Kesergő álarc-száj
2014. JÚLIUS 24.
2014. JÚLIUS 24.
Szöveg nagyítása:
Megfogni létezésünket itt földön, megörökíteni a velünk és bennünk történő folyamatokat, érzelmeket, emberi viszonyokat, ősi belső vágya az emberiségnek.
Az ember világhoz való aktuális viszonyát, értékrendszerét feltérképezni, és mások számára átélhető módon visszaadni a szavak erejével, ez hajtja újabb és újabb formák felé az irodalom jeles képviselőit. A megformálás terén a 19 század végén és a 20. század elején jelentős írói kísérletek zajlottak.
Proust, Kafka és Joyce radikális újításai után az elbeszélő és hőse között egyre bonyolultabb, változatosabb viszony alakul ki, s már nem nagyon lehet a továbbiakban feltáró realista műveket írni, el kell vetni a cselekmény és jellemábrázolás hagyományos módozatait.
Érdekes látni a párhuzamosan alkotó kortársak művészetét, akik egy széles palettát fognak be egyéni megoldásmódjukkal. Írói fejlődésben is nagy egyéni különbségek mutatkoznak, az egyik nagy „alakváltó” éppen Rilke, akinek útja egyre beljebb vezetett, saját személyisége és költői énje üzeneteinek megformálásában, s küldetéstudattal áthatott művészete páratlan metafizikai absztrakciók holdsütötte tájaira vitte.
Rilke, a huszadik század egyik legnagyobb költője élete végén leukémiában szenvedett, s meglehetősen szkeptikusan viseltetett a hivatalos orvostudománnyal szemben.
„O HERR, gieb jedem seinen eignen Tod.” Saját halálát add meg, Istenem, mindenkinek – hirdette híres soraiban – /Nemes Nagy Ágnes fordítása/.
Betegségére úgy tekintett, mint testének afféle üzenetére, mely egyszersmind kijelöli a számára megadatott sorsot és irányt szab további életének. S kerülte a gyógyítás hagyományos módozatait.
Talán testi állapotával függ össze az is, hogy költészetének harmadik, utolsó korszakában radikálisan megváltoztatja a közlési módot. Hosszú hallgatás és alkotói válság után állt elő 1923-ban a Duinói elégiákkal, melyek zömét alig két hét leforgása alatt írta, majd a Szonettek Orfeuszhoz ötvenöt darabjával, melyeket ugyancsak roppant rövid idő alatt alkotott.
Rilke a szavak terén mindig pontos, és soha nem konkrét. Mélyen átélt küldetése, hogy, az emberi sors törvényeit megfejtse, a költészet erejével a világ kiürült formáit, a költő látnoki lénye folytán újra életre keltse és mások számára is megnevezze Orpheuszi hatalmánál fogva. Költészete egyszerre titokzatos, mélyértelmű és mégis teljes, mondatainak értelmezése nyitottságot kíván olvasóitól; szóhasználata, absztrakciós köre egyéni, de soha nem következetlen vagy öncélú.
Betegségéről szinte senki nem tudott. Sorsként viselte élete utolsó éveiben.
„Semmi okunk rá, hogy megcsodáljuk, imádjuk vagy gyűlöljük a halált, kinek ábrázatát a tragikusan kesergő álarc-száj oly különösen eltorzítja.”– írta.
NZS
2014. 07.21.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Gondolat
Soha az emberiség történetében nem volt olyan betegség, amely az orvoslást, a társadalom szociális szerkezetét és a túlvilág képzetét döntőbben determinálta volna, mint a lepra és a pestis...
Gondolat
Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy olyan forrásokat ismertetek és kommentálok, amelyek valamilyen módon érzékenyen reflektáltak a nagyvárosi idegességre mint újonnan megjelent és elterjedt betegségre. Az alábbiakban olyan orvosi regiszterű szövegeket mutatok be, melyek jelentős mértékben járultak hozzá a betegség képének kialakulásához és egyáltalán ahhoz a folyamathoz, hogy ezt a jelenséget betegségként kezdték számon tartani.
Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.
COVID-19
Habár a legtöbb fogászat bezár a COVID-19 járvány alatt, a sürgősségi betegeket a fogászati klinikák ellátják. Milyen módon védekezhetnek a fogorvosok a fertőzésveszélyben, és hogyan előzhetik meg, hogy esetlegesen fertőzött páciensük révén további betegek fertőződjenek meg?
A betegekre szabott egyéni gyógyítást, élettudományi kutatásokat, hozzájuk kapcsolódó oktatást, orvosképzést és innovációt támogat a Szegedi Tudományegyetem most lezárult 3D Központjának projektje. A háromdimenziós térbeli nyomtatás nemcsak műtétek pontos megtervezésére és implantátumok kinyomtatására ad lehetőséget: egyedi szerveket és biológiai szöveteket, a fül apró szerveit, protézist, koponya vagy állcsont pótlást, illetve ízületi porcfelszínt is tudnak vele „építeni” az orvosok és a kutatók.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás