Ferenczy Károly korszakos művei
2011. OKTÓBER 03.
2011. OKTÓBER 03.
Szöveg nagyítása:
November végétől új időszaki kiállítás látható a Magyar Nemzeti Galériában Ferenczy Károly (1862–1917) gyűjteményes kiállítása címmel. Ferenczy Károly életművének bemutatása annak a kiállítási sorozatnak a része, amely nagyszabású egyéni tárlatokon keresztül a modern magyar művészet kialakulásának folyamatát tárja a látogatók elé a Magyar Nemzeti Galériában. Ferenczy Károly neve a köztudatban leginkább az 1896-ban formálódó nagybányai művészteleppel kapcsolódott össze, életműve szinte egybeforrt a Nagybánya-fogalommal. Az impresszionizmus és posztimpresszionizmus hazai változatának megteremtésével, a művészkolónia kiemelkedő alkotójaként, vezető mestereként a modern magyar festészet megalapozójává vált. A kiállítás lehetővé teszi majd annak felmérését, hogy mit köszönhet a 20. század modernizmusa Ferenczynek, aki miközben német, francia vagy amerikai kortársaihoz hasonló problémák megoldásán gondolkodott, az egyik legsajátosabban magyar festői életművet hozta létre. A kiállítás nem a műtárgyfolyam kronológiájára, stiláris korszakaira koncentrál elsősorban, hanem jól elkülöníthető festői motívumok mentén tárja fel az életművet. Ferenczy számára a család – mint érzelmi bástya és intellektuális közeg – rendkívül fontos volt. Felesége, Fialka Olga ugyancsak képzőművész volt. Elsőszülött fia, Ferenczy Valér apja hivatását követve szintén festőművész lett, a két ikergyermek, Noémi és Béni pedig a képzőművészet más műfajaiban bontakoztatta ki tehetségét. Ferenczy Noémi a hazai gobelin művészet megteremtőjévé, Ferenczy Béni pedig a 20. századi magyar szobrászat egyik meghatározó alakjává vált. A kiállítás utolsó terme e párját ritkító művész família előtt tiszteleg. A november végétől június elejéig látható Ferenczy Károly kiállításon közel 150 festmény és 80 grafika kerül bemutatásra. A válogatás a hazai és a határon túli köz- és magángyűjtemények feltérképezése nyomán az életmű legjelesebb darabjaira fókuszál. Tucatnyi múzeum kölcsönöz a Galéria tárlatára, de a közgyűjteményi anyag több mint hatvan magántulajdonban lévő remekművel is kiegészül.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Megújult a Róbert Károly Magánkórház
Jelentős kortárs kiállítások: Szentendre tervei
1.
2.
3.
4.
5.
Egészségpolitika
Hadiállapotként kezeli és így is reagál a kormány az egészségügy „rendezésére”1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás