Különféle, memóriát érintő kérdések segíthetik a klinikust, hogy milyen esetekben érdemes további vizsgálatokat végezni.

Napjainkban egyre több beteg fejezi ki aggodalmát memóriájával kapcsolatban, ami talán az Alzheimer-kór megnövekedett publicitásának tudható be. Ebben a vizsgálatban 17 000 nőt (átlagéletkoruk 74 év) kérdeztek meg hét szubjektív memóriaproblémáról: (1) emlékezés képességében bekövetkezett általános változás; (2) rövid listák felidézésének nehézségei; (3) egyik pillanatról a másikra történő emlékezés nehézségei; (4) közelmúlt eseményeire történő emlékezés nehézségei; (5) utasítások megértésének nehézségei; (6) csoportos beszélgetések vagy tévéműsorok cselekménye követésének nehézségei; és (7) ismerős környéken történő tájékozódás nehézségei.

A válaszokat összevetették a Telefonos Interjú a Kognitív Statusról (TICS) eredményeivel, mely hasonlóan a Mini Mentális Állapot Vizsgálathoz hitelesített módszer.

A 3. kérdésre (egyik pillanatról a másikra történő emlékezés nehézségei) adott megerősítő választ nem rendelték hozzá a kognitív zavarokhoz. Mindamellett bármelyik másik hat kérdésre adott megerősítő válasz kognitív zavarra engedett következtetni. Minél több szubjektív memóriapanaszról számoltak be, annál nagyobb volt a TICS alapján a károsodás. Azonban a leginkább károsodott nők esetén, akik kevésbé voltak tudatában állapotuknak, ez az összefüggés gyengébb.

Ez a hét kérdés hasznos tájékoztatóul szolgálhat akkor, ha nincs egyértelmű károsodás, a beteg mégis aggódik a memóriaállapota miatt. A szerzőket nem lepte meg, hogy az „egyik pillanatról a másikra történő emlékezés nehézsége” nem jelzett előre kognitív zavart, hiszen ez a panasz a természetes öregedés velejárója.


Forrás:
Amariglio RE et al. Specific subjective memory complaints in older persons may indicate poor cognitive function. J Am Geriatr Soc 2011 Sep; 59:1612. (http://dx.doi.org/10.1111/j.1532-5415.2011.03543.x