Gondolat

Hazudnak a daganatsejtek

2013. ÁPRILIS 03.

- „Ma egyre inkább úgy gondolja a tudomány, hogy a betegségek (nemcsak a daganatos betegségek, hanem az összes betegség) 80%-a mögött a jelátvitel hibája húzódik.”– olvasható az Ön kutatásaival kapcsolatosan a hírekben. Kicsit az az érzésünk támadhat, hogy a miazmákhoz, a stresszhez és a szabad gyökökhöz hasonlóan megint talált a tudomány egy elméletet, amely biztos érvényes bizonyos körülmények között, de a kezdeti lelkesedés ismét túl nagy jelentőség tulajdonításával, általános érvény kinyilatkoztatásával, a végső ok megtalálásának illúziójával jár együtt, amit később majd követ a „Bocsánat, mindig azért mégse….”

Tehát, tudományosan igaz-e ez a mondat a jelátviteli hibák univerzális szerepéről, és ha igen, mit hozhat ez a jövő betegei számára?


KG: A betegségek molekuláris mechanizmusaink hátterében tapasztalható jelátviteli hibák meghatározó jelentősége ma a tudományos közvéleményben és a szakirodalomban teljesen elfogadott nézet – ami nem tűnik „ideiglenes elméletnek”. A tumorok kialakulásáért felelős onkogenikus jeleket több mint 30 éve fedezték fel, és jelenleg például 380 kinázgátló molekula áll klinikai fejlesztés alatt (a kinázok a jelátvitel kulcsmolekulái) 140 kinázcélpont ellen, és 26 kinázgátló hatóanyag gyógyszerként már forgalomban van. Ugyanakkor 430 antitest van klinikai fejlesztés alatt 170 jelátviteli célpont ellen – ami eléggé bizonyítja, hogy ez nem csak egy divatos elmélet. A tumorokon kívül többek közt a krónikus gyulladásos kórképek és számos központi idegrendszeri betegség hátterében is jelátviteli zavar, hibás sejten belüli és sejtek közötti kommunikáció áll. De az utóbbi időkben az is kiderült hogy a vírusok és a baktériumok is a gazdasejt jelátviteli útjait programozzák át életkörülményeik optimalizálásához, ami e jelátviteli utak gátlása révén terápiás lehetőséget jelenthet. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a jelátviteli terápia hosszabb távon és hatékonyan csak egyénre szabott molekuláris diagnosztikával együtt képzelhető el, és a jelátviteli zavarok hátterében sokszor komplex jelátviteli hálózatok hibája áll, ami terápiásan többféle támadáspontot („multiple target”) igényel.

A jövő betegei számára az egyénre szabott jelátviteli terápia molekuláris diagnosztikával együtt nagyon ígéretes terápiás lehetőségeket biztosít, de látnunk kell, hogy itt nem lehet általánosan ható csodagyógyszerekre számítani, a jelátviteli terápia molekuláris diagnosztikára épülő egyénre szabott terápia kell legyen. Külön gond még a rezisztencia kialakulása és a gyógyszerek hatására bekövetkező jelátviteliút-váltás (pathway switch) ami újabb problémákat és terápiás nehézségeket vet fel . Ez a probléma a tumorok esetében a tumorőssejtek elpusztításával lenne megoldható – ez ma a tumorgyógyszer-kutatás nagy kihívása! A hibásan kommunikáló („hazug”) sejteket, legalább is a tumorok esetében, el kell tudnunk pusztítani – ezért fontos, ha csak lehet, a tumor minél korábbi műtéti eltávolítása is!


- Az ismert karcinogének, például a dohányzás, hogyan vezetnek daganatképződéshez az Önök eredményei szerint?

KG: A dohányzás kétféle módon is daganatképződéshez vezethet, de ezek a felismerések nem a mi eredményeink hanem irodalmi adatok. Egyrészt kimutatták, hogy a dohányfüst, illetve a kátrány közvetlenül génkárosító hatású (és például onkogéneket aktivál és antionkogéneket kikapcsol) másrészt viszont újabb vizsgálatokban kimutatták, hogy a dohányfüstben lévő bizonyos nitrozó vegyületek a sejtkársosodással szemben ható legfontosabb védekező proteinnel, a p53-mal (amit egy antionkogen kódol) kémiai adduktot képeznek, ami kikapcsolja ennek a fehérjének az aktivitását. A jó hír az, hogy azokban a dohányosokban akikben még nem alakult ki génkárosítás, ha abbahagyják a dohányzást, ez a fehérje regenerálódik.

- Ismerjük-e eléggé ahhoz a jelátviteli útvonalakat, hogy biztonsággal beavatkozhassunk a betegségek gyógyítása érdekében, és biztosan ne veszélyeztessünk más, esetleg életfontosságú folyamatokat? Másként kérdezve, mennyire valósítható meg a jelátviteli útvonalakon keresztül a célzott terápia?

KG: A jelátviteli terápia minden esetben célzott terápia, ahol – ahogy az előbbiekben kifejtettem – azonosítjuk a hibás jeleket és specifikusan (célzottan) gátoljuk ezeket. A jelátviteli utak és hálózatok feltérképezése és analízise valóban igen nagy feladat, és bár nagyon sokat tudunk már róluk, itt is érvényesül a tudás gömbje – minél többet tudunk, annál nagyobb felületen érintkezünk az ismeretlennel. A jelátviteli utak gátlása valóban felveti a mellékhatások lehetőségét (az én egyik hajdani professzorom azt mondta, hogy az a gyógyszer aminek nincs mellékhatása nem gyógyszer), de a terápiás hatás optimalizálása, illetve a dozírozás és a specifikus hordozó rendszerek csökkenthetik a mellékhatásokat. A tumorok jelátviteli terápiájának különös lehetősége, hogy a tumoroknak sokkal nagyobb a jelfüggősége (az onkogenikus jelek túlélési faktorként működnek), mint a normál sejteknek, ami terápiás szempontból nagy jelentőségű.

- Milyen nyitott kérdések megválaszolása várható a jövőben?

KG: A nyitott kérdések közül ki kell emelni a szerzett vagy indukált rezisztencia kérdését, és ehhez kapcsolódóan a tumorőssejtek azonosításának és elpusztításának a lehetőségét. Mi kifejlesztettünk néhány „stemkill”, bizonyos tumorőssejteket szelektíven elpusztító anyagot, amihez most egy EU-s program keretében specifikus markereket keresünk az egyénre szabott terápiához. Betegekből származó tumorsejteket osztrák partnerünk túlélő kultúrába visz, és ezeken teszteljük a célzott hatóanyagokat. Ez a megközelítés még nagyon sok munkát és persze szerencsét is igényel – de igazi áttörést jelenthet, ha sikerül, mert ha a tumorőssejtet elpusztitjuk, nem alakulhat ki rezisztencia és nem jön vissza a tumor.

Ugyancsak nyitott kérdés a jelátviteli hálózatok csomópontjainak azonosítása és a csomópontfehérjék specifikus fehérje-fehérje kölcsönhatásaink szelektív gátlása, illetve biomarkerként történő hasznosítása megint csak az egyénre szabott terápiához.

Másik fontos nyitott kérdés (amit manapság behatóan vizsgálnak és vizsgálunk mi is) a környező kötőszövet és a tumorszövet kommunikációjának kérdése, ami többek közt a krónikus gyulladások és az anyagcserezavarok miatt jelentősen hozzájárul a tumor kialakulásának és fenntartásának mechanizmusához, és újabb jelátviteli terápiás megközelítéseket igényel, de ezen a területen is fontos áttörések születtek az elmúlt időkben.

Még természetesen igen nagyszámú nyitott kérdés van, mert a sejten belüli és sejtek közötti kommunikáció nagyon komplex rendszer, de szerintem elképesztően izgalmas terület bontkozik most itt ki – és én irigylem a mai fiatal kutatókat, akik ezen a területen dolgozhatnak és beleláthatnak a kristálygömbbe.

eLitMed.hu
2013. 04. 03.
Dr. Lipták Judit

Kapcsolódó rádióinterjú:
Szétválasztható-e a racionális és a spirituális gondolkodás? - Rádióinterjú Kéri Györggyel

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Klinikum

Beszélgetés Bálint Géza főorvossal

Beszélgetés, Dr. Bálint Géza főorvossal az ORFI volt főigazgatójával, a magyar reumatológia egyik legismertebb kiváló orvosával, a humanista orvoslásról 80. születésnapja és Huszár Tibor „Beszélgetőkönyv Bálint Géza professzorral” című könyv megjelenése kapcsán.

Gondolat

A pánik a legtisztább önmagunkkal áll kapcsolatban – interjú Parádi Józseffel

Parádi József neurológus, pszichiáter és pszichoterapeuta sok évvel ezelőtt visszaadta a gyógyszerfelírási engedélyét. Úgy látja, hogy bár bizonyos, súlyos esetekben szükség lehet gyógyszeres kezelésre, a pszichoterápiás munka az elsődleges számára: a tüneteket elsősorban szerencsésebb fenomenológiai úton megérteni és feldolgozni.