Hírvilág

145-ös lábú pókember

2016. JANUÁR 20.

A gekkónál nagyobb állat képtelen lenne tapadós talppárnákkal sima, függőleges felületekre felmászni, ehhez ugyanis lehetetlenül nagy lábakra lenne szüksége - állapították meg kutatók.

David Labonte és munkatársai, a Cambridge-i Egyetem zoológiai tanszékének kutatói 225 mászó állat, köztük rovarok, békák, pókok, gyíkok és emlősök súlyát és talppárnáinak méretét vizsgálták meg.

"Egymástól teljesen különböző állatokat vizsgáltunk - a pók és a gekkó annyira különbözik egymástól, mint az ember a hangyától. De ha a lábukat nézzük, figyelemre méltó talppárnáik hasonlatossága" - állapította meg David Labonte.

A tudósok megfigyelték, hogy a tapadós talppárnák mérete az állat súlyával arányos. Például a gekkók, amelyek a tapadófelületek segítségével mászó legnagyobb állatok a világon, teljes testfelületüknek több mint 200-szor nagyobb felületét használják erre, mint az apró atkák.

Ez korlátozza az ilyen mászási stratégiát használó állat méretét, hiszen a nagyobb élőlényeknek lehetetlenül nagy lábakra lenne szükségük ehhez - áll az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban megjelent tanulmányban.

"Minél nagyobb egy állat, annál kisebb a testfelszíne a tömegéhez képest: egy hangya viszonylag nagy testfelülettel és kis tömeggel rendelkezik, míg egy elefánt óriási tömeggel és ahhoz képest lényegesen kisebb testfelszínnel" - fejtette ki Labonte. "Ebből következik, hogy létezik egy mérethatár, amikortól nem alkalmazható a tapadós talppárnás mászás. Mint kiderült, ez a méret a gekkók mérete" - tette hozzá a szakértő.

Ez alapján az embernek a teste 40 százalékát, vagyis elülső testfelülete 80 százalékát borító tapadófelületre lenne szüksége ahhoz, hogy az amerikai képregények és hollywoodi filmek hőséhez, a Pókemberhez hasonló technikával felmásszon egy felhőkarcolóra - mutattak rá a kutatók.

"Ha egy ember úgy szeretne felmászni a falon, mint egy gekkó, lehetetlenül nagy tapadós lábakra lenne szüksége: legalább 145-ös méretűekre" - emelte ki Walter Federle társszerző.

A gekkónál nagyobb állatok a természetben más stratégiákat fejlesztettek ki a mászáshoz, például karmokat és lábujjaikat használják a felszín megragadásához. A kutatók remélik, hogy eredményeik segítenek a természet inspirálta nagyhatású ragasztóanyagok kifejlesztésében.

Forrás: MTI
MTI 2016. január 19., kedd 15:43

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Hírvilág

Jelentősen romlott a Csendes-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota

A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. Jelentősen romlott az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról.

Hírvilág

Kihalt delfinfajt azonosítottak

Mintegy 25 millió éve élt új delfinfajt azonosítottak amerikai tudósok, a kihalt állat a szakemberek szerint a dél-ázsiai folyami delfin rokona lehetett.

Hírvilág

Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.