Gondolat

Nem a pénz, az egyedi tudás a mérce – Interjú dr. Bene Ruzsenával

2011. AUGUSZTUS 15.


Nem csak pénzkérdés, hogy a plasztikai sebészek az állami egyészségügyben maradjanak – véli dr. Bene Ruzsena, a Bethesda Gyermekkórház Égéssérült Gyermekeket Gyógyító Országos Központjának osztályvezető plasztikai sebésze. A történelemből ismert orvosokra hivatkozik, akik a gyakorlat megszerzése, a szakma iránti szeretet, a betegek segítése miatt dolgoztak a közszférában és a szegényeket magánpraxisukban ingyen gyógyították.

– Hogyan látja szakmája helyzetét?

Örök optimista vagyok, reménykedem, hogy már jó irányban haladnak a dolgok. A múltban a Plasztikai és Égéssebészeti Szakcsoport a Traumatológiai Szakmai Kollégiumonon belül működött, de most a szakmánk nagyobb elismeréseként az égési és a plasztikai sebészet önálló tagozatot kapott – mondta dr. Bene Ruzsena a szakmai kollégium égés-és plasztikai sebészet tagozatvezetője.

Ezáltal jobbak a lehetőségeink, nagyobbak esélyeink céljaink elérésében. Az égés és plasztikai sebészet feladatatai közé tartozik az égési sérültek akut ellátása, a helyreállító sebészeti tevékenység – az égés, a baleseti sérülések utáni helyreállítás, a fejlődési rendellenességek rekonstrukciója, daganatok eltávolításkor, és egyéb műtétek után keletkező szövethiány pótlása és a csökkent vagy hiányzó működés korrekciója. Ezek azok a beavatkozások, melyek az állami egésszégügyben kerülnek ellátásra. Jelenleg szakmánk legnagyobb problémái az alulfinanszírozottság, a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező egészségügyi ellátó helyek hiánya, az égéssel és helyreállítással foglalkozó szakorvoshiány, az utánpótlás elégtelensége, nem megfelelő plasztikai (égés) sebészeti szakképesítési rendszer.

Az esztétikai sebészet is a plasztikai sebészet része, de az egész világon tapasztalhatóan, a szépészeti és a rekonstrukciós beavatkozások elkülönülnek. Az utóbbi 20 évben növekedett az esztétikai sebészet népszerűsége hazánkban is, így a szakképesítés megszerzését követően a plasztikai sebészek nagy része a magánszférába kezdte el a munkát. A rosszabbul jövedelmező állami egészségügyben, csak a szakma iránti szeretetből vagy bizonyos szakmai kihívások miatt maradnak a szakemberek. Ennek következtében nagymértékű aránytalanság alakult ki az esztétikai és helyreállító tevékenység között, az utóbbi kárára.

- Melyek a legégetőbb problémák és hogyan segít megoldásukban a Semmelweis Terv?

A szakmát érintő finanszírozási kérdesek megoldása, a megfelelő kapacitás elosztás, a progresszív ellátási szintek meghatározása, a Semmelweis Tervben szereplő térségekhez az égés és plasztikai sebészi ellátó egyésszégügyi helyek besorolása, átalakítása, esetleg az újak kialakítása és a progresszivitási szintnek megfelelő finanszírozás jelentik a legégetőbb prolémákat.

Az állami szektorban dolgozó plasztikai (égés) sebészek pályán tartásával és számának növelésével sikerülhet biztosítani az utánpótlást. Segít az ellátási igényeknek megfelelő szakorvosjelölt „kiképzése”, a szakorvosok számának tervezése, az esztétikai és helyreállító tevékenység aránytalanságának a rendezése. A szakképzés módosításával adottak lehetnek erre a feltételek. Először is a hazai plasztikai (égés) sebészeti képzés a leghosszabb ideig tartó képzés Európában. Összesen, sebészei alapszakvizsgával 8 év, más alap szakviszgákkal pedig 9 év. Legfontosabb cél az égés- és plasztikai sebészeti alapszakképzés befogadtatása. Ezzel a szakképzés minőségét emelni lehetne, az idejét viszont rövidíteni. Olyan rendszert szeretnénk kialakítani, hogy a képesítés megszerzését követően a szakorvosok az állami egészségügyben maradjanak, így megfelelő gyakorlatot szerezzenek és csak bizonyos idő elteltével kapjanak engedélyt a magánorvosi tevékenységhez.

Vonzóvá kell tenni, a plasztikai sebészek részére az állami egészségügyet. Az nagyon valószínű, hogy egy jól működő magánpraxissal rendelkező plasztikai sebészt nem lehet a közalkalmazotti bér akár többszöröséért sem visszacsábítani az állami egésszégügybe, ráadásul egyelőre semmilyen bérfejlesztésről nincs szó. A nem „pénzes” rekonstrukciót vonzóvá a szakmai fejlődés lehetőségének megteremtése tudja tenni. Természetesen így is lesz elvándorlás a magánpraxis felé, de a nagyobb szakmai megbecsülést, a kihivásokat, a szélesebb szakmai fejlődést igénylők számára ez valódi alternatívát jelenthet. Hiszem, hogy sokan vannak ma is közöttünk, akik fontosabbnak érzik, hogy olyan tudásra tegyenek szert az adott szakmán belül, ahol a mérce nem a pénz, hanem a különleges és egyedi tudás, mely a betegek számára kamatoztatható. Nem utolsó sorban divattá kell tenni újból a karritatív beállítottságot is. Régen is voltak olyan gyógyítók, akiket nem a pénz mozgatott a gyógyításban – A. Sweizer, A. Munthe, A.P.Csehov, de a magyar plasztikai sebészek Pro-Bono tevékenysége is régóta ismert.


Bene Ruzsena




Az égéssebészet és a plasztikai sebészet oktatási rendszerének átalakítása, az európai szakképzéshez való közeledésel biztosíthatja a magasabb színvonalú betegellátást és remélhetőleg ez vezethet a szakterület fajsúlyának növeléséhez.

– Milyen munkát tervez a tagozat és a tanács tagjaival?

A tanács és a tagozat az államtitkárság konkrét feladataira és problémákra ad szakmai választ, véleményt, dolgoz ki alternatívákat ha szükséges.

– Kérem, ismertesse szakmai életrajzát!

A SOTE-n végeztem 1982-ben, általános sebészeti szakvizsgát 1986-ban, égés-és plasztikai sebészet szakvizsgát 1991-ben szereztem. Az egyetem elvégzése után a Szent István Kórház égés-és plasztikai sebészeti osztályán dolgoztam 2000-ig, az osztályhoz tartozó intenzív részleg vezetője voltam. Közben az általános sebészi szakvizsga miatt néhány évet a SOTE III.-as Sebészeti Klinikáján dolgoztam. 2002.-ben jöttem a Bethesda Gyermekkórházba, az akkor kialakított országos központba.

– Családjáról, hobbijáról kérdezem…

Férjem gasztroenterológus. Két gyermekünk van, Daniella 28 éves pszichiáter rezidens, László 20 éves, most érettségizett. Jakab unokánk négy éves, nemsokára érkezik testvére. Hobbim a művészettörténet, különösen a festészet, mely annyira érdekel, hogy elvégeztem egy festménybecsüs tanfolyamot is. Számos kiállításra járok itthon és külföldön is és nem csak nézem, hanem férjemmel együtt gyűjtjük is a műtárgyakat. Ezen kívül szeretek síelni, olvasni, de a legjobban operálni.

2011. 07. 18.

Császi Erzsébet

Kapcsolódó anyagok: Az emberi test mint „üzenőfelület”




Valóságshow-k és a plasztikai műtétek




LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2010;20(10) Az alkotó kéz: Hendrick Goltzius élete és művészete




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.