Gondolat

Sherlock Holmes és az orvoslás

2013. MÁJUS 24.

A művész hősét különc figurának mutatja, aki számos pszichés tünetet mutat. Talán nem véletlen (és minden bizonnyal hozzájárult a rejtélyek felgöngyölítéséről írott négy regény és ötvenhat novella sikeréhez), hogy hűséges társa John H. Watson, kiválóan megformált karakter, orvos volt.

Az emberek ugyanis szeretnek rejtélyekről és orvosi kalandokról olvasni.
Doyle fiktív detektívfigurája, Holmes korántsem volt átlagember, nyárspolgár, hiszen egyrészt kokainista volt. Ehhez a tényhez akkoriban, a huszadik század elején másként viszonyultak, mint manapság, abban az időben a kokaintartalmú termékek: cigaretták, italok napi használata nem számított még különösebb devianciának.

A kokacserje termelése is legális volt, és magával a droggal is számos híresség élt mint fájdalomcsillapító és élénkítő szerrel. A hírességek közül például ez idő tájt Sigmond Freud kokainfogyasztása volt a legismertebb, aki amellett, hogy sokáig rendszeresen fogyasztotta és még propagandát is kifejtett alkalmazása mellett.

De Sherlock Holmes nemcsak ezzel a szenvedélybetegséggel küzdött, melyből egyébként barátja, Watson, életének legfőbb ember kapcsolata és ismerője gyógyította ki, hanem az írások szerint depresszióban is szenvedett. Nem is lehet véletlen, hogy a sokszor megfilmesített történet egyik leghitelesebb megformálója az 1980-as, 1990-es években az angol színész, Jeremy Brett lett. Saját bevallása szerint privát életében sem tudott már megválni az általa megformált szereptől, a forgatások menetét pedig többször megakasztotta, hogy ő maga is küzdött ezzel a pszichés megbetegedéssel. jobban mondva bipoláris zavart diagnosztizáltak nála. Játékában egyesek szerint eltúlozta a neurotikus vonásokat, a sorozat sikere azt bizonyítja, sikerült megalkotnia az autentikus figurát, saját magából. a színész élete végén arról panaszkodott, hogy maszkként tapad rá a szerep, melytől a valóságban sem tud már szabadulni.

"Számomra a Sherlock Holmes-történetek a barátságról szólak. Watson nélkül Holmes már nagyon régen a kokain rabjává vált volna. Azt remélem, hogy ez a sorozat megmutatja, hogy milyen fontos dolog is a barátság" - nyilatkozta egyszer a színész.
Az orvoslás jelentős szerepet játszik a Sherlock Holmes történetekben. Azon túl, hogy négy kivételtől eltekintve dr. Watson, Sherlock hűséges és köznapi módon becsületes és megbízható kísérője, életrajzírója meséli el a történetet, igen fontos szerepet játszik a novellák dramaturgiájában, a nyomozás során az esetek felgöngyölítéséhez számos tudományos megfigyelésen és élettani ismereteken alapuló mozzanat járul hozzá az végjáték sikeréhez, a bűnügyi rejtélyek megoldásához, Sherlock kiváló diagnoszta. Egy összegzés szerint Sherlock pontos, de rendszertelen anatómiai ismeretekkel is rendelkezik.

A Haldokló beteg című rész direkt módon egy orvosi esetet taglal. Sherlock Holmes ebben úgy tűnik, a halálán van, egy nagyon ritka ázsiai betegségben szenved. Hamarosan számos különös kéréssel fordul dr. Watson felé. Nem segíthet rajta más, mint a ritka megbetegedés egyetlen szakértője, egy bizonyos korábbi gyanúsított, Culverton, kinek unokaöccse éppenséggel rejtélyes körülmények között hunyt el. Watson megígéri barátjának, hogy hamarosan elhozza, ám az kezdetben visszautasítja a kérést. midőn azonban megtudja, hogy Holmes haldoklik, mégiscsak útnak ered, Watson külön úton megy, és még előtte visszatér Holmes házába.

Váratlan fordulatok sora következik, majd kiderül, hogy Smith unokaöccse éppen abba a betegségbe halt bele, ami Holmest is megfertőzte, Culverton Smith végül a haldoklónak hitt detektívnek bevallja, ő fertőzte meg mindkettőjüket trükkös módszerrel a kórral.
Ám akkor előlép a függöny mögül a fültanú Watson, és a beismerő vallomás után a tettesen csattan a bilincs.
Sherlock Holmes nem haldoklott, ez természetesen csak egy trükk volt, hogy elnyerje Culverton Smith beismerő vallomását, és rábizonyíthassa a gyilkosságot.

De Holmes nem volt tudós, a tudományos megismerést csupán hobbiból űzte.
Egyesek felvetik, hogy a Sherlock Holmes modern utódja a televízióban futó sorozatból a mogorva, magányos, ingerlékeny szereplő: dr. House. A televíziósorozatból is Ismert észjárást mutatt a következő okfejtés, mely a dr. Watsonról szóló első benyomásokat rögzíti:

"Itt van ez a gentleman, aki orvos, de a külseje, tartása katonás. Világos tehát, hogy katonai orvos. Trópusi vidékről kellett jönnie, mégpedig nem is nagyon régen, mert az arca nagyon lesült, pedig bőrének természetes színe nem lehet a barna, mert a haja és a bajusza szőke. Beteg volt, és sok bajon eshetett át: ez látszik az arcán és az egész alakján. A bal karja megsebesült, mert mereven és szokatlan módon tartja... Melyik trópusi országban szenvedhetett sokat egy angol katonaorvos?... Világos, hogy csak Afganisztánban"(A brixtoni rejtély) Valóban, dr. House is így dolgozik.

A novellákban Holmes elméletet és hipotézist állít fel. Mielőtt munkába lendülne, "munkahipotézist" dolgoz ki. A megfigyelés, a dedukció és az indukció az eszközei. A detektív voltaképpen kiváló tudós is lehetett volna.

NZS
2013. 05. 23.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Gondolat

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Klinikum

Beszélgetés Bálint Géza főorvossal

Beszélgetés, Dr. Bálint Géza főorvossal az ORFI volt főigazgatójával, a magyar reumatológia egyik legismertebb kiváló orvosával, a humanista orvoslásról 80. születésnapja és Huszár Tibor „Beszélgetőkönyv Bálint Géza professzorral” című könyv megjelenése kapcsán.

Gondolat

Az emberiség öt nagy ostora

Soha az emberiség történetében nem volt olyan betegség, amely az orvoslást, a társadalom szociális szerkezetét és a túlvilág képzetét döntőbben determinálta volna, mint a lepra és a pestis...

Gondolat

Buddhizmus a hazai gyakorló szempontjából

BRYS Zoltán

Gánti Bence a buddhizmus rendkívül szerteágazó, sokszor ellentmondásos bölcseletének és gyakorlatainak bemutatására vállalkozik új kötetében. Aktuális téma, hiszen hazánkban is több buddhista iskola működik, és a reneszánszát élő New Age mozgalom is részben a hinajána, a tibeti és a zen buddhista hagyományokból táplálkozik.

1.

Lege Artis Medicinae

Könyvekről
SZEPT 25.

2.

Lege Artis Medicinae

A WHO regionális irodájának szimpóziuma
SZEPT 25.

3.

Lege Artis Medicinae

Fasciculus medicinae
SZEPT 25.

4.

Lege Artis Medicinae

Az orvosi reklám
SZEPT 25.