Gondolat

Megharmadolódott a csecsemőhalálozás - Interjú dr. Balla Györggyel

2011. AUGUSZTUS 15.


A gyermekellátás speciális feladata a gyógyszerek és műtétek mellett a gyermekről és a szülőről való gondoskodás, mely nem sikerülhet a nővérek létszámának emelése és motivációja nélkül. A fokozott létszámigénynek be kellene épülnie a gyermekbetegségek HBCs-jébe - mondta dr. Balla György, a szakmai kollégium csecsemő-és gyermekgyógyászat tagozatvezetője.

Hogyan látja szakmája helyzetét?

Az elmúlt tíz év alatt óriási fejlődés következett be a csecsemőhalálozás tekintetében. Ez az európai átlagérték alattira csökkent 2010-ben, 15 ezrelékről 5 ezrelék alattira, azaz megharmadolódott – folytatta dr. Balla György professzor, a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Gyermekgyógyászati Intézet igazgatója. - Ez a pozitívum a csökkenő egészségügyi financiális erőforrás, a volumenkorlát bevezetése, az inflációt nem követő járó-és fekvőbeteg finanszírozás mellett következett be.

Melyek a legfőbb kihívások a következő években?

A klinikák és a megyei kórházak az alapellátásban dolgozó gyermek szakorvosok képzését is biztosítják, azaz a kórházi járó-és fekvőbeteg ellátáson kívül az alapellátást is a házi gyermekorvosokon keresztül. A felnőtt családorvosképzés központi gyakornoki hellyel működik, tehát nem terheli a kórházi forrásokat. Ezzel szemben a gyermekklinikák és a kórházak a saját költségükre képzik a majdan az alapellátásban dolgozó házi gyermekorvos jelölteket. Ezen kellene változtatni.

Megoldandó feladat a szülők kórházi elhelyezése beteg gyermekük mellett. Joga van a szülőnek gyermeke mellett tartózkodni, de ennek nincs meg a szülők által is elvárt feltételrendszere. Minden fekvőbeteg ellátó intézmény a saját költségén igyekszik megoldani az elhelyezést. Segítséget jelentenek az Európai Uniós pályázatok, de hiányzik az inflációt követő visszapótlás, amely miatt nincsenek tartalékaink az átalakításra és fejlesztésre, ezért nehéz feladat a XXI. századi komfort biztosítása.

Nem csak az orvosok, hanem a betegek és a nővérek fejével is kell gondolkodni. A beteg megkapja a gyógyulásához szükséges gyógyszereket, műtéteket, de több kell; gondoskodás, a nővérek létszámának növelése és motivációja, melyek nélkül a gondoskodás nem sikerülhet. A klinikákon és kórházakban összetettebb a gyermekellátás a felnőtt betegellátáshoz viszonyítva, hiszen mind a gyermek, mind a szülő gondoskodást, odafigyelést igényel. Ennek a fokozott létszámigénynek be kellene épülnie a gyermekbetegségek HBCs-jébe.

Továbbá fejleszteni kell a gyermekgyógyászat két sajátos területét, a sürgősségi és az intenzív ellátást. A sürgősségi osztályról mihamarabb otthonába kell engedni a gyermeket, mert otthon érzi magát a legjobban - ezt jelenti a család és betegbarát egészségügyi ellátás.

Az újszülött és gyermek intenzív ellátásnak első része a közelmúltban megoldódott, újszülöttek esetében már nincs volumenkorlát. Hasonló intézkedést javasolnék az újszülött intenzív, koraszülött ellátásra is.

Az intézményekről is szólni kell. A betegek csak akkor gyógyulnak gyorsan és szövődménymentesen, ha nagy tapasztalattal rendelkező intézményben kerülnek ellátásra. Nagy tapasztalat csak kritikus betegszám mellett jöhet létre, ahol az orvosi és nővéri tudás a tapasztalattal kiegészülve hatékonyabb, gyorsabb gyógyulást, rövidebb kórházi bent tartózkodást eredményez. Azokban az intézményekben, ahol a kritikus tömeg nem éri el a betegszámot, bizonyos betegségek gyógyítása megfontolandó.

Milyen javaslatai vannak a Semmelweis Terv keretében szakmája részéről?

Öröm, hogy a Semmelweis Terv gyermek-és családbarát, ami a kormányzat értékrendjének központja. Konkrét formába öntése a szakemberek dolga, melyet felvállaltak a gyermekgyógyászok. Reméljük, hogy az európai szintű gyermekellátáshoz szükséges finanszírozás irányába mozdul el a gyakorlat is.


Balla György




Milyen tervei vannak a szakmai kollégiumi tagsággal?

A tagozat másik két tagja hozzám hasonlóan látja ezeket a kérdéseket. A kollégium tagsága pedig a gyermekellátás különböző területeit képviseli, hasonló elvek szerint dolgozik és gondolkodik. Munkájukra – ahogyan korábban is-, ezután is támaszkodom. Egyeztetés, konzultáció és a gyermekek érdekeinek maximális képviselete fogja vezérelni tevékenységeimet ezen a területen is.

Ismertetné szakmai életútja legfontosabb eseményeit?

1977 óta dolgozom a gyermekklinikán. 1999-ben hoztuk létre a Neonatológiai Tanszéket az egészséges újszülöttek ellátása mellett az intenzív ellátást igénylő újszülöttek és koraszülöttek gyógyítására. A Tanszéket azóta vezetem, ahol örömömre igen sok neonatológus szakorvos képződött. 2007 óta vagyok a gyermekklinika igazgatója. Öt éven át voltam a Magyar Perinatológiai Társaság elnöke, 2010-ig az Európai Neonatológiai és Perinatológiai Társaság alelnöke. Dolgoztam a gyermekgyógyászok szakmai kollégiumának tagjaként, megyei szakfelügyelő főorvosként. Számos egyéb tagságaim közül a legmegtiszteltetőbb az MTA levelező tagsága.

Bemutatná családját, hobbiját?

Feleségem gyermekgyógyász, két gyermekünk édesanyja. A tudomány a hobbim.

2011. 05. 17.

eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: Orvoskommunikáció




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Egy halálra ítélt szakma végváraiban – Interjú dr. Prinz Gyulával

Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.

Hírvilág

Elmerülni a pillanatban - beszélgetés Perczel Forintos Dórával

Depresszió esetén az Amerikai Pszichiátriai Társaság protokollja szerint a kognitív viselkedésterápia az első választandó megoldás. Egy belső figyelemmel dolgozó módszer eredményeiről és jövőjéről kérdeztük a nemzetközi szakembert.

Gondolat

Nem a pénz, az egyedi tudás a mérce – Interjú dr. Bene Ruzsenával

Nem csak pénzkérdés, hogy a plasztikai sebészek az állami egyészségügyben maradjanak – véli dr. Bene Ruzsena, a Bethesda Gyermekkórház Égéssérült Gyermekeket Gyógyító Országos Központjának osztályvezető plasztikai sebésze. A történelemből ismert orvosokra hivatkozik, akik a gyakorlat megszerzése, a szakma iránti szeretet, a betegek segítése miatt dolgoztak a közszférában és a szegényeket magánpraxisukban ingyen gyógyították.