Halottkultuszok szerte a világon
MEZÔVÁRI Gyula
2012. OKTÓBER 27.
MEZÔVÁRI Gyula
2012. OKTÓBER 27.
Tibetben a holttestet feldarabolják, és a keselyűkkel etetik meg, hitük szerint így az egekben temetik el a halottakat. A kapucinusok Dél-Itáliában az elhunyt szerzetest oltárra állították, ahol a száraz levegő mumifikálta. A Síva-hívők a Gangesz vizéből csepegtetnek a halott szájába, s lábbal dél felé helyezik a lángoló máglyára. A zsidó hitűek a halál hírére megszaggatják a ruhájukat, majd öltönyük hajtókáján a szív fölött egy vágást ejtenek, a testet gyalulatlan fakoporsóban helyezik a sírba, koporsószegek nélkül.
Az iszlám elveti a koporsót és a hamvasztást is, halottaikat vászonlepedőbe csavarva viszik a temetőbe, az elhunytat arccal Mekka felé fordítva hantolják el – kizárólag férfiak jelenlétében. Az indonéziai Celebesz szigetén az őslakók akár két évig is gyűjthetnek a népünnepély méretű temetésre, s bikákat áldoznak az elhunyt tiszteletére - tudván, a gazdag temetést adóhivatalnokok figyelik. A Neander-völgyi ősember virágfüzérrel fedte be halottait, és sírjukat kecskeszarvval jelölte.
A korai keresztények pedig - a pogányokkal ellentétben - nem vittek virágot, csak mécsest gyújtottak a síron, a virág az örök és végleges búcsút jelképezte volna.
Útszéli sírok
Az ókorban mindenkit tetszése szerinti helyen lehetett eltemetni, csak a 3. századtól vált kötelezővé a temetők városfalon kívüli kialakítása. Az őskeresztények sírjai is az utak mellé kerültek. Szent Pétert a római Via Triumphalis mentén a vatikáni domb alá, Szent Pált a várostól mintegy három kilométerre, az ostiai út mellé temették. Idővel a helyhiány miatt általánossá vált a földalatti katakombák létesítése. A keresztényüldözések idején ezek voltak a legkeresettebb temetkezési helyek, ahol egy-egy vértanú nyughelye köré csoportosultak a sírok. Amikor megszűnt a városon belüli temetkezés tilalma, a templomok körül temetkeztek. A városon kívüli köztemetők a nagy pestis- és leprajárványok után jelentek meg ismét. A veszély miatt a halottakat újra a falvak és városok szélén földelték el.
Templomtemető
A honfoglaló magyarság a kereszténység fölvételét követően Szent László és Könyves Kálmán törvényeinek megfelelően a templomok mellé temetkezett. A fallal körített templom az élők és a holtak védelmét is szolgálta a középkorban. Mivel a rendszerint gyümölcsfákkal beültetett sírterület szűkösnek bizonyult, a kihantolt csontoknak tárlóhelyül csontházat építettek a templom oldalában. A sírokat kezdetben fakerettel, később kőtömbökkel jelölték, az előkelőket pedig a templomok belsejében, sírkriptákban helyezték örök nyugalomra. A temetőket csak a 17. században vitték a település szélére - ebben egészségügyi szempontok s járványok is közre játszottak. A különböző felekezetűeket vagy a temetőn belül különítették el, vagy külön temetőrészt nyitottak.
Egyszerű szertartás
A reformáció egyházai az eleve elrendelés tanának megfelelően a temetést utolsó testvéri szolgálatként értelmezték, ami a halott eljövendő sorsára semmiféle befolyást nem gyakorolhat. Az 1526-os Debreceni Hitvallás szerint „gonoszságot cselekszenek, akik a holtakért imádkoznak, áldoznak, mert nincs azok megkegyelmeztetéséhez semmi remény, akik hitetlenségben haltak el” - de hiába tiltották meg a siratást vagy a ceremóniás temetést, a hagyományok ereje erősebbnek bizonyult, bár a temetési szertartás lényegesen leegyszerűsödött.
Hamvasztás
A halott testének elégetése ősidők óta, mind a mai napig létező temetkezési forma. Az egyház számára sem jelentett problémát, és aggodalom nélkül tűrte mindaddig, míg a 19. században a föltámadásba vetett hit nyílt tagadásaként nem kezdték alkalmazni. A szabadkőművesek Budapesten még hamvasztási konferenciát is tartottak, eredeti megfontolásaikat leplezve, mondván: a temető fertőz és nagy földterületeket von el a gazdaságtól.
Válaszul az egyház Szent Officiuma deklarálta: az elhunyt hívők testét el kell temetni, mert a hamvasztás tilos, a kiközösítés büntetésével jár. A II. világháború után azonban gyakorlati megfontolásoknak engedve - és azt a feltételt szabva, hogy a hamvasztás nem a feltámadás tagadását fejezi ki-, a katolikus egyház föloldotta a jogi tilalmat, s 1958 óta a hamvakat is eltemeti.
Vissza a természetbe
Azok a környezetvédők, akik a hagyományos temetés környezetkárosító hatásai miatt aggódnak, a világ néhány részén a zöld temetést is választhatják. A holttestet koporsó nélkül, egy biológiailag gyorsan bomló anyagból készült lepelben temetik el, egy külön erre a célra kijelölt erdőségben, jeltelenül. Hozzátartozói egy fát ültethetnek emlékére.
Mezővári Gyula
eLitMed.hu
2012.10.29
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Tahi Tóth László színművésszel beszélget Gyimesi Ágnes Andrea a legerősebb szerepélményekről, a hipochondriáról, a halálról, Latinovitsról és Darvas Ivánról.
Hírvilág
Haldoklók, gyászolók és emlékezők
Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás