Gondolat

Megkezdődik a mozi története

2013. DECEMBER 29.



„Az utolsó, talán soha többé vissza nem hozható alkalmat nyújtja a mai pillanat arra, hogy egy új művészeti műfaj keletkezését gyökerében figyelhessük meg. Még egy-két évtized és a mai embernemzedékben már elmosódó, nehezen elemezhető emlék lesz a mozi születése, az új generáció pedig mint készenkapottal fog szembenállni a kialakulás fejlettebb szakaszában levő filmjátékkal, amelyben akkor már, éppenúgy mind a többi művészetben, mélyen elleplezve fog rejtőzni az eredet titka.”- írta Hevesy Iván a filmről 1924-ben a Nyugatban.

A legkorábbi mozgóképnek a Roundhay kerti jelenetet tartják, ami 1888 októberében készült az angliai Leeds külvárosában. Egyikük néhány hét múlva meghal, innen tudjuk a körülbelüli dátumot. Maga a kisfilm voltaképpen nem más, mint két röpke másodperc, egy jelenet, melyben egy napsütötte udvaron alakok, két férfi és két nő mókás mozdulatokkal körben jár, nevetnek.

Ám a mozi megszületését egy másik dátum jelenti, 1895. december 28-a, mert e napon tartották Párizsban az első nyilvános mozgókép-előadást.
Az új művészet, melynek fejlődését immár közelről figyelhették meg az esztéták, hamarosan tért hódított az egész világon, és az emberi fantázia számára az egyik legfontosabb táplálékká vált. Fejlődésének mozgatórugója voltaképpen a történetmesélés minél tökéletesebb, hatékonyabb eszközeinek a kidolgozása volt.

A mozi valódi lényegét akkor fedezték fel, amikor ráébredtek a médium történetmesélő küldetésére, a történetmesélés eszközei, a filmnyelv kialakulása azért volt szükséges, hogy megkülönböztethessék mozit a színháztól.


Addig a technikai csiszolgatás jelentette a fejlődés útvonalát egészen attól kezdődően, hogy a francia Lumiere-fivérek 1895. február 13-án Lyonban szabadalmaztatták a mozgófényképről szóló találmányukat, majd március 22-én tartották az első filmvetítést a Nemzeti Ipart Támogató Társaság előtt.

Első egyperces filmjük címe A munkaidő vége volt, s ezen bemutatták a munkások kijövetelét a gyárból. A sorozatgyártásban Jules Carpentier mérnök működött közre, néhány technikai változtatást alkalmazva.

Ezután 1895. december 28-án a párizsi Boulevard des Capucines-n lévő Grand Caféban az első nyilvánosan bemutatott filmjük, a híres Lelocsolt locsoló című burleszk óriási közönségsikert aratott, s bár aznapi bevételük csak 30 frank volt, ezzel kezdődött meg a mozi története.

Lumiere-ék ugyanazzal a készülékkel vették fel és vetítették le a filmet, 16 kockát másodpercenként. Más hétköznapi jeleneteket is megörökítettek: a vonat érkezését, kártyázókat, egy dolgozó kovácsot, egy gyermek etetését.

1896-ban több mint negyven ilyen filmet forgattak. Ők készítették az első tudósítást: a francia Fényképészeti Társaság Konferenciájáról, és az első dokumentumfilmet, a lyoni tűzoltókról. 1896-tól operatőröket küldtek a világ számos városába, ahol azok filmeket forgattak és vetítéseket rendeztek.

Lumiere-ék vezették be a vágást és a fahrtot (a filmfelvevőgép mozgatását). Cégük összesen 1400 filmet forgatott, ez jelentős anyagi sikert is hozott számukra.

2013. 12. 27.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A H1N1 elleni védőoltás halálos, az idegeket érintő betegséghez vezethet - egy vezető neurológus szerint

Az információ Nagy-Britanniában egy bizalmas levélben jutott el a vezető neurológusokhoz, akik értetlenkedve fogadták a hírt, hiszen már emberek millióinak, köztük gyermekeknek is megkezdődött az oltása.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Hírvilág

Az MMR-védőoltás és a lázas rohamok összefüggése

Az MMR (kanyaró-mumpsz-rubeola) védőoltást követően a lázas rohamok számának aránya növekszik, viszont nem világos, hogy ez az arány a rohamok egyéni vagy családi története, a születés körüli tényezők vagy a szociális-gazdasági helyzet alapján változik-e.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Klinikum

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.