Gondolat

Nem várható gyors gyógyulás az egészségügyben

2011. AUGUSZTUS 15.


Az előadók valamennyien a mielőbbi kormányzati beavatkozásban, a rendszert gátló törvények kiiktatásában, a finanszírozás és a struktúra átalakításában látják a megoldást a jelenlegi, kilátástalan helyzetben.

Az állam főszereplővé lép elő az egészségügyben, ez már csak azért is indokolt, mert az egészségügyi pénzalapban a feléhez közelít az állam által befizetett hozzájárulás összege, amelynek mértéke az elmúlt években a 17-szeresére növekedett – mondta a parlament Egészségügyi Bizottságának elnöke, Mikola István, akinek meggyőződése, hogy: „lehet az állami egészségügyet is jól csinálni”.

Így a közigazgatási reform keretein belül növekedni fog az állam fenntartói felelőssége, ezzel egyidejűleg ellenőrzési feladatai is szélesebb körűek lesznek. Az elnök most esélyt lát arra, hogy a nagy rendszerek, ezeken belül az egészségügy átalakítására is több idő jusson, mint egy parlamenti ciklus, hiszen a megújító törekvések csak évtizedes intervallumban lesznek mérhetőek. A pozitív kormányzati szemléletváltás, a lakosság egyre egészségtudatosabb hozzáállása mindenképpen segítheti az egészségügy gyógyulási folyamatát.

Évtizedes távlatokban tervezik az ágazat konszolidációját, amelynek ki kell terjednie az amortizációra, a műszerekre, az orvosi technológiákra, valamint a humán szektorokra is, mert „jó pozíciójú humán erőforrás nélkül nincsen működő gazdasági prosperitás” – vélte Mikola.

Mivel a jelenlegi, teljesítmény alapú finanszírozás fenntarthatatlan, a díjtételek nem megfelelőek, így fokozatosan át kell térni a bázis alapú finanszírozásra, azonban a források elosztását a népegészségügyi felmérések figyelembevételével kell elosztani, igazságosságra törekedve, figyelembe véve a különbségeket.

A parlamenti munkáról szólva megemlítette, hogy január 1-jével hatályba lép az a törvény, amely egyértelműen a gyógyító területhez csatolja a gyógyszer kiskereskedelmet, így az etikus gyógyszerészet válik intézményessé. A jövőre várható magyar uniós elnökség idejére a törvényhozás javasolja, hogy emeljék a prioritások közé az intézményesített közép-európai népegészségügyi koncepciót, amely a környező országok népegészségügyi felzárkóztatását segítené.

A demográfiai mutatók romlása nem csak a nyugdíj-, hanem a társadalombiztosítási alapok fenntarthatóságának szempontjából is tragikus lehet – fejtette ki előadásában dr. Bodrogi József, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának programigazgatója. A rendszer átalakításának tervezésekor a mindenkori kormányoknak figyelembe kell vennie, hogy a jelenlegi születési és halálozási mutatók mellett négy évtized múlva már csak 8 millióan leszünk.

A romló népesedési mutatók csak a migrációs és családpolitika együttes átalakításával javíthatóak, a radikális változtatás nélkül a jelenlegi társadalombiztosítási alapcsomag nem tartható, ennek mielőbbi befagyasztását, csökkentését javasolta a szakember.

Rácz Jenő és Csiba Gábor a kórházak átalakuló szerepéről szólva egyetértettek abban, hogy kormányzati segítség, beavatkozás nélkül az ellátórendszer összeomolhat, a Magyar Kórházszövetség elnöke egyenesen a Titanic katasztrófájához hasonlította a jelenlegi helyzetet, Rácz Jenő ugyanakkor hangsúlyozta, ez nem a jelenlegi kormány hibája.

Mivel a rendszert a rendelkezésre álló forrásokból, a most meglévő szolgáltatási csomag mellett, az érvényben lévő protokollok alapján nem lehet finanszírozni, ezért markáns és radikális beavatkozásra van szükség. „Sokktalanításra és akut kezelésre van szükség” – mondta a volt egészségügyi miniszter, hangsúlyozva, hogy ezekre a lépésekre nem csak a kórházi, de az alapellátási rendszerben is szükség van, amely az év végére e nélkül szintén működésképtelenné válhat.

Szerinte pénznek kell követnie a beteget, ehhez azonban egyértelmű, átlátható rendszerre, betegút menedzselésre, az ellátórendszerek szinkronizálására, és a szolgáltatási csomag meghatározására van szükség.

Dr. Csiba Gábor a konferencián újra ismertette a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület által kidolgozott 18 pontos egészségügyi akciótervet, kiemelve annak finanszírozási problémákkal foglalkozó részeit. Figyelmeztetett, hogy finanszírozási beavatkozás nélkül a kórházak hamarosan nem csupán a beszállítóknak fognak tartozni, hanem a béreket sem tudják kifizetni a dolgozóknak. Ugyanakkor hozzátette, hogy az adósságot felhalmozó intézményeket nem szabad válogatás nélkül megsegíteni, mert a mintegy 160 kórház összes adósságának 80 %-át 30 intézmény halmozta fel.

Az egészségügy bevételeit az egyesület javaslata szerint növelni lehetne a „szenvedélyadóval”, amely 10 %-os jövedéki adóemelést jelentene az olyan egészségkárosító árucikkek esetében, mint a cigaretta, vagy a szeszesitalok. Csomagonként 10 forint „hamburgeradóval” sújtanának minden, az egészségtelen élelmiszert. Az „extrém adót” pedig azoktól a sportolóktól, gyorshajtóktól szednék be, akik tudatosan veszélyeztetik testi épségüket.

Mintegy 15-20%-os megtakarítást jelentene a kórházaknak, ha lédig kiszerelésben kaphatnák meg az intézményekben felhasznált gyógyszereket, ehhez jogszabály módosításra volna szükség, ahogy ahhoz is, hogy ne kelljen a kórházaknak rehabilitációs járulékot fizetniük. Egy megyei kórház esetében ez a járulék évi 80 millió forintot is jelenthet, amelyet ha például a dolgozók fizetésére fordíthatnának, évi 40 ezer forinttal emelhetnék a béreket. Az egyesület elnöke szerint az egészségügy nem fog kevesebb kerülni, csak többe, azonban ha megfelelően alakítják át a finanszírozást és az intézményrendszert, rendezik az orvosok jogállását és kialakítják az életpályamodellt, akkor hatékonyabb lehet.

Csiba Gábor javasolta, hogy a betegszállítást és a mentést ismét vonják egy szervezetbe, mert ami jelenleg a mentés területén folyik, az „köztörvényes bűncselekmény”.

„Ha átszervezik a mentést, felkészülhetünk arra, hogy a betegszállítással foglalkozó kisebb cégek a Parlament előtt fognak tüntetni” – reflektált Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke Csiba szavaira, aki előadásában azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt húsz évben a kamarát inkább ellenzéki szerepre kényszerítették az aktuális kormányok, s ennek az egészségügy látta kárát. A jelenlegi egészségügyi kormányzattal folyamatosak a gyakorlati egyeztetések, de a közbizalmi válság rányomja a bélyegét a tárgyalásokra.

„Senki nem hisz el semmit a másiknak, sem a beteg az orvosnak, sem az orvos a politikusnak, s ez mételyezi a kapcsolatokat.” Azonban hangsúlyozta, eddig lényegesen jobb az együttműködés a jelenlegi egészségügyi vezetéssel, mint korábban bármikor.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.