elmarad az OECD-országok 7,4 százalékos átlagától is.

Balog Zoltán a magyar felsőoktatás nemzetköziesítéséről szóló hétfői szimpóziumon beszélt minderről a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjában. A további felszólalók között volt Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár is, aki a nemzetközi mobilitási programok és ösztöndíjrendszerek eredményeit mutatta be.




MTI 2015. június 29., hétfő

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.