PÁSZTOR Viktória
2011. OKTÓBER 24.
Különféle, memóriát érintő kérdések segíthetik a klinikust, hogy milyen esetekben érdemes további vizsgálatokat végezni.
Napjainkban egyre több beteg fejezi ki aggodalmát memóriájával kapcsolatban, ami talán az Alzheimer-kór megnövekedett publicitásának tudható be. Ebben a vizsgálatban 17 000 nőt (átlagéletkoruk 74 év) kérdeztek meg hét szubjektív memóriaproblémáról: (1) emlékezés képességében bekövetkezett általános változás; (2) rövid listák felidézésének nehézségei; (3) egyik pillanatról a másikra történő emlékezés nehézségei; (4) közelmúlt eseményeire történő emlékezés nehézségei; (5) utasítások megértésének nehézségei; (6) csoportos beszélgetések vagy tévéműsorok cselekménye követésének nehézségei; és (7) ismerős környéken történő tájékozódás nehézségei.
A válaszokat összevetették a Telefonos Interjú a Kognitív Statusról (TICS) eredményeivel, mely hasonlóan a Mini Mentális Állapot Vizsgálathoz hitelesített módszer.
A 3. kérdésre (egyik pillanatról a másikra történő emlékezés nehézségei) adott megerősítő választ nem rendelték hozzá a kognitív zavarokhoz. Mindamellett bármelyik másik hat kérdésre adott megerősítő válasz kognitív zavarra engedett következtetni. Minél több szubjektív memóriapanaszról számoltak be, annál nagyobb volt a TICS alapján a károsodás. Azonban a leginkább károsodott nők esetén, akik kevésbé voltak tudatában állapotuknak, ez az összefüggés gyengébb.
Ez a hét kérdés hasznos tájékoztatóul szolgálhat akkor, ha nincs egyértelmű károsodás, a beteg mégis aggódik a memóriaállapota miatt. A szerzőket nem lepte meg, hogy az „egyik pillanatról a másikra történő emlékezés nehézsége” nem jelzett előre kognitív zavart, hiszen ez a panasz a természetes öregedés velejárója.
Forrás:
Amariglio RE et al. Specific subjective memory complaints in older persons may indicate poor cognitive function. J Am Geriatr Soc 2011 Sep; 59:1612. (http://dx.doi.org/10.1111/j.1532-5415.2011.03543.x
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Anyagi nehézségek, könnyelmű pénzköltés, vagy egyáltalán a financiális dolgokban való teljes elveszettség a dementia korai jelei lehetnek. Egy legfrissebb, a Johns Hopkins Egyetem kutatása igazolta a szakemberek napi gyakorlatában tapasztaltakat: az összefüggést a betegség, és a pénzügyek kezelésének ellehetetlenülése között
Hírvilág
A BMJ-ben közölt keresztmetszeti vizsgálat szerzői szignifikáns összefüggést találtak a passzív dohányzás és a kognitív károsodás között.
Szebik Imrét az emlékezetet érintő neuroetikai kérdésekről kérdeztük. A CNS-orvostechnológiai fejlődésével fontos újabb területeket problematizálni, különösen a neuroenhancement területén.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás