Gondolat

Gyógyító magyar mágiák

2011. AUGUSZTUS 15.

A mágikus cselekvések eredetileg nem tételeznek fel az ember fölött álló természetfeletti hatalomba vetett hitet.

A mágia megjelenése már az őstársadalom korában, az emberi gondolkodás igen korai szakaszában fellelhető volt, a vallások előtti tudatformaként jelent meg.

Más szóval, a mágikus tevékenység a vallás legegyszerűbb formájaként született meg az emberi kultúrában, és minden bizonnyal megelőzte a vallás természetfeletti hatalmasságaiba vetett hitet.

A mágikus szemlélet szerint tehát a világot nemcsak bizonyosfajta lények, hanem afféle természeti törvényként „személytelen erők” is irányítják, s a mágikus cselekedet ennek megragadását szolgálja.

A vallás fő funkciói, hogy kapcsolatot létesíthessünk a felsőbb hatalmakkal, a túlvilággal, a kultusz különböző formái révén oltalmat kapjunk bajainkra. Az európai parasztkultúrákban a középkor óta ezt a szerepet a keresztény vallás hivatalos kultusza tölti be.

Az emberi lét alapvető problémáira a vallás szolgál magyarázatul és támogatóként, míg a mágia mindig a speciális, konkrét részletproblémákra vonatkozik. Néhány fontos alapeljárása az adott mindennapi cselekmény, de gonoszűző-tisztító-elhárító jelentéssel. Ilyenek a tűzgyújtás, a füstölés, zajkeltés.

Az említett eljárások és mágikus kísérőelemek közül igen régi gyökerű és egész Európában elterjedt a körülfutás, a ráolvasás és a meztelenség, valamint a „vízbe küldés”. Ezek egyúttal a legáltalánosabb és legrégibb rontáselhárító módszerek közé tartoznak.

A tűzgyújtás egyik legősibb rontáselhárító, tisztító eljárás, ilyenkor a tűz pusztító hatásával analógiás úton kívánják a megrontandó személy vagy tárgy károsodását elérni. A rontó hatásúnak vélt tárgyak elégetése gyakori mágia volt.

A füstölést a gyógyászatban nyert széleskörű körű alkalmazást, szemverés, ijedtség vagy veszettség és rontások ellen alkalmazták. De használatos volt betegségmegelőző eljárásként is, például a Balázs-napi alma héjával füstöltek torokfájás megelőzésére. Analógiás elgondolással, a felakasztott tárgy füstölésével a rontót vélték bántalmazni.
A zajkeltésnek a patkányküldő és egyéb „féregűző” eljárásokban töltött be szerepet. A zajkeltés eredeti hiedelemtartalma feltehetően „gonoszűzés”, „rosszak távol tartása” volt, a közelmúltban azonban sztereotip, másodlagos magyarázatokkal ellátott rítuselemek voltak, csakúgy, mint a naptári ünnepek közösségi felvonulásait kísérő zajkeltés (újévi kongózás).

Európa ókora óta a fürdés, a vesszőzés, valamint a vízzel való leöntés, a testi-lelki megtisztulást, az egészséget és a termékenységet biztosító katartikus rítusként volt ismert. Ennek alapja a víz és a zöld ág életereje. S szinte minden nép tisztító, egészség-, termékenységvarázsló mágiájában szerepe van.

A tisztító, gyógyító célú fürdő viszont a népi gyógyászat egyik alapeljárása, melynek során a víznek tulajdonított gyógyító-tisztító erőn kívül az analógiás célzattal vízbe helyezett tárgyaknak vagy gyógyfüvek főzetének volt nagy szerepe.

Az újév éjjelén elsőnek a forráshoz érkező lány vitte haza az úgynevezett „aranyosvizet”, amit igen sokféle célra használtak azután, például a vadász szerencséjét biztosító puskatisztító szer szerepét is betöltötte.

A fürdést, mosdást mint katartikus és gonoszűző eljárást, és egyáltalán a víz tisztító, gyógyító hatásába vetett hitet az egyházi rítusokban betöltött hasonló szerepe (keresztelő) is erősítette, fenntartotta.

A mágikus gyakorlatban ilyen alapon kapott nagy szerepet a szenteltvízzel való behintés. A magyar néphitben ez az egyik legáltalánosabb gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző cselekmény volt. Ezzel óvták a házat villámcsapástól, de behintették vele elléskor a borjút, csikót, kikeléskor a kiscsirkét is.
A bekerítés, körüljárás, körülfutás egyfajta analógiás elgondoláson alapszik, miszerint a veszély elől el kell zárni; vagy éppen ellenkezőleg, valamely „rontó” lényt, tárgyat kell bezárni, hogy ne fejthesse ki hatását. A települést vagy a házat védeni kell rontástól, járványtól, természetfeletti lényektől, elhárítani ennek révén a tűzvészt

A naptári ünnepekhez kapcsolódó eljárások a megelőzést szolgálták. Legáltalánosabb volt a nagypénteki és nagyszombati féregűzés.
Kora hajnalban körülfutották vagy körülseperték a házat. A család lánya háromszor, meztelenül, szótlanul. A nagypéntek reggeli tűzgyújtási tilalommal függött össze a patkányok „füstös kéményhez” küldése: ezt addig kellett végezni, míg sehol sem égett a tűz.

Szent György-napon, továbbá március 1-én és a béka első megszólalásának napján a bolhát küldték el a háztól.

A növényvilág termékei szinte végtelen sorát nyújtották a mágia eszközeinek. Ezen a téren is kiemelkednek a hagyományosan alkalmasnak ismert fák, cserjék, füvek, mint a nyírfa, bodza, vadrózsa egyes részei.

Az ásványvilág készen kapott termékei közül legfontosabb szerepe a mennykőnek és a kígyókőnek volt, de alkalmilag sok egyéb ásványi anyag tölthetett be mágikus funkciót, akár egy szokatlan alakú kavics, amelyet különleges eredetűnek tartottak, pl. hangyabolyban talált „hangyabékakő”.

Sok esetben úgy látszik, hogy a vasnak önmagában is „varázserőt” tulajdonítottak.
Az ember környezetéhez tartozó eszközök közül több a mindennapi életben betöltött fontos szerepénél fogva lett hathatós mágikus tárggyá, így például a pénzérmék, vagy a kenyérsütés eszközei.

A só szerepe szintén a táplálkozásban betöltött fontosságán alapszik: jólétet, szerencsés kezdetet, új életet biztosító jelentése van a kezdő mágiában (újszülött fürdővizébe tett só). Hasonló használata egész Európában ismert, már a klasszikus ókorból is nagyszámú adatot ismerünk.

A halott „etetésében” betöltött szerepe Európa több népénél halotti áldozatra vezethető vissza; az ószövetségi ételáldozatok közt is megtalálható. Rontáselhárító eszközként szintén ismert egész Európában, az ókor óta. E szerepét támogatta, hogy szentelmény is volt, és hasonló szerepet kapott az egyházi keresztségben.

Biológiai adottságai révén lett a tojás a növekedés, újjászületés szimbólumává Európa-szerte, sőt szinte az egész Földön.
E szerepben elsősorban az átmeneti rítusok mágikus cselekményeiben, vagy jelentését elvesztett szokáselemeiben jelenik meg (újszülöttnek ajándékozott tojás, új asszony tojásra léptetése).

A húsvét és egyéb tavaszi ünnepek tojása is világosan az „újjászületés” jelképe. Egyházi szentelmény volta és a húsvéti tojást Krisztus feltámadásának jelképeként magyarázó egyházi hagyományok segítettek fenntartani a tojással összefüggő ősi jelképrendszert.

Az alma szerepe hasonló volt; minden bizonnyal fizikai adottságai révén lett termékenységi, illetve szerelmi szimbólum; az ókori Kelet gránátalmájának és fügéjének hasonló funkcióját vette át. A jóslás almája, vagy az állatok almáról itatása karácsonykor, újévkor, vízkeresztkor (a karácsonyi asztalról származó almát tesznek ilyenkor a vályúba). Az almával végzett jósló eljárásokban a bibliai tudás almája-képzet is szerepet játszhatott.
A fokhagymának Európa néphitében betöltött, az ókorig nyomon követhető rontáselhárító szerepe erős szagán alapul. Az egészségvarázsló, gyógyító hatásába vetett hit hasonlóan régi és elterjedt.

A mézzel való bekenés és fogyasztása az egészség, boldogság, „édes élet” gondolatával társult egyedülálló édes íze miatt. Gyógyító-egészségvarázsló célokra is használták. Mindkét szerepben ismert Európa-szerte, az ókor óta; ezenkívül több nép hagyományaiban halotti áldozati szerepének maradványai is kimutathatók.

Némelyik étel annak köszönheti néphitbeli szerepét, hogy Európa régmúltjában kultikus étel volt. Így a mák Dél- és Délkelet-Európában az elhunyt családtagoknak a téli halotti ünnepeken adott halotti étel volt; egyébként már az ókorban ismert volt halotti áldozatként.
Ennek értelmét vesztett megfelelője a karácsonyi mákos tészta magyar néphitben betöltött jósló szerepe, vagy a lucaszéken való boszorkányfelismeréshez kapcsolódó mákszórás.
Egyébként a máknak rontáselhárító szerepe van (istálló körülszórása).

A tej áldozati szerepét olyan elhomályosult kvázi-áldozati cselekmények őrzik, mint a villám gyújtotta tűz tejjel való oltása, vagy a házikígyónak és a garabonciásnak, táltosnak járó tej hiedelemmondai motívuma.

A mágia olyan rituális technikákat és viselkedési formákat jelent, amelyek segítségével egy egyén vagy egy csoport elérhet egy bizonyos célt. Ennek a praktikus célnak az érdekében bizonyos természetfeletti erőket befolyásolni tud. Mindez máig föllelhető köznapi gondolkodásunk mélyén, és életünk nehéz pillanataiban mindannyian fordultunk már megnyugtató eszköztárához.

Forrás: Magyar Néprajz: Mágia
Az ételek hiedelmeiről általában: Szendrey Zs. 1931.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Magyar világszenzáció! - Megvan a cukorbetegség gyógyszere?

Magyar szer hozhat áttörést a felnőttkori cukorbetegség gyógyításában. A tablettákat már embereken tesztelik. A nemzetközi kutatók is az antibiotikumhoz hasonló áttörésről beszélnek. A kész gyógyszer négy év múlva kerülhet a piacra.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Hírvilág

Szakácskönyvet adott ki a Bethesda Gyermekkórház

Az idei Semmelweis-nap különös ünnep az egészségügyben, reményeink szerint egyfajta lezárása a járványidőszaknak. Azonban nem mehetünk úgy tovább, mintha mi sem történt volna. A Bethesda Gyermekkórház ezért különös könyvkiadásra szánt el magát: recepteken, ételeken keresztül mutatja be az elmúlt időszak hőseit, az egészségügyben dolgozókat. Receptre írva – így főzünk a Bethesda Gyermekkórházban címmel szakácskönyvet adott ki a kórház, közelebb hozva egy gyógyító intézmény hétköznapjait az olvasóhoz.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.