Gondolat

Egyre nő a tüdőátültetésen átesett gondozottak száma

2011. SZEPTEMBER 12.

Cisztás fibrózisban szenvedő felnőttek gondozásával foglalkozom 1986. óta. Kb. tizenöt évvel ezelőtt már kongresszusokon hallottam a tüdőátültetés lehetőségéről és kerestem a módját, hogyan lehetne magyar betegeket tüdőtranszplantációhoz juttatni. Aztán megtaláltam a bécsi klinikát és Walter Klepetko professzort, a tüdőtranszplantáció vezetőjét – mondta dr. Csiszér Eszter az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet rehabilitációs osztályának vezetője, a Tüdőtranszplantációs Várólista Bizottság tagja. – 1996 óta 98 magyar beteg kapott új tüdőt. Közülük 27 cisztás fibrózisos felnőtt volt.

– Magyarországon melyik a leggyakoribb betegség, ami miatt tüdőátültetést javasolnak?

– A cisztás fibrózis. A legtöbb magyar betegnek, konkrétan 40-nek veleszületett cisztás fibrózis miatt volt szüksége tüdőátültetésre. Természetesen a műtét csak a légzési elégtelenséget oldja meg, a betegség egyéb szervi érintettsége megmarad, de azok nem veszélyeztetik az életet.

– Hogyan alakították ki a tüdőátültetéssel kapcsolatos gondozói csoportot?

– Bécsi példára, intézetvezetői támogatással 2000-2001-ben kialakítottuk a tüdőátültetésre javasoltak kivizsgáló, felkészítő és gondozó teamjét. Szinte minden magyarországi beteg ide került, akinek tüdőátültetésre volt szüksége. A teamnek tüdőgyógyász, mellkassebész, pszichológus, pszichiáter és gyógytornász volt a tagja. Ennek folytatása a 2004-ben kötelezően kialakított várólista bizottság volt. A műtét után szintén hozzánk jártak a betegek utógondozásra.


Csiszér Eszter




– Mitől függ a műtét sikere?

– Szemléletünk szerint a műtét sikerében fontos a beteg helyes kiválasztása, a gyakorlott műtéttechnika és posztoperatív ellátás, valamint a gondos utókezelés. A betegkiválasztás gondozotti körből a legeredményesebb. A cisztás fibrózisos betegeké szigorú protokoll alapján történik, ezzel magyarázható, hogy ez a vezető diagnózis a magyar tüdőtranszplantáltak között.. Eleinte limitált volt a tüdőátültetések évi száma, ez is magyarázhatta a szigorú betegkiválasztást. Ma már nincs ilyen határ. Egyre nő a tüdőátültetésen átesett gondozottak száma, ami egyre nehezebb kihívás az ellátó intézetnek. Korábban patronálta kórházunk menedzsmentje a tüdőátültetésre való felkészítést és gondozást, de személyi változások ebben változást eredményeztek.

– Egyezik a véleménye Lang Györgyével, miszerint későn kerülnek a hazai betegek tüdőátültetésre?

– Az 1990-es évek végére gondolhatott. Az azóta eltelt idő eredményeinek tükrében én nem úgy látom. A nemzetközi statisztika szerint a betegek 30-40 százaléka meghal a várólistán. A hazai betegeknél ez az arány 20 százalék alatt van. Ma (augusztus 23-án – a szerk.) 7 ember található a várólistán. A várólistára való helyezés komoly munka az OEP, az AKH (Allgemeines Krankenhaus, azaz Általános Kórház, Bécs), a Korányi Intézet és a kivizsgáló osztály között. A hazai betegek a tüdőgondozói hálózaton belül mozognak, klinikai állapotuk szerint tartják nyilván őket. Teszünk érte, hogy minél több beteg kerüljön a várólistára, a hálózaton belül dolgozókban tudatosítjuk ezt a terápiát, minden szakmai fórumon hirdetjük ezt a lehetőséget. De azok az egészségügyi egységek, akik napi anyagi problémákkal küzdenek, nehezen gondolnak ilyen drága beavatkozásra. Pedig nem szabad lemondani róla. Akkor aktuális a szervátültetés, ha már minden terápiás lehetőséget kimerítettünk. Ugyanis operáció után van egy átlagos túlélési idő, amit nem szabad lerövidíteni. Ugyanis, ha túl korán történik műtét, az elveszített életéveket jelenthet a betegnek. A hazai cisztás fibrózisos felnőtt betegek 5 éves túlélése 85% feletti, ami nagyon jó eredménynek számít.

– Mi az útja-módja az operáció előkészületeinek?

– Nagyon részletes betegdokumentációt készítünk, széleskörű vizsgálatok történnek, ezek eredményeit összegezzük Mérlegeljük az indikációt és az esetleges kontraindikációkat. Megnézzük, hogy valóban a légzési elégtelenség végstádiumában van-e a beteg, megfelelőek-e a gyógyszerei és kimerítettünk-e minden terápiás eljárást. Ha dohányzik a beteg, legalább fél évvel a felmerülő műtét előtt le kell szokni róla, s ugyanígy az alkoholról is és nem lehet droghasználó. És jó, ha optimális a testsúlya. Elküldjük a leleteket Bécsbe, konzultációs időpontot kérünk a fogadó intézettől, ugyanis minden beteget előzetesen be kell mutatnunk az operáló teamnek. A konzílium és a műtét költségeit az OEP vállalja. Ha minden együtt van, várólistára kerülhet a beteg. Ha romlik a beteg állapota, sürgősségi listára lehet tenni és állapotjavulás vagy más betegség miatt le lehet vagy le kell venni átmenetileg a várólistáról.

– Türelmetlenek az átültetésre váró betegek?

– Igen. Mindegyikük sürgeti az operációt és sűrűn kérdezi, hogy mikor kerül rá sor. Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy valakinek meg kell halni ahhoz, hogy ő új tüdőt kapjon.

– Hogyan vélekednek arról, hogy az államtitkárság haza akarja hozni a tüdőátültetést?

– Félelmeik vannak, hogy itthon is sikeres lesz-e a gyógyulás, kezelés.

– Önök hogyan készítik elő a hazai operációt?

– Azon dolgozunk, hogy több beteget tegyünk a várólistára, mert ez feltétele lehet a hazai tüdőátültetés megvalósításának. Nagy nehézség azonban, hogy a magyar emberek sokkal betegebbek, mint a nyugatiak. A magyar 50-60 éves COPD-s beteg sokkal több társbetegségben szenved, mint a nyugati. Például a dohányzás miatt sok szervet érintő polimorbiditásuk van, ezért nagyobb az operáció kockázata. Ugyanis hiába cseréljük ki a tüdejét, ha vese-, szív érintettsége is van, az nem oldja meg az állapotát.

– Milyen feltételekkel kell rendelkezni annak az intézménynek, ahol elvégezhetők az operációk?

– Én ebben nem vagyok kompetens, de úgy gondolom, hogy olyan egyetemi intézetben, ahol van mellkassebészeti ellátás. Az ideális az lenne, ha szívsebészet is lenne a mellkassebészet mellett. Eredetileg a Korányi Intézetben akarták végezni az operációkat, több sebész készült is erre. Jelenleg más tervekről hallottam.

Miután beszélhettem két tüdőátültetésre váró beteggel kórtermükben, orvosi szobájában Csiszér főorvosnő hozzáteszi, hogy mindkét betege a krónikus légzési elégtelenség végstádiumában van. Fiatalabb betegét lélegeztetőgépre is kellett már tenni és többször súrolta a sürgősségi listára vétel határát. Őt fia kísérte ki a bécsi konzíliumba és lesz vele Bécsben is, amikor eljön az idő. – Lehet, hogy hazaengedjük a riasztásig, mert itt lassan elkényelmesedik, s nem tornázik annyit, amennyit kellene –gondolkodik el a főorvosnő. – Élettársával talán aktívabban készül majd az operációra.

2011. 09. 12.

Császi Erzsébet

Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2009;19(03) Cisztás fibrosis: felnőttellátás 20 év tapasztalattal




LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2003;13(6) A tüdőtranszplantáció helyzete Magyarországon




Későn, katasztrofális állapotban kerültek transzplantációra a tüdőbetegek




A mellkassebészetet az európai élvonalban kell tartani – Interjú dr. Lang Györggyel




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).