Gondolat

Ősi praktikák

2012. JÚLIUS 18.

Akárcsak napjainkban, az ókor asszonya is kész volt bármilyen áldozatra, hogy megfeleljen az aktuális divattrendeknek: az elmúlt világok kozmetikumairól, szépészeti praktikáiról sokat elárulnak a régészeti leletek. Az ásatások során nemcsak rengeteg ókori tégely, üvegcse kerül elő, hanem a festékek alapanyagát képező ásványok és egyéb anyagok, valamint a kozmetikumok felvitelére szolgáló eszközök is. A korai időkben feltehetően összemosódtak még a különböző kulturális szférák, a gyógyászat, szépészet és kultikus hagyományok sajátos egyveleget alkotva voltak jelen a területeken.

Kultikus célok

Kezdetben az arckrémek és festékek mágikus, kultikus célt szolgáltak. Az istenszobrok arcát készítették ki velük, igyekezve "életet lehelni" beléjük. A későbbiekben az arcfestés a lakosság körében is elterjedt, nők és férfiak egyaránt alkalmazták mind szépészeti, mind egészségügyi célból.
Egyiptomban és Babilonban sötétvörös festékkel pirosították orcájukat. A kozmetikumot növényi olajjal vagy állati eredetű zsiradékkal kevert vörös okkerből készítették. Velük ellentétben a sumérok a sárga okkert használták előszeretettel.

A Kozmetika a görög KOSMOS szóból ered és világrendet és a természet rendjét jelenti. A testi rend és harmónia megtartásának és elősegítésének művészete. Ezt értjük szépség alatt.
Az arcápolásnak valóságos kultusza volt az ókori Görögországban és a Római Birodalomban, az antik világ asszonyai igen élénk színekkel csinosították magukat. Ajkaikat növényi eredetű vörös kencével pirosították, szemeiket pedig koromból vagy antimon-szulfidból nyert festékkel kontúrozták, és ugyancsak ezzel fekete színezékkel tették hangsúlyosabbá szemöldöküket.

Kezdetben kagylóban tárolták a kozmetikumot

Azt nem lehet tudni, hogy Izraelben az Első Templom (Kr.e. 586-ban rombolták le) korában milyen szépészeti praktikák voltak honosak, mindesetre a Biblia elítélően említi a szemfestékek használatát. Jeremiás (Jeremiás 4:30) Jeruzsálemet prostituálthoz hasonlítja: "hiába öltözöl bíborba, ékesíted magadat arany ékszerekkel, és fested ki a szemedet festékkel; bizony, hiába szépítgeted magad, szeretőid megutáltak, s az életedre törnek”.

A Második Templom időszakában (Kr.e. 516 - Kr.u. 70) viszont már divat volt az arcfestés. Az ókori kozmetikai mesterség egyaránt állított elő porokat, krémeket, parfümöket, illatos olajokat. A készítmények igen drágák voltak, ezért kis mennyiségben, parányi tégelyekben kerültek forgalomba. A tároló edénykéket a legkülönfélébb anyagból – alabástromból, kőből, üvegből, égetett agyagból, csontból – készítették, de Egyiptomban szép számban kerültek elő díszes fajansztégelyek is.

A krémekkel az arcbőrt igyekeztek megóvni a perzselő napsugaraktól, méhviasszal kevert növényi olajból készítették őket, de néha illatos gyantát is belekevertek.
A szemfestés egyaránt szolgált mágikus és egészségügyi célokat, hiszen védett a szemfertőzést okozó apró rovaroktól, óvott a vakító napfénytől, és meggátolta a szemhéj kiszáradását.

A szemhéjfestéket porrá őrölt ásványokból készítették, amelyet vízzel elegyítettek, de néha gyantát is hozzáadtak. Kezdetben a kozmetikumot kagylóban tárolták, később speciális kis tégelyeket gyártottak a szemhéjfesték számára. A sminkkészlethez tartozott a festék felvitelére szolgáló pálcika is, amelyet elefántcsontból, bronzból vagy üvegből állítottak elő. Az applikátor egyik vége lapos és széles volt, ezzel vitték fel a festéket, a másik vége, amelyet kanálszerűen képezték ki, a kozmetikumok összetevőinek kiemelésére, elegyítésére szolgált. A pálcikát először illatos olajba vagy vízbe mártották, majd a "szemhéjpúderbe", és így vitték fel. Izraelben jellegzetes, hosszú, üreges applikátorokat használtak. Egy-egy készletben három-négy ilyen bronzból készült csövecskét találtak, amelyeket gyakran díszítettek vésetek. A festékeket többnyire henger alakú tartályokban forgalmazták.

Az ókorban is óriási üzlet volt a kozmetikumok gyártása

A tégelyekből és applikátorokból való sminkkészletek mellett az ásatások során a legkülönfélébb alakú "festékpaletták" kerültek elő, ezek közül némelyeket növényi motívumok vagy állatfigurák díszítenek. Nagy valószínűséggel az ásványok porrá való őrléséhez és elegyítésére szolgáltak.

A Görögországban előkerülő festékes tégelyek többségét égetett agyagból készítették, fedelükön pedig feltüntették a használati utasítást is. Kerültek elő kis kerámiadobozkák, pükszoszok (pikszisek) is, amelyekben pirosítót és a legkülönfélébb egyéb kozmetikumokat tároltak, de találtak lapos, kerek bronz- és márványtégelyeket is.

Máig használatos eljárások

Számos recept és eljárás alapul az ókori technikákon, tapasztalatokon.
Egyiptom előkelő hölgyeitől eredeztethető a szokás, hogy fürdés után illatosított olajjal kenték testüket.
Fontos iparág volt a test szőrtelenítése, melyet sem felmelegített gyanta és viasz keverékével vittek véghez.
A hagyomány alapján Néró felesége, Poppea készített először tápláló arcpakolást szamártejben szétzúzott eperből. S az arcbőr további ápolását, például a tisztítóeljárásokat, radírozást is ismerték az ókorban: Rómában bab- vagy kukoricalisztből és olívaolajból készült az arctej.

A görögök és a rómaiak ismerték és használták a fogkefét. Fogkrém helyett horzsakövet, krétát és mészport használtak.
A középkori Velencében hajmosáshoz és a haj ragyogóvá tételéhez szappangyökér, bor és aromás anyagok főzetét használták. Fennmaradt a hajszínezés számos receptje is.
Hennával, dióhéjjal, indigólevéllel festettek, timsó és fahamu vizes oldatával szőkítettek.



2012. július 18., szerda

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A szüzesség kultusza

GYIMESI Ágnes Andrea

A szüzesség kultúrtörténetében is találunk történelemhamisítást. Az infantilizált ember, a nemzés és halál összefüggéseiről beszélgettünk dr. Magyar László Andrással, a Semmelweis Orvostörténi Múzeum főigazgató-helyettesével.

Gondolat

„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Gondolat

Szinte heroizálják az öngyilkosokat az emberek Magyarországon

Nincs olyan ember, akinek életében egyszer nem fordult volna meg a fejében az öngyilkosság gondolata, de ehhez képest csak kevesen teszik meg, mivel a lelki stabilitás, a megbízható kapcsolatok, illetve a pszichiátriai betegségek hiánya átsegítik őket a nehézségeken.

Gondolat

Gyógyító és ártó szellemek

Sámánhit a világban

Hírvilág

Ördögi kör: a viszketés

Ősi tünet - Mai rejtélyekkel