Gondolat

Haldokló beteget ápolni embert próbáló feladat

2011. AUGUSZTUS 15.


Gyógyíthatatlan vagy rossz kórjóslatú betegek felvilágosítása, ellátása címmel oktatja az egészségügyi szakdolgozókat dr. Domján Andrea jogász, vezető ápoló az Interakció az Egészségügyben című modul keretében a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum egészségügyi szakdolgozóknak szervezett OKJ-s képzésein.

Közel száz aneszteziológus és intenzív terápiás szakápoló, sürgősségi szakápoló, műtőtechnikus, műtősnő és endoszkópos szakápoló tanul a régióból a tanfolyamokon, mindegyikük hallgatja az említett modult, mely pedagógiai, jogi, szociológiai, etikai ismereteket nyújt.

Talán az egyik legfontosabb etikai kérdés a gyógyíthatatlan, haldokló betegek ellátása. Ez minden szakdolgozót érint, mint a születés, a halál is az élet szükségszerű velejárója – mondta dr. Domján Andrea, a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) Reumatológia Tanszék vezető ápolója. – A beteg gondozása során tisztában kell lennünk, tudja-e a vagy nem a beteg, hogy gyógyíthatatlan? Vannak, akik tudják és a vallás felé fordulnak. Nekik lelki vezetőt kell biztosítani s nem szabad tőlük elvenni a túlvilágban való hitet. Mások nem tudnak betegségükről és nem is akarnak tudni. Velük szemben a jótékony (kegyes) hazugságot érdemes alkalmazni. Már Hippokratész is élt ezzel, így nem vette el a beteg gyógyulásba vetett reményét, s nem is ártott vele. Ugyanis a remény elvesztése mély depresszióhoz, esetleges öngyilkossághoz vezethet. Az ápoló feladata, hogy megnyugtassa a beteget s a jövőbe tekintsen vele együtt.

- Hogyan tudja a szakdolgozó lelkileg megkönnyíteni a beteg mindennapjait?

Az esetek 70 százalékában a beteg mellett van a családja. Ha nincs, az ápoló beszélget vele, de az nem olyan közvetlen, mintha családtagjaival beszélgetne. A betegek visszaemlékezéseiben megszépül a múlt, fényképeket mutatnak házukról, kertjükről, munkájukról, unokáikról, fiatalkori önmagukról. A beszélgetést nem szabad elutasítani, rá kell szánni tíz percet a fotókra, hiszen a beteg készült erre, otthon összeválogatta a fotókat és örül, hogy megmutathatja valakinek.


dr. Domján Andrea




- Milyen tapasztalatai vannak a gyógyíthatatlan betegnek a halálhoz való viszonyáról?

Hét évig dolgoztam a DEOEC Onkológiai Tanszékének fekvőbeteg osztályán, több beteget végig kísértem a halálhoz vezető úton. A mindennapokban is tapasztaltam a Kübler-Ross féle meghalás elmélet stádiumait. A halálhoz vezető úton az első a tagadás, elutasítás: - Ezek nem az én leleteim! Elcserélték a leleteimet! – mondja kétségbeesetten a beteg. Aztán dühös lesz az egész világra. – Miért pont én? – kérdezi. Ez a düh, agresszió érheti a szakdolgozókat is, de fontos, hogy türelemmel viseltessenek a beteg iránt. Az alkudozás a betegség következő stádiuma. Ha vallásos a beteg alkudozik istennel: - Csak még a lányom érettségijét hadd éljem meg! Más a tudományban hisz s mindenféle terápiát elvállal. Ebben a szakaszban átmenti optimizmus jellemző, akár hívő, akár ateista. A következő fázisban depresszióssá válik, mély reménytelenségbe esik, nem ritka az öngyilkosság, illetve az öngyilkossági kísérlet sem. Az utolsó fázis a betegségbe való beletörődés. Ezzel párhuzamosan a beteg családja minden gyógymódot felkutat, orvostól kuruzslóig hordja a beteget. A beteg közönyösen tűri ezt, nem hisz a gyógymódokban, mert megértette, hogy gyógyíthatatlan, tudatában van halálos betegségének.

- Sokszor megkérdezik a betegek, hogy mennyi idejük van még hátra? Hogyan lehet erre a kérdésre válaszolni?

A beteg állapotáról, betegségének kimeneteléről való tájékoztatás mindig a kezelőorvos feladata, persze a beteg és hozzátartozók rendszerint a szakdolgozókat is megkérdezik. A szabályok szerint a szakdolgozó nem adhat felvilágosítást, de ha kérdezik, választ várnak, így hát válaszolni kell. Alapelv, hogy nem szabad hazudni és mindig csak egy keveset tanácsos mondani: - Sok mindentől függ, például attól, hogy bírja a kezelést, milyenek lesznek a labor eredményei. Konkrét időpontokat, dátumokat semmilyen körülmények között nem szabad közölni. A beteg amúgy is felfokozott tudtaállapotban van, s nem biztos, hogy a választ kerek egészként értelmezi, lehet, hogy csak kiragad belőle valamit, amit hallani szeretne. A haldokló betegek ellátása során nélkülözhetetlen az empátia, a szeretet, az együttérzés és az ember tisztelete. Ezek szerint az elvek szerint kell válaszolni.
Előfordult, hogy a hozzátartozó jött látogatni a beteget, s benézve a kórterembe (ahol még előző nap feküdt), nem találta az ágyán. A rémülten és rosszat sejtő hozzátartozó az osztályon dolgozó nővért kérdezi először: - Hol van a szerettem? Nagyon nehéz ilyenkor azt mondani: -pillanat türelmet, hívom az orvost! Ő is tudja, én is tudom, hogy mit fog mondani az orvos… S amíg a hozzátartozó vár, biztosra veszi, hogy valami nagy baj van, s lelkileg felkészül rá. Az orvos közli vele az elhalálozás tényét, őszintén, komolyan, a szemébe nézve mondja meg, részvétet nyilvánít. Hivatalosan előkészíti az elhunyt dokumentációit, elmondja, hogy mi a hozzátartozó teendője a kórházi ügyek rendezésére.

- Mi volt a legnehezebb a haldokló betegekkel végzett munkája során?

Végignézni, hogy mivé lesz egy jó állapotban lévő beteg évek alatt, hogyan fogy el teste, hogyan huny ki a szeméből a fény, hogyan lesz kedvetlen, mosolytalan. Talán azokon az osztályokon dolgozóknak könnyebb, ahol nem alakul ki hosszú ideig tartó, személyes kapcsolat a betegekkel. Bár azt hiszem haldokló beteget ellátni, ápolni mindenhol nehéz, embert próbáló feladat

- Hogyan lehet feldolgozni a nap mint nap látott halált?

Minden egészségügyi szakdolgozónál előfordulhat a kiégés szindróma. Az onkológiai tasnzéken dolgozó pszichiáter nagyon barátságos, segítőkész minden dolgozóval, bárki fordulhat hozzá problémájával. S szinte minden szakdolgozónak van családja, támogató baráti kapcsolatai, akik körében kikapcsolódhat, feltöltődhet. Emellett az éves szabadság is jó lehetőséget biztosít a regenerálódásra s jó stresszoldó a rendszeres sportolás és a nagy kedvvel űzött hobbi is.

eLitMed; Császi Erzsébet

Könyvajánló:

2011 tavaszán a Literatura Medica Kiadó gondozásában jelenik meg a PÁRBESZÉD A HALÁLRÓL - AZ EUTANÁZIA A JOGREND PEREMÉN című, bővített magyar és német nyelvű konferenciakötet


dr. Filó Mihály szerkesztésében.

A hiánypótló mű az eutanázia kérdéskörét hazánkban eddig egyedülálló szakmai összefogás,az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 2010-ben megrendezett "Az emberhez méltó halál" című nemzetközi konferencia alapján tárgyalja, több tudományágat is felölelve. A két kötet az előadások alapján született magyar és német nyelvű tanulmányokat tartalmazza.

A kiadvány ezen a hyperlinken megrendelhető.


Kapcsolódó anyagok:

Élet az utolsó pillanatig


Szakmai áttörés küszöbén


Lélekvándorlás és eutanázia


LAM (Lege Artis Medicinae) - 2001; 11(6-7) Ápolók és medikusok halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdje


LAM (Lege Artis Medicinae) - 2001; 11(2) "Kellene, aki megfogná a haldokló kezét!"


A haldokló betegeket kísérő személyzet mentálhigiénéje A kiégés és a pszichés terhek csökkentésének lehetőségei


LAM (Lege Artis Medicinae) - 2006; 16(4) A kiégés jelensége az orvosi hivatásban


Lukrécia öngyilkossága


"El tudom hordozni"


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.