Halottkultuszok szerte a világon
MEZÔVÁRI Gyula
2012. OKTÓBER 27.
MEZÔVÁRI Gyula
2012. OKTÓBER 27.
Szöveg nagyítása:
Tibetben a holttestet feldarabolják, és a keselyűkkel etetik meg, hitük szerint így az egekben temetik el a halottakat. A kapucinusok Dél-Itáliában az elhunyt szerzetest oltárra állították, ahol a száraz levegő mumifikálta. A Síva-hívők a Gangesz vizéből csepegtetnek a halott szájába, s lábbal dél felé helyezik a lángoló máglyára. A zsidó hitűek a halál hírére megszaggatják a ruhájukat, majd öltönyük hajtókáján a szív fölött egy vágást ejtenek, a testet gyalulatlan fakoporsóban helyezik a sírba, koporsószegek nélkül. Az iszlám elveti a koporsót és a hamvasztást is, halottaikat vászonlepedőbe csavarva viszik a temetőbe, az elhunytat arccal Mekka felé fordítva hantolják el – kizárólag férfiak jelenlétében. Az indonéziai Celebesz szigetén az őslakók akár két évig is gyűjthetnek a népünnepély méretű temetésre, s bikákat áldoznak az elhunyt tiszteletére - tudván, a gazdag temetést adóhivatalnokok figyelik. A Neander-völgyi ősember virágfüzérrel fedte be halottait, és sírjukat kecskeszarvval jelölte. A korai keresztények pedig - a pogányokkal ellentétben - nem vittek virágot, csak mécsest gyújtottak a síron, a virág az örök és végleges búcsút jelképezte volna. Útszéli sírok Az ókorban mindenkit tetszése szerinti helyen lehetett eltemetni, csak a 3. századtól vált kötelezővé a temetők városfalon kívüli kialakítása. Az őskeresztények sírjai is az utak mellé kerültek. Szent Pétert a római Via Triumphalis mentén a vatikáni domb alá, Szent Pált a várostól mintegy három kilométerre, az ostiai út mellé temették. Idővel a helyhiány miatt általánossá vált a földalatti katakombák létesítése. A keresztényüldözések idején ezek voltak a legkeresettebb temetkezési helyek, ahol egy-egy vértanú nyughelye köré csoportosultak a sírok. Amikor megszűnt a városon belüli temetkezés tilalma, a templomok körül temetkeztek. A városon kívüli köztemetők a nagy pestis- és leprajárványok után jelentek meg ismét. A veszély miatt a halottakat újra a falvak és városok szélén földelték el. Templomtemető A honfoglaló magyarság a kereszténység fölvételét követően Szent László és Könyves Kálmán törvényeinek megfelelően a templomok mellé temetkezett. A fallal körített templom az élők és a holtak védelmét is szolgálta a középkorban. Mivel a rendszerint gyümölcsfákkal beültetett sírterület szűkösnek bizonyult, a kihantolt csontoknak tárlóhelyül csontházat építettek a templom oldalában. A sírokat kezdetben fakerettel, később kőtömbökkel jelölték, az előkelőket pedig a templomok belsejében, sírkriptákban helyezték örök nyugalomra. A temetőket csak a 17. században vitték a település szélére - ebben egészségügyi szempontok s járványok is közre játszottak. A különböző felekezetűeket vagy a temetőn belül különítették el, vagy külön temetőrészt nyitottak. Egyszerű szertartás A reformáció egyházai az eleve elrendelés tanának megfelelően a temetést utolsó testvéri szolgálatként értelmezték, ami a halott eljövendő sorsára semmiféle befolyást nem gyakorolhat. Az 1526-os Debreceni Hitvallás szerint „gonoszságot cselekszenek, akik a holtakért imádkoznak, áldoznak, mert nincs azok megkegyelmeztetéséhez semmi remény, akik hitetlenségben haltak el” - de hiába tiltották meg a siratást vagy a ceremóniás temetést, a hagyományok ereje erősebbnek bizonyult, bár a temetési szertartás lényegesen leegyszerűsödött. Hamvasztás A halott testének elégetése ősidők óta, mind a mai napig létező temetkezési forma. Az egyház számára sem jelentett problémát, és aggodalom nélkül tűrte mindaddig, míg a 19. században a föltámadásba vetett hit nyílt tagadásaként nem kezdték alkalmazni. A szabadkőművesek Budapesten még hamvasztási konferenciát is tartottak, eredeti megfontolásaikat leplezve, mondván: a temető fertőz és nagy földterületeket von el a gazdaságtól. Válaszul az egyház Szent Officiuma deklarálta: az elhunyt hívők testét el kell temetni, mert a hamvasztás tilos, a kiközösítés büntetésével jár. A II. világháború után azonban gyakorlati megfontolásoknak engedve - és azt a feltételt szabva, hogy a hamvasztás nem a feltámadás tagadását fejezi ki-, a katolikus egyház föloldotta a jogi tilalmat, s 1958 óta a hamvakat is eltemeti. Vissza a természetbe Azok a környezetvédők, akik a hagyományos temetés környezetkárosító hatásai miatt aggódnak, a világ néhány részén a zöld temetést is választhatják. A holttestet koporsó nélkül, egy biológiailag gyorsan bomló anyagból készült lepelben temetik el, egy külön erre a célra kijelölt erdőségben, jeltelenül. Hozzátartozói egy fát ültethetnek emlékére. Mezővári Gyula eLitMed.hu 2012.10.29
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Egészségpolitika
Az Investigate Europe tényfeltáró cikkéből kiderül, számos uniós országban nem lehet közvetlenül hozzáférni létfontosságú terápiához. Magyarországon 32 gyógyszerből 25 nem elérhető a betegeknek.
A myasthenia gravis (MR) egy ritka autoimmun betegség, mely a neuromuscularis ingerületátvitelt gátolja. A betegség a világon több mint 700000 embert érint. A generalizált MG-s betegek körülbelül 80-90%-ában kimutatható a posztszinaptikus nikotinos acetilkolin-receptort (AChR) gátló autoantitest, míg további 5–8%-ban MuSK-autoantitest vagy ritkábban, LRP4-autoantitest mutatható ki.
C80 – A rák esztétikája? címmel kiállítás nyílt a SOTE Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében. A kiállításon a daganatos megbetegedések által inspirált képzőművészeti alkotásokat tekinthetnek meg a látogatók május 31-ig.
A cukorbetegek száma világszerte több millióra rúg, és 2030-ra becslések szerint megduplázódhat. A cukorbetegség a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi problémája és az ötödik leggyakoribb halálok a világon.
A Richter Anna Díj közönségszavazásán több mint tízezer szavazó vett részt. A Richter összesen 24 millió forinttal támogatja a nyertes csapatokat innovatív projektek megvalósításában.
Viselkedési és pszichés tünetek neurokognitív zavarokban
Európa összefogott a ritka betegségekkel élőkért
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet3.
4.
5.
Egészségpolitika
A MOK és a MOSZ további lépéseket tesz a szakma és a biztonságos betegellátás érdekében
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás