PÁSZTOR Viktória
2011. OKTÓBER 24.
Szöveg nagyítása:
Különféle, memóriát érintő kérdések segíthetik a klinikust, hogy milyen esetekben érdemes további vizsgálatokat végezni. Napjainkban egyre több beteg fejezi ki aggodalmát memóriájával kapcsolatban, ami talán az Alzheimer-kór megnövekedett publicitásának tudható be. Ebben a vizsgálatban 17 000 nőt (átlagéletkoruk 74 év) kérdeztek meg hét szubjektív memóriaproblémáról: (1) emlékezés képességében bekövetkezett általános változás; (2) rövid listák felidézésének nehézségei; (3) egyik pillanatról a másikra történő emlékezés nehézségei; (4) közelmúlt eseményeire történő emlékezés nehézségei; (5) utasítások megértésének nehézségei; (6) csoportos beszélgetések vagy tévéműsorok cselekménye követésének nehézségei; és (7) ismerős környéken történő tájékozódás nehézségei. A válaszokat összevetették a Telefonos Interjú a Kognitív Statusról (TICS) eredményeivel, mely hasonlóan a Mini Mentális Állapot Vizsgálathoz hitelesített módszer. A 3. kérdésre (egyik pillanatról a másikra történő emlékezés nehézségei) adott megerősítő választ nem rendelték hozzá a kognitív zavarokhoz. Mindamellett bármelyik másik hat kérdésre adott megerősítő válasz kognitív zavarra engedett következtetni. Minél több szubjektív memóriapanaszról számoltak be, annál nagyobb volt a TICS alapján a károsodás. Azonban a leginkább károsodott nők esetén, akik kevésbé voltak tudatában állapotuknak, ez az összefüggés gyengébb. Ez a hét kérdés hasznos tájékoztatóul szolgálhat akkor, ha nincs egyértelmű károsodás, a beteg mégis aggódik a memóriaállapota miatt. A szerzőket nem lepte meg, hogy az „egyik pillanatról a másikra történő emlékezés nehézsége” nem jelzett előre kognitív zavart, hiszen ez a panasz a természetes öregedés velejárója. Forrás: Amariglio RE et al. Specific subjective memory complaints in older persons may indicate poor cognitive function. J Am Geriatr Soc 2011 Sep; 59:1612. (https://dx.doi.org/10.1111/j.1532-5415.2011.03543.x
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.
Viselkedési és pszichés tünetek neurokognitív zavarokban
Kognitív károsodás hosszú Covid esetén
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet3.
4.
5.
Egészségpolitika
A MOK és a MOSZ további lépéseket tesz a szakma és a biztonságos betegellátás érdekében
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás