Gondolat

Hatás nélkül hatékonyan

2011. OKTÓBER 25.


A placebo lehet hatóanyag nélküli gyógyszer, lehet semleges anyag, amelyet farmakológiai vizsgálatok során a kontrollcsoportnak hatásos szer helyett adnak, de akár műtéti beavatkozás is.
A placebo az orvoslásban már az 1800-as évek elején megjelent, ám elterjedése a gyógyszeripari kutatások fejlődésével, az 1950-es években indult meg.

Nem csak egy pirula lehet placebo, hanem akár maga az orvos is. Ezt egyaránt így véli a klinikai szakpszichológus, és a belgyógyász is. Bár az utóbbi szakember, dr. Fenyvesi Tamás, a Semmelweis Egyetem tanára arra hívja fel a figyelmet, hogy a placebo és a placebo hatás két külön dolog.

– A placebo gyógyszerféleség, amelyben nincs hatóanyag, így valójában direkt élettani hatása nincs – mondja Fenyvesi professzor. – Kifejezett placebohatás legjobban a fájdalomcsillapítóknál figyelhető meg, ahol funkcionális mágneses rezonanciás és pozitronemissziós tomográfiai képalkotó vizsgálatokkal igazolták, hogy placebo használata mellett ugyanazok az opoid receptorok aktivizálódnak, amelyek a farmakológiai tartalommal bíró szer beadása esetén. Így az mára igazolást nyert, hogy a placebonak nemcsak pszichikai, hanem élettani hatásai is vannak.
Ugyanakkor a mérhető javulás és a panaszok csökkenése olykor elválhatnak egymástól. Egy kísérlet során asztmás betegek légzésfunkciós vizsgálatra várakozva kaptak mind hatóanyag nélküli, mind pedig valós hatóanyagokat tartalmazó szert. Másokat álakupunktúrás kezelésben részesítették, míg a páciensek negyedik csoportja semmiféle ellátást nem kapott a vizsgálatot megelőzően. Míg az asztmás panaszokat a placebo közel a farmakológiai tartalmú szerrel egyenértékű mértékben csökkentette, addig a hatóanyag tartalom nélküli inhalátort használók légzésfunkciós lelete semmit sem javult. Tisztán placebo hatásnak nevezzük tehát, amikor a beteg érzi, hogy jobban van, miközben vizsgálatokkal ezt nem lehet alátámasztani.
A placebohatást kifejezetten befolyásolja az orvos-beteg kapcsolat, a körülmények, sőt még a beadott tabletta színe is. Gyógyszerhatékonysági vizsgálatokban számos esetben mutatták ki, hogy még a farmakológiai tartalommal bíró szerek is magasabb hatásfokot érnek el, ha azt személyesen az orvos vagy a nővér nyújtja át a betegnek, míg kevésbé hatékony akkor a gyógyszer, ha azt csak odakészítik a betegnek, s magának kell bevennie. Dr. Fenyvesi Tamás azt mondja, vizsgálatok során azt is igazolták, hogy az sem mindegy, mekkora a tabletta mérete, milyen gyakorisággal adják be.



– Szedatívumok esetén a kék pirula jobb, mint a rózsaszín, stimulálóknál sárga helyett hatásosabb a zöld, míg a szívre ható gyógyszereknél jobb a piros, mint a bézs. Ahogyan azt is megfigyelték, hogy az injekcióban beadott placebo magasabb hatásfokkal működik, mint a tablettában rendelt. A gyógyszer ára is befolyásolja a hatást, a páciensek a drágábbat hatékonyabbnak érzik, mint az olcsót.

– Hiába nem tartalmaz a placebo hatóanyagot, mellékhatása még lehet – folytatja Fenyvesi doktor. – Ezek általában olyan, nem specifikus mellékhatások, mint a hányinger, émelygés, hasmenés. Az úgynevezett nocebo hatást az egészséges önkéntesek 15-27 százalékánál figyelték meg a duplavak módon végzett vizsgálatokban. A placebo egyébként nemcsak a páciensekre, hanem a vizsgálatot végző orvosra is hatással van, amennyiben ő sem tudja, hogy melyik pirula nem tartalmaz hatóanyagot. Az úgynevezett Pigmalion-effektus azt jelenti, hogy az orvos annak ellenére értékeli jobbnak betege állapotát, hogy valójában abban nem következett be leletekkel igazolható változás.
A placebotabletták lehetnek sósak vagy cukrosak, a legtöbb hatást az egészségeseknek adott cukros tablettával értek el, amely 30-50 százalékos hatékonysággal oldotta a stressz okozta tüneteiket. Ezt már Artainé Deák Anikó, klinikai szakpszichológus mondja, hozzátéve, hogy az antidepresszánsoknak különösen erős placebohatása van a pszichére, miközben agyi-biokémiai hatásuk nincs.

– A placebo azokra a személyekre hat leginkább, akik saját vegetatív történéseikre jobban figyelnek. Kifejezetten érzékenyek a hatásaira azok, akik hajlamosak hipochondriára, hiszen ők eleve szenzitíven reagálnak testük visszajelzéseire, s igyekeznek megszabadulni a negatív történésektől. Azonban kevéssé hatásos azoknál, akinek kórtünete öncélúvá válik, a kóros reakciómódtól nyereséget várnak, s zsarolva a környezetüket figyelmet remélnek azáltal, hogy betegek. Az ilyen páciensek sok esetben egyáltalán nem reagálnak a placebóra, de a farmakológiai tartalmú szerekre sem. Náluk negatívan érvényesülhet a placebohatás. A valóságos neurológiai vagy ténylegesen szomatikus betegségben szenvedők várják a legjobban a gyógyszerek hatását, még ha az hatóanyag nélküli pirula is, mert szeretnének megszabadulni a tünetektől.

A klinikai szakpszichológus hangsúlyozza, fontos pszichés tényező, hogy a beteg higgyen a gyógyulásban, de ahogy a kezelőorvosba vetett hitnek, úgy a terápiás folyamatnak is van placebohatása, amely valódi organikus betegségnél is lemérhető. Ugyanakkor Deák Anikó arra figyelmeztet, hogy a beteg akár függővé is válhat a farmakológiai hatással nem rendelkező szerektől. Ez a hatás jól megfigyelhető az alternatív gyógymódoknál, amikor is a beteg nem tud megszabadulni az amúgy hatástalan szertől, mert annak megvonása rosszabbodást eredményez az állapotában.

A placebo pszichés folyamatokat indít be a páciensekben. Viselkedésük a tabletta, injekció beadása, vagy akár egy placeboműtét elvégzése után megváltozik, uralni tudják a helyzetet, pozitívan kondicionálják a belső történéseket. Azonban a szakpszichológus úgy véli, a tudás nem tesz jót a placebohatásnak: a betegnek hinnie kell abban, hogy hatékony a gyógyszer, amit kap.
Márpedig a betegeket minden esetben fel kell világosítani arról, hogy lehet, csupán placebót kapnak majd, erről rendelkezik a Helsinki dekrétum. Dr. Fenyvesi Tamás azt mondja, a klinikai farmakológia fejlődése magával hozta a placebo alkalmazását a gyógyszervizsgálatokban a készítmény hatékonyságának bizonyításra, ám létezik olyan tanulmány, amely elítéli a placebokontrollos vizsgálatokat

A Helsinki Nyilatkozatban így fogalmaznak: „Egy új beavatkozás előnyeit, kockázatait, terheit és hatékonyságát a legjobb általánosan elfogadott, bizonyított beavatkozással összehasonlítva kell vizsgálni, kivéve a következő feltételeket:

• a placebo vagy a kezelés nélküli ellátás alkalmazása olyan tanulmányokban, ahol nem áll rendelkezésre általánosan elfogadott bizonyított eljárás,

• vagy kényszerítő tudományos és szilárd módszertani oka van a placebo alkalmazásának a beavatkozás hatékonyságának és biztonságosságának megállapításához és a beteget, aki placebot kap, vagy nem kap semmilyen kezelést, nem fenyegeti súlyos vagy visszafordíthatatlan károsodás. Extrém gondossággal kell ügyelni arra, hogy ezzel a lehetőséggel ne éljenek vissza.”

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.