Gondolat

Programajánló: Vivant - Finisszázs

2016. JÚNIUS 08.

Kőszeghy Flóra tárlatvezetéssel egybekötött finisszázst tart 2016. június 10-én 19.00-tól a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) kiállítótermében.

Helyszín: MÉSZ-kiállítóterem, 1088 Budapest, Ötpacsirta utca 2

Időpont: 2016. június 10. 19.00

A festő tárgyrészleteket tartalmazó nagy méretű festményei mellett az eredeti tárgyak is megtekinthetőek. Ezzel egyfajta négyszereplős dialógust kezdeményez a néző, a tárgy, a festmény és a festő között. A léptékvesztés érzete mellett a részletre, a pillanatra való rácsodálkozás is indokolja a sajátos komponálatlanságot. A festő az elevennel jellemzi műveit.





De az elevent, mint elméleti értelmezési lehetőséget használja. Az eleven a befogadó, mint aktív szemlélő, ezáltal az eleven a festményeken a megteremtő személyen keresztül működő folyamatként jelenik meg. Így részben elveszti létjogosultságát a befogadó-tárgy felosztás is és a folyamatos értelmező alkotás került kulcsszerepbe. A költőien eleven, mint alkotói reflexiók által megelevenedő pillanatok megtalálása majd ezek alkotásokon keresztül történő megélése.

Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/1717273665200358/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Húshorizontok dicsfényben

Filp Csaba képzőművész alkotói és akadémiai pályája bővelkedik az elismerésekben: Munkácsy Mihály-díjas, DLA, egyetemi docens, tanszékvezető a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Amiről ebben az írásban szó lesz, mégsem a felsorolt kiválóságok valamelyike, hanem Filp szoros kötődése a gasztronómiához, melynek visszfénye – szerencsénkre – esik művészetére is.

PharmaPraxis

Minősített háziorvosok

A minőségi betegellátásért szövetkeztek a magánellátók

Gondolat

Irodalmi preparátum

Ritka az olyan irodalmi szöveg, amely ennyire a testi létezés valóságából indulna ki. Mély kultúrtörténeti érdeklődéssel és beleélőkészséggel fordul az egyes testi állapotok felé. A test milyenségéből, biológiai és kulturális meghatározottságából adódó élmények adják az elbeszélés anyagát – szó szerint anyagát.

Hírvilág

A festék hússá lényegül

Szabó Beáta festőművész Életműszerészet című kiállítása október 4-ig a Liget Galériában tekinthető meg. (A kiállítás a megnyitót követően csak e-mailben történő előzetes időpont-egyeztetéssel látogatható : ligal@c3.hu )

Hírvilág

Seherezádé még most is él

A szerző a megszokott kellékeket rávetíti a kultúrtörténet egyik legnagyobb kincsére, az Ezeregyéjszaka meséire. Nem a klasszikus meséket (Seherezádé kerettörténete, Szinbád utazásai, Ali Baba és a negyven rabló, Aladdin és a csodalámpa, stb.) tölti fel hipermodern tartalommal, hanem a mesefolyamat megteremtéséhez couleur locale-nak tekinti a fantasztikumot.