Gondolat

Sherlock Holmes és az orvoslás

2013. MÁJUS 24.

A művész hősét különc figurának mutatja, aki számos pszichés tünetet mutat. Talán nem véletlen (és minden bizonnyal hozzájárult a rejtélyek felgöngyölítéséről írott négy regény és ötvenhat novella sikeréhez), hogy hűséges társa John H. Watson, kiválóan megformált karakter, orvos volt.

Az emberek ugyanis szeretnek rejtélyekről és orvosi kalandokról olvasni.
Doyle fiktív detektívfigurája, Holmes korántsem volt átlagember, nyárspolgár, hiszen egyrészt kokainista volt. Ehhez a tényhez akkoriban, a huszadik század elején másként viszonyultak, mint manapság, abban az időben a kokaintartalmú termékek: cigaretták, italok napi használata nem számított még különösebb devianciának.

A kokacserje termelése is legális volt, és magával a droggal is számos híresség élt mint fájdalomcsillapító és élénkítő szerrel. A hírességek közül például ez idő tájt Sigmond Freud kokainfogyasztása volt a legismertebb, aki amellett, hogy sokáig rendszeresen fogyasztotta és még propagandát is kifejtett alkalmazása mellett.

De Sherlock Holmes nemcsak ezzel a szenvedélybetegséggel küzdött, melyből egyébként barátja, Watson, életének legfőbb ember kapcsolata és ismerője gyógyította ki, hanem az írások szerint depresszióban is szenvedett. Nem is lehet véletlen, hogy a sokszor megfilmesített történet egyik leghitelesebb megformálója az 1980-as, 1990-es években az angol színész, Jeremy Brett lett. Saját bevallása szerint privát életében sem tudott már megválni az általa megformált szereptől, a forgatások menetét pedig többször megakasztotta, hogy ő maga is küzdött ezzel a pszichés megbetegedéssel. jobban mondva bipoláris zavart diagnosztizáltak nála. Játékában egyesek szerint eltúlozta a neurotikus vonásokat, a sorozat sikere azt bizonyítja, sikerült megalkotnia az autentikus figurát, saját magából. a színész élete végén arról panaszkodott, hogy maszkként tapad rá a szerep, melytől a valóságban sem tud már szabadulni.

"Számomra a Sherlock Holmes-történetek a barátságról szólak. Watson nélkül Holmes már nagyon régen a kokain rabjává vált volna. Azt remélem, hogy ez a sorozat megmutatja, hogy milyen fontos dolog is a barátság" - nyilatkozta egyszer a színész.
Az orvoslás jelentős szerepet játszik a Sherlock Holmes történetekben. Azon túl, hogy négy kivételtől eltekintve dr. Watson, Sherlock hűséges és köznapi módon becsületes és megbízható kísérője, életrajzírója meséli el a történetet, igen fontos szerepet játszik a novellák dramaturgiájában, a nyomozás során az esetek felgöngyölítéséhez számos tudományos megfigyelésen és élettani ismereteken alapuló mozzanat járul hozzá az végjáték sikeréhez, a bűnügyi rejtélyek megoldásához, Sherlock kiváló diagnoszta. Egy összegzés szerint Sherlock pontos, de rendszertelen anatómiai ismeretekkel is rendelkezik.

A Haldokló beteg című rész direkt módon egy orvosi esetet taglal. Sherlock Holmes ebben úgy tűnik, a halálán van, egy nagyon ritka ázsiai betegségben szenved. Hamarosan számos különös kéréssel fordul dr. Watson felé. Nem segíthet rajta más, mint a ritka megbetegedés egyetlen szakértője, egy bizonyos korábbi gyanúsított, Culverton, kinek unokaöccse éppenséggel rejtélyes körülmények között hunyt el. Watson megígéri barátjának, hogy hamarosan elhozza, ám az kezdetben visszautasítja a kérést. midőn azonban megtudja, hogy Holmes haldoklik, mégiscsak útnak ered, Watson külön úton megy, és még előtte visszatér Holmes házába.

Váratlan fordulatok sora következik, majd kiderül, hogy Smith unokaöccse éppen abba a betegségbe halt bele, ami Holmest is megfertőzte, Culverton Smith végül a haldoklónak hitt detektívnek bevallja, ő fertőzte meg mindkettőjüket trükkös módszerrel a kórral.
Ám akkor előlép a függöny mögül a fültanú Watson, és a beismerő vallomás után a tettesen csattan a bilincs.
Sherlock Holmes nem haldoklott, ez természetesen csak egy trükk volt, hogy elnyerje Culverton Smith beismerő vallomását, és rábizonyíthassa a gyilkosságot.

De Holmes nem volt tudós, a tudományos megismerést csupán hobbiból űzte.
Egyesek felvetik, hogy a Sherlock Holmes modern utódja a televízióban futó sorozatból a mogorva, magányos, ingerlékeny szereplő: dr. House. A televíziósorozatból is Ismert észjárást mutatt a következő okfejtés, mely a dr. Watsonról szóló első benyomásokat rögzíti:

"Itt van ez a gentleman, aki orvos, de a külseje, tartása katonás. Világos tehát, hogy katonai orvos. Trópusi vidékről kellett jönnie, mégpedig nem is nagyon régen, mert az arca nagyon lesült, pedig bőrének természetes színe nem lehet a barna, mert a haja és a bajusza szőke. Beteg volt, és sok bajon eshetett át: ez látszik az arcán és az egész alakján. A bal karja megsebesült, mert mereven és szokatlan módon tartja... Melyik trópusi országban szenvedhetett sokat egy angol katonaorvos?... Világos, hogy csak Afganisztánban"(A brixtoni rejtély) Valóban, dr. House is így dolgozik.

A novellákban Holmes elméletet és hipotézist állít fel. Mielőtt munkába lendülne, "munkahipotézist" dolgoz ki. A megfigyelés, a dedukció és az indukció az eszközei. A detektív voltaképpen kiváló tudós is lehetett volna.

NZS
2013. 05. 23.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Klinikum

Ünnepi beszéd

Nemes és szép, ugyanakkor nehéz feladat tisztelegni Semmelweis Ignác emléke előtt.

COVID-19

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Gondolat

Buddhizmus a hazai gyakorló szempontjából

BRYS Zoltán

Gánti Bence a buddhizmus rendkívül szerteágazó, sokszor ellentmondásos bölcseletének és gyakorlatainak bemutatására vállalkozik új kötetében. Aktuális téma, hiszen hazánkban is több buddhista iskola működik, és a reneszánszát élő New Age mozgalom is részben a hinajána, a tibeti és a zen buddhista hagyományokból táplálkozik.

Gondolat

A váltóláz-ellenes kínakéreg (kinin) felfedezése

A mocsárláz vagy váltóláz (malária= mal aria, rossz levegő), ősidők óta az afro-eurázsiai népek állandó kísérője ismeretlen volt a prekolumbiánus Amerikában.