Gondolat

Hazudnak a daganatsejtek

2013. ÁPRILIS 03.

- „Ma egyre inkább úgy gondolja a tudomány, hogy a betegségek (nemcsak a daganatos betegségek, hanem az összes betegség) 80%-a mögött a jelátvitel hibája húzódik.”– olvasható az Ön kutatásaival kapcsolatosan a hírekben. Kicsit az az érzésünk támadhat, hogy a miazmákhoz, a stresszhez és a szabad gyökökhöz hasonlóan megint talált a tudomány egy elméletet, amely biztos érvényes bizonyos körülmények között, de a kezdeti lelkesedés ismét túl nagy jelentőség tulajdonításával, általános érvény kinyilatkoztatásával, a végső ok megtalálásának illúziójával jár együtt, amit később majd követ a „Bocsánat, mindig azért mégse….”

Tehát, tudományosan igaz-e ez a mondat a jelátviteli hibák univerzális szerepéről, és ha igen, mit hozhat ez a jövő betegei számára?


KG: A betegségek molekuláris mechanizmusaink hátterében tapasztalható jelátviteli hibák meghatározó jelentősége ma a tudományos közvéleményben és a szakirodalomban teljesen elfogadott nézet – ami nem tűnik „ideiglenes elméletnek”. A tumorok kialakulásáért felelős onkogenikus jeleket több mint 30 éve fedezték fel, és jelenleg például 380 kinázgátló molekula áll klinikai fejlesztés alatt (a kinázok a jelátvitel kulcsmolekulái) 140 kinázcélpont ellen, és 26 kinázgátló hatóanyag gyógyszerként már forgalomban van. Ugyanakkor 430 antitest van klinikai fejlesztés alatt 170 jelátviteli célpont ellen – ami eléggé bizonyítja, hogy ez nem csak egy divatos elmélet. A tumorokon kívül többek közt a krónikus gyulladásos kórképek és számos központi idegrendszeri betegség hátterében is jelátviteli zavar, hibás sejten belüli és sejtek közötti kommunikáció áll. De az utóbbi időkben az is kiderült hogy a vírusok és a baktériumok is a gazdasejt jelátviteli útjait programozzák át életkörülményeik optimalizálásához, ami e jelátviteli utak gátlása révén terápiás lehetőséget jelenthet. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a jelátviteli terápia hosszabb távon és hatékonyan csak egyénre szabott molekuláris diagnosztikával együtt képzelhető el, és a jelátviteli zavarok hátterében sokszor komplex jelátviteli hálózatok hibája áll, ami terápiásan többféle támadáspontot („multiple target”) igényel.

A jövő betegei számára az egyénre szabott jelátviteli terápia molekuláris diagnosztikával együtt nagyon ígéretes terápiás lehetőségeket biztosít, de látnunk kell, hogy itt nem lehet általánosan ható csodagyógyszerekre számítani, a jelátviteli terápia molekuláris diagnosztikára épülő egyénre szabott terápia kell legyen. Külön gond még a rezisztencia kialakulása és a gyógyszerek hatására bekövetkező jelátviteliút-váltás (pathway switch) ami újabb problémákat és terápiás nehézségeket vet fel . Ez a probléma a tumorok esetében a tumorőssejtek elpusztításával lenne megoldható – ez ma a tumorgyógyszer-kutatás nagy kihívása! A hibásan kommunikáló („hazug”) sejteket, legalább is a tumorok esetében, el kell tudnunk pusztítani – ezért fontos, ha csak lehet, a tumor minél korábbi műtéti eltávolítása is!


- Az ismert karcinogének, például a dohányzás, hogyan vezetnek daganatképződéshez az Önök eredményei szerint?

KG: A dohányzás kétféle módon is daganatképződéshez vezethet, de ezek a felismerések nem a mi eredményeink hanem irodalmi adatok. Egyrészt kimutatták, hogy a dohányfüst, illetve a kátrány közvetlenül génkárosító hatású (és például onkogéneket aktivál és antionkogéneket kikapcsol) másrészt viszont újabb vizsgálatokban kimutatták, hogy a dohányfüstben lévő bizonyos nitrozó vegyületek a sejtkársosodással szemben ható legfontosabb védekező proteinnel, a p53-mal (amit egy antionkogen kódol) kémiai adduktot képeznek, ami kikapcsolja ennek a fehérjének az aktivitását. A jó hír az, hogy azokban a dohányosokban akikben még nem alakult ki génkárosítás, ha abbahagyják a dohányzást, ez a fehérje regenerálódik.

- Ismerjük-e eléggé ahhoz a jelátviteli útvonalakat, hogy biztonsággal beavatkozhassunk a betegségek gyógyítása érdekében, és biztosan ne veszélyeztessünk más, esetleg életfontosságú folyamatokat? Másként kérdezve, mennyire valósítható meg a jelátviteli útvonalakon keresztül a célzott terápia?

KG: A jelátviteli terápia minden esetben célzott terápia, ahol – ahogy az előbbiekben kifejtettem – azonosítjuk a hibás jeleket és specifikusan (célzottan) gátoljuk ezeket. A jelátviteli utak és hálózatok feltérképezése és analízise valóban igen nagy feladat, és bár nagyon sokat tudunk már róluk, itt is érvényesül a tudás gömbje – minél többet tudunk, annál nagyobb felületen érintkezünk az ismeretlennel. A jelátviteli utak gátlása valóban felveti a mellékhatások lehetőségét (az én egyik hajdani professzorom azt mondta, hogy az a gyógyszer aminek nincs mellékhatása nem gyógyszer), de a terápiás hatás optimalizálása, illetve a dozírozás és a specifikus hordozó rendszerek csökkenthetik a mellékhatásokat. A tumorok jelátviteli terápiájának különös lehetősége, hogy a tumoroknak sokkal nagyobb a jelfüggősége (az onkogenikus jelek túlélési faktorként működnek), mint a normál sejteknek, ami terápiás szempontból nagy jelentőségű.

- Milyen nyitott kérdések megválaszolása várható a jövőben?

KG: A nyitott kérdések közül ki kell emelni a szerzett vagy indukált rezisztencia kérdését, és ehhez kapcsolódóan a tumorőssejtek azonosításának és elpusztításának a lehetőségét. Mi kifejlesztettünk néhány „stemkill”, bizonyos tumorőssejteket szelektíven elpusztító anyagot, amihez most egy EU-s program keretében specifikus markereket keresünk az egyénre szabott terápiához. Betegekből származó tumorsejteket osztrák partnerünk túlélő kultúrába visz, és ezeken teszteljük a célzott hatóanyagokat. Ez a megközelítés még nagyon sok munkát és persze szerencsét is igényel – de igazi áttörést jelenthet, ha sikerül, mert ha a tumorőssejtet elpusztitjuk, nem alakulhat ki rezisztencia és nem jön vissza a tumor.

Ugyancsak nyitott kérdés a jelátviteli hálózatok csomópontjainak azonosítása és a csomópontfehérjék specifikus fehérje-fehérje kölcsönhatásaink szelektív gátlása, illetve biomarkerként történő hasznosítása megint csak az egyénre szabott terápiához.

Másik fontos nyitott kérdés (amit manapság behatóan vizsgálnak és vizsgálunk mi is) a környező kötőszövet és a tumorszövet kommunikációjának kérdése, ami többek közt a krónikus gyulladások és az anyagcserezavarok miatt jelentősen hozzájárul a tumor kialakulásának és fenntartásának mechanizmusához, és újabb jelátviteli terápiás megközelítéseket igényel, de ezen a területen is fontos áttörések születtek az elmúlt időkben.

Még természetesen igen nagyszámú nyitott kérdés van, mert a sejten belüli és sejtek közötti kommunikáció nagyon komplex rendszer, de szerintem elképesztően izgalmas terület bontkozik most itt ki – és én irigylem a mai fiatal kutatókat, akik ezen a területen dolgozhatnak és beleláthatnak a kristálygömbbe.

eLitMed.hu
2013. 04. 03.
Dr. Lipták Judit

Kapcsolódó rádióinterjú:
Szétválasztható-e a racionális és a spirituális gondolkodás? - Rádióinterjú Kéri Györggyel

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Klinikum

Beszélgetés Bálint Géza főorvossal

Beszélgetés, Dr. Bálint Géza főorvossal az ORFI volt főigazgatójával, a magyar reumatológia egyik legismertebb kiváló orvosával, a humanista orvoslásról 80. születésnapja és Huszár Tibor „Beszélgetőkönyv Bálint Géza professzorral” című könyv megjelenése kapcsán.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Gondolat

A gyógyító alkotói láz – Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel

A pantomim, a mozgásművészet és színházművészet elemeit egyesítem. Például jellegzetes pantomimes eszközöket használok elvont fogalmak kifejezésére. Egyszerű példát említve, pantomimes alaptechnika a súly cipelésének megjelenítése, de ezt a lélek mázsás súlyának kifejezésére is lehet használni.