Gondolat

Kesergő álarc-száj

2014. JÚLIUS 24.

Megfogni létezésünket itt földön, megörökíteni a velünk és bennünk történő folyamatokat, érzelmeket, emberi viszonyokat, ősi belső vágya az emberiségnek.

Az ember világhoz való aktuális viszonyát, értékrendszerét feltérképezni, és mások számára átélhető módon visszaadni a szavak erejével, ez hajtja újabb és újabb formák felé az irodalom jeles képviselőit. A megformálás terén a 19 század végén és a 20. század elején jelentős írói kísérletek zajlottak.

Proust, Kafka és Joyce radikális újításai után az elbeszélő és hőse között egyre bonyolultabb, változatosabb viszony alakul ki, s már nem nagyon lehet a továbbiakban feltáró realista műveket írni, el kell vetni a cselekmény és jellemábrázolás hagyományos módozatait.

Érdekes látni a párhuzamosan alkotó kortársak művészetét, akik egy széles palettát fognak be egyéni megoldásmódjukkal. Írói fejlődésben is nagy egyéni különbségek mutatkoznak, az egyik nagy „alakváltó” éppen Rilke, akinek útja egyre beljebb vezetett, saját személyisége és költői énje üzeneteinek megformálásában, s küldetéstudattal áthatott művészete páratlan metafizikai absztrakciók holdsütötte tájaira vitte.

Rilke, a huszadik század egyik legnagyobb költője élete végén leukémiában szenvedett, s meglehetősen szkeptikusan viseltetett a hivatalos orvostudománnyal szemben.
„O HERR, gieb jedem seinen eignen Tod.” Saját halálát add meg, Istenem, mindenkinek – hirdette híres soraiban – /Nemes Nagy Ágnes fordítása/.

Betegségére úgy tekintett, mint testének afféle üzenetére, mely egyszersmind kijelöli a számára megadatott sorsot és irányt szab további életének. S kerülte a gyógyítás hagyományos módozatait.

Talán testi állapotával függ össze az is, hogy költészetének harmadik, utolsó korszakában radikálisan megváltoztatja a közlési módot. Hosszú hallgatás és alkotói válság után állt elő 1923-ban a Duinói elégiákkal, melyek zömét alig két hét leforgása alatt írta, majd a Szonettek Orfeuszhoz ötvenöt darabjával, melyeket ugyancsak roppant rövid idő alatt alkotott.

Rilke a szavak terén mindig pontos, és soha nem konkrét. Mélyen átélt küldetése, hogy, az emberi sors törvényeit megfejtse, a költészet erejével a világ kiürült formáit, a költő látnoki lénye folytán újra életre keltse és mások számára is megnevezze Orpheuszi hatalmánál fogva. Költészete egyszerre titokzatos, mélyértelmű és mégis teljes, mondatainak értelmezése nyitottságot kíván olvasóitól; szóhasználata, absztrakciós köre egyéni, de soha nem következetlen vagy öncélú.

Betegségéről szinte senki nem tudott. Sorsként viselte élete utolsó éveiben.
„Semmi okunk rá, hogy megcsodáljuk, imádjuk vagy gyűlöljük a halált, kinek ábrázatát a tragikusan kesergő álarc-száj oly különösen eltorzítja.”– írta.

NZS
2014. 07.21.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

COVID-19 a fogorvosi praxisban

Habár a legtöbb fogászat bezár a COVID-19 járvány alatt, a sürgősségi betegeket a fogászati klinikák ellátják. Milyen módon védekezhetnek a fogorvosok a fertőzésveszélyben, és hogyan előzhetik meg, hogy esetlegesen fertőzött páciensük révén további betegek fertőződjenek meg?

Gondolat

Az emberiség öt nagy ostora

Soha az emberiség történetében nem volt olyan betegség, amely az orvoslást, a társadalom szociális szerkezetét és a túlvilág képzetét döntőbben determinálta volna, mint a lepra és a pestis...

Gondolat

Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Gondolat

A nevetés evolúciója

A nevetés kultúrtörténete és evolúciója

Klinikum

H1N1: védekezés szájmaszkkal?

Viseljenek légzésvédő maszkokat az egészségügyi dolgozók - adták utasításba az Egyesült Államokban az egészségügyi szervek.