Gondolat

Húzóágazat lehetne a balneoterápia - Interjú dr. Bender Tamással

2011. AUGUSZTUS 15.


Magyarország területének négyötöde alatt termálvíz van, de nincs eléggé kihasználva gyógyító ereje. A gyógyfürdők főleg mozgásszervi betegségek kezelésére ajánlja vizeiket. Kevés a tudományos kutatás a fürdőkben, nehéz meggyőzni a fürdővezetőket és a gyógyidegenforgalom szakembereit, hogy támogassák a tudományos munkát – sorolta a balneológiai szakma által megfogalmazott nehézségeket Prof. Dr. Bender Tamás, a szakmai kollégium balneológiai tagozatvezetője.

Milyennek látja szakmája helyzetét?

Eddig a reumatológiai és fizioterápiás szakmai kollégiumhoz tartozott a balneoterápia és egy szakcsoporttal képviseltette magát. Előrelépést jelent, hogy most önálló tagozatot kapott ez a tradicionális gyógymód – mondta Prof. Dr. Bender Tamás, a Budai Irgalmasrendi Kórház fizioterápiás osztályvezető főorvosa, a SZOTE egyetemi tanára

Melyek a legfontosabb megoldandó feladatok?

A Széchenyi Tervben szerepel a balneológia, kiemelten kezeli az egészségturizmust a kormány, még akkor is, ha nem mutatkozik meg a ráfordított költségekben. Magyarországnak nincs olaja, aranya, de van termálvize, az ország négyötöde alatt termálvíz van, ezt kellene jobban hasznosítani. A kollégium feladata, hogy tudományos evidence based medicine - nel legyenek alátámasztva a kezelések. Koordinálni kell a balneológia tudományos eredményekkel való alátámasztását, a kutatást és megpróbálni bevezetni az egyetemi képzést, esetleg annak fizetőssé tételét a külföldi hallgatók számára. Emellett helyre kell tenni a gyógyfürdők finanszírozását. Sarkalatos pont, hogy mennyit kap a gyógyfürdő kassza az OEP-től. Ugyanis egyre kevesebb beteg tudja megfizetni a támogatott fürdő kezeléseket.

A Semmelweis Terv keretében mit javasol a szakmai kollégium részéről?

Érdemes jobban odafigyelni a balneoterpiára hiszen anyagilag is húzó ágazat lehet a gazdaság számára. Nehéz a gyógyszergyárakkal konkurálni a kutatás támogatását illetőleg. A turizmus használja az eredményeket, de nem támogatja a kutatást. Üdítő kivétel a hajdúszoboszlói gyógyfürdő, ahol felismerték a kutatás fontosságát és nyereségükből visszafordítanak a tudományos munkákba.

A hazai fürdőket nemcsak mozgásszervi betegségekre, hanem pl. a kénes vizű fürdőket bőrbetegségekre, a sós vizű fürdőket nőgyógyászati betegségekre is használhatjuk. A gyógyvizek ivórákra alkalmazása kihasználatlan. Nehéz meggyőzni a gasztroenterológusokat, hogy végezzenek tanulmányokat s nehéz a gyógyszergyárakkal konkurálni. Inhalációs célokra is elvétve használják a gyógyvizeket, pedig kiválóak orr-melléküreg betegségekre. Más országokban élnek az ivókúrákkal, mint például Csehországban, Karlovy Varyban.


Bender Tamás (fotó: Spilák Zsuzsa)





Bemutatná szakmai pályafutását röviden?

1976-ban végeztem el a Semmelweis Orvostudományi egyetemet. 1980-ban reumatológiai és fizioterápiás szakvizsgát, 1995-ben közigazgatási alapvizsgát tettem.1999 -ben megszereztem PhD fokozatot. 2004-ben habilitáltam a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. 2010-ben megkaptam az MTA doktori fokozatát.
1976 óta dolgozom az ORFI -ban, 1995-tól a központi fizioterápiás osztály vezető főorvosa, 2000-től a Budai Irgalmasrendi Kórház fizioterápiás osztályvezető főorvosa vagyok, 2002-től részállású egyetemi docens a SZOTE Ortopéd klinikán, 2005-től egyetemi tanár. 1995-től az Országos Gyógyfürdő Igazgatóság gyógyvízszakértője, 2000-2005 között külső szakértő az ANTSZ keretén belül, 2004-2008 között az Igazságügyi Minisztérium hivatalos orvosszakértője (reumatológia és fizioterápia területen) vagyok.

1979 óta részt veszek az oktatásban, 2002 óta a SZOTE- n magyar és angol nyelven is előadok medikusoknak és szakorvosoknak 2000-től Testnevelési Egyetemen humánkineziológia előadásokat tartok magyar és angol nyelven, 2007-től vezetem az akkreditált fizioterápiás doktori programot.

Több díjat kaptam, mint a Markusovszky díjat 1991-ben, a Springer kiadói nívódíját 1995-ben, a Schulhof emlékérmet 2000-ben, a Kibédi Mátyus emlékérmet 2002-ben, a Jubileumi emlékplakettet 2004-ben, a History and Actuality in Medical Hydrology-t 2008-ban.

Számos szakmai társaság tagja vagyok és több hazai és külföldi tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságában dolgozom.

Közleményem száma 106, ebből három könyv, egy jegyzet, négy könyvfejezet magyar nyelven, egy angol nyelvű könyv társszerkesztője, egy angol nyelvű könyvfejezet és egy német nyelvű könyvfejezet társzerzője vagyok.

Családjáról, hobbijáról mondana pár szót?

Feleségem és lányom közgazdász, édesapám 90 éves, ortopéd professzorként dolgozott a Semmelweis Egyetemen sok évtizeden keresztül, édesanyám 85 éves, szintén közgazdász. Szeretek sportolni, leginkább úszni.


eLitMed; Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinae) - 2005; 15(12)Látom, hogy érdemes...” Bender Tamás professzorral dr. Nemesánszky Elemér, a LAM főszerkesztője beszélget



LAM (Lege Artis Medicinae) 2006; 16(4) A balneológia tudományos alapjairól



LAM (Lege Artis Medicinae) - 200; 17(6-7) Hidroterápia, avagy vízgyógyászat Priessnitz és Kneipp nyomában



LAM (Lege Artis Medicinae) - 2005; 15(12) A balneoterápia és a hidroterápia hatása mozgásszervi megbetegedésekben
Egy régi terápia újjászületése







HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Hírvilág

Hol a szakma?

Zacher Gábor méregtelenítésről, varázslatokról és kuruzslókról