A művész hősét különc figurának mutatja, aki számos pszichés tünetet mutat. Talán nem véletlen (és minden bizonnyal hozzájárult a rejtélyek felgöngyölítéséről írott négy regény és ötvenhat novella sikeréhez), hogy hűséges társa John H. Watson, kiválóan megformált karakter, orvos volt. Az emberek ugyanis szeretnek rejtélyekről és orvosi kalandokról olvasni. Doyle fiktív detektívfigurája, Holmes korántsem volt átlagember, nyárspolgár, hiszen egyrészt kokainista volt. Ehhez a tényhez akkoriban, a huszadik század elején másként viszonyultak, mint manapság, abban az időben a kokaintartalmú termékek: cigaretták, italok napi használata nem számított még különösebb devianciának. A kokacserje termelése is legális volt, és magával a droggal is számos híresség élt mint fájdalomcsillapító és élénkítő szerrel. A hírességek közül például ez idő tájt Sigmond Freud kokainfogyasztása volt a legismertebb, aki amellett, hogy sokáig rendszeresen fogyasztotta és még propagandát is kifejtett alkalmazása mellett. De Sherlock Holmes nemcsak ezzel a szenvedélybetegséggel küzdött, melyből egyébként barátja, Watson, életének legfőbb ember kapcsolata és ismerője gyógyította ki, hanem az írások szerint depresszióban is szenvedett. Nem is lehet véletlen, hogy a sokszor megfilmesített történet egyik leghitelesebb megformálója az 1980-as, 1990-es években az angol színész, Jeremy Brett lett. Saját bevallása szerint privát életében sem tudott már megválni az általa megformált szereptől, a forgatások menetét pedig többször megakasztotta, hogy ő maga is küzdött ezzel a pszichés megbetegedéssel. jobban mondva bipoláris zavart diagnosztizáltak nála. Játékában egyesek szerint eltúlozta a neurotikus vonásokat, a sorozat sikere azt bizonyítja, sikerült megalkotnia az autentikus figurát, saját magából. a színész élete végén arról panaszkodott, hogy maszkként tapad rá a szerep, melytől a valóságban sem tud már szabadulni. "Számomra a Sherlock Holmes-történetek a barátságról szólak. Watson nélkül Holmes már nagyon régen a kokain rabjává vált volna. Azt remélem, hogy ez a sorozat megmutatja, hogy milyen fontos dolog is a barátság" - nyilatkozta egyszer a színész. Az orvoslás jelentős szerepet játszik a Sherlock Holmes történetekben. Azon túl, hogy négy kivételtől eltekintve dr. Watson, Sherlock hűséges és köznapi módon becsületes és megbízható kísérője, életrajzírója meséli el a történetet, igen fontos szerepet játszik a novellák dramaturgiájában, a nyomozás során az esetek felgöngyölítéséhez számos tudományos megfigyelésen és élettani ismereteken alapuló mozzanat járul hozzá az végjáték sikeréhez, a bűnügyi rejtélyek megoldásához, Sherlock kiváló diagnoszta. Egy összegzés szerint Sherlock pontos, de rendszertelen anatómiai ismeretekkel is rendelkezik. A Haldokló beteg című rész direkt módon egy orvosi esetet taglal. Sherlock Holmes ebben úgy tűnik, a halálán van, egy nagyon ritka ázsiai betegségben szenved. Hamarosan számos különös kéréssel fordul dr. Watson felé. Nem segíthet rajta más, mint a ritka megbetegedés egyetlen szakértője, egy bizonyos korábbi gyanúsított, Culverton, kinek unokaöccse éppenséggel rejtélyes körülmények között hunyt el. Watson megígéri barátjának, hogy hamarosan elhozza, ám az kezdetben visszautasítja a kérést. midőn azonban megtudja, hogy Holmes haldoklik, mégiscsak útnak ered, Watson külön úton megy, és még előtte visszatér Holmes házába. Váratlan fordulatok sora következik, majd kiderül, hogy Smith unokaöccse éppen abba a betegségbe halt bele, ami Holmest is megfertőzte, Culverton Smith végül a haldoklónak hitt detektívnek bevallja, ő fertőzte meg mindkettőjüket trükkös módszerrel a kórral. Ám akkor előlép a függöny mögül a fültanú Watson, és a beismerő vallomás után a tettesen csattan a bilincs. Sherlock Holmes nem haldoklott, ez természetesen csak egy trükk volt, hogy elnyerje Culverton Smith beismerő vallomását, és rábizonyíthassa a gyilkosságot. De Holmes nem volt tudós, a tudományos megismerést csupán hobbiból űzte. Egyesek felvetik, hogy a Sherlock Holmes modern utódja a televízióban futó sorozatból a mogorva, magányos, ingerlékeny szereplő: dr. House. A televíziósorozatból is Ismert észjárást mutatt a következő okfejtés, mely a dr. Watsonról szóló első benyomásokat rögzíti: "Itt van ez a gentleman, aki orvos, de a külseje, tartása katonás. Világos tehát, hogy katonai orvos. Trópusi vidékről kellett jönnie, mégpedig nem is nagyon régen, mert az arca nagyon lesült, pedig bőrének természetes színe nem lehet a barna, mert a haja és a bajusza szőke. Beteg volt, és sok bajon eshetett át: ez látszik az arcán és az egész alakján. A bal karja megsebesült, mert mereven és szokatlan módon tartja... Melyik trópusi országban szenvedhetett sokat egy angol katonaorvos?... Világos, hogy csak Afganisztánban"(A brixtoni rejtély) Valóban, dr. House is így dolgozik. A novellákban Holmes elméletet és hipotézist állít fel. Mielőtt munkába lendülne, "munkahipotézist" dolgoz ki. A megfigyelés, a dedukció és az indukció az eszközei. A detektív voltaképpen kiváló tudós is lehetett volna. NZS 2013. 05. 23.