Gondolat

Húzóágazat lehetne a balneoterápia - Interjú dr. Bender Tamással

2011. AUGUSZTUS 15.


Magyarország területének négyötöde alatt termálvíz van, de nincs eléggé kihasználva gyógyító ereje. A gyógyfürdők főleg mozgásszervi betegségek kezelésére ajánlja vizeiket. Kevés a tudományos kutatás a fürdőkben, nehéz meggyőzni a fürdővezetőket és a gyógyidegenforgalom szakembereit, hogy támogassák a tudományos munkát – sorolta a balneológiai szakma által megfogalmazott nehézségeket Prof. Dr. Bender Tamás, a szakmai kollégium balneológiai tagozatvezetője.

Milyennek látja szakmája helyzetét?

Eddig a reumatológiai és fizioterápiás szakmai kollégiumhoz tartozott a balneoterápia és egy szakcsoporttal képviseltette magát. Előrelépést jelent, hogy most önálló tagozatot kapott ez a tradicionális gyógymód – mondta Prof. Dr. Bender Tamás, a Budai Irgalmasrendi Kórház fizioterápiás osztályvezető főorvosa, a SZOTE egyetemi tanára

Melyek a legfontosabb megoldandó feladatok?

A Széchenyi Tervben szerepel a balneológia, kiemelten kezeli az egészségturizmust a kormány, még akkor is, ha nem mutatkozik meg a ráfordított költségekben. Magyarországnak nincs olaja, aranya, de van termálvize, az ország négyötöde alatt termálvíz van, ezt kellene jobban hasznosítani. A kollégium feladata, hogy tudományos evidence based medicine - nel legyenek alátámasztva a kezelések. Koordinálni kell a balneológia tudományos eredményekkel való alátámasztását, a kutatást és megpróbálni bevezetni az egyetemi képzést, esetleg annak fizetőssé tételét a külföldi hallgatók számára. Emellett helyre kell tenni a gyógyfürdők finanszírozását. Sarkalatos pont, hogy mennyit kap a gyógyfürdő kassza az OEP-től. Ugyanis egyre kevesebb beteg tudja megfizetni a támogatott fürdő kezeléseket.

A Semmelweis Terv keretében mit javasol a szakmai kollégium részéről?

Érdemes jobban odafigyelni a balneoterpiára hiszen anyagilag is húzó ágazat lehet a gazdaság számára. Nehéz a gyógyszergyárakkal konkurálni a kutatás támogatását illetőleg. A turizmus használja az eredményeket, de nem támogatja a kutatást. Üdítő kivétel a hajdúszoboszlói gyógyfürdő, ahol felismerték a kutatás fontosságát és nyereségükből visszafordítanak a tudományos munkákba.

A hazai fürdőket nemcsak mozgásszervi betegségekre, hanem pl. a kénes vizű fürdőket bőrbetegségekre, a sós vizű fürdőket nőgyógyászati betegségekre is használhatjuk. A gyógyvizek ivórákra alkalmazása kihasználatlan. Nehéz meggyőzni a gasztroenterológusokat, hogy végezzenek tanulmányokat s nehéz a gyógyszergyárakkal konkurálni. Inhalációs célokra is elvétve használják a gyógyvizeket, pedig kiválóak orr-melléküreg betegségekre. Más országokban élnek az ivókúrákkal, mint például Csehországban, Karlovy Varyban.


Bender Tamás (fotó: Spilák Zsuzsa)





Bemutatná szakmai pályafutását röviden?

1976-ban végeztem el a Semmelweis Orvostudományi egyetemet. 1980-ban reumatológiai és fizioterápiás szakvizsgát, 1995-ben közigazgatási alapvizsgát tettem.1999 -ben megszereztem PhD fokozatot. 2004-ben habilitáltam a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. 2010-ben megkaptam az MTA doktori fokozatát.
1976 óta dolgozom az ORFI -ban, 1995-tól a központi fizioterápiás osztály vezető főorvosa, 2000-től a Budai Irgalmasrendi Kórház fizioterápiás osztályvezető főorvosa vagyok, 2002-től részállású egyetemi docens a SZOTE Ortopéd klinikán, 2005-től egyetemi tanár. 1995-től az Országos Gyógyfürdő Igazgatóság gyógyvízszakértője, 2000-2005 között külső szakértő az ANTSZ keretén belül, 2004-2008 között az Igazságügyi Minisztérium hivatalos orvosszakértője (reumatológia és fizioterápia területen) vagyok.

1979 óta részt veszek az oktatásban, 2002 óta a SZOTE- n magyar és angol nyelven is előadok medikusoknak és szakorvosoknak 2000-től Testnevelési Egyetemen humánkineziológia előadásokat tartok magyar és angol nyelven, 2007-től vezetem az akkreditált fizioterápiás doktori programot.

Több díjat kaptam, mint a Markusovszky díjat 1991-ben, a Springer kiadói nívódíját 1995-ben, a Schulhof emlékérmet 2000-ben, a Kibédi Mátyus emlékérmet 2002-ben, a Jubileumi emlékplakettet 2004-ben, a History and Actuality in Medical Hydrology-t 2008-ban.

Számos szakmai társaság tagja vagyok és több hazai és külföldi tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságában dolgozom.

Közleményem száma 106, ebből három könyv, egy jegyzet, négy könyvfejezet magyar nyelven, egy angol nyelvű könyv társszerkesztője, egy angol nyelvű könyvfejezet és egy német nyelvű könyvfejezet társzerzője vagyok.

Családjáról, hobbijáról mondana pár szót?

Feleségem és lányom közgazdász, édesapám 90 éves, ortopéd professzorként dolgozott a Semmelweis Egyetemen sok évtizeden keresztül, édesanyám 85 éves, szintén közgazdász. Szeretek sportolni, leginkább úszni.


eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinae) - 2005; 15(12)Látom, hogy érdemes...” Bender Tamás professzorral dr. Nemesánszky Elemér, a LAM főszerkesztője beszélget



LAM (Lege Artis Medicinae) 2006; 16(4) A balneológia tudományos alapjairól



LAM (Lege Artis Medicinae) - 200; 17(6-7) Hidroterápia, avagy vízgyógyászat Priessnitz és Kneipp nyomában



LAM (Lege Artis Medicinae) - 2005; 15(12) A balneoterápia és a hidroterápia hatása mozgásszervi megbetegedésekben
Egy régi terápia újjászületése







HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Agykutatás

A krónikus neurológiai covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitis-t. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Agykutatás

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.