Egyre nő a tüdőátültetésen átesett gondozottak száma
2011. SZEPTEMBER 12.
2011. SZEPTEMBER 12.
Szöveg nagyítása:
Cisztás fibrózisban szenvedő felnőttek gondozásával foglalkozom 1986. óta. Kb. tizenöt évvel ezelőtt már kongresszusokon hallottam a tüdőátültetés lehetőségéről és kerestem a módját, hogyan lehetne magyar betegeket tüdőtranszplantációhoz juttatni. Aztán megtaláltam a bécsi klinikát és Walter Klepetko professzort, a tüdőtranszplantáció vezetőjét – mondta dr. Csiszér Eszter az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet rehabilitációs osztályának vezetője, a Tüdőtranszplantációs Várólista Bizottság tagja. – 1996 óta 98 magyar beteg kapott új tüdőt. Közülük 27 cisztás fibrózisos felnőtt volt. – Magyarországon melyik a leggyakoribb betegség, ami miatt tüdőátültetést javasolnak? – A cisztás fibrózis. A legtöbb magyar betegnek, konkrétan 40-nek veleszületett cisztás fibrózis miatt volt szüksége tüdőátültetésre. Természetesen a műtét csak a légzési elégtelenséget oldja meg, a betegség egyéb szervi érintettsége megmarad, de azok nem veszélyeztetik az életet. – Hogyan alakították ki a tüdőátültetéssel kapcsolatos gondozói csoportot? – Bécsi példára, intézetvezetői támogatással 2000-2001-ben kialakítottuk a tüdőátültetésre javasoltak kivizsgáló, felkészítő és gondozó teamjét. Szinte minden magyarországi beteg ide került, akinek tüdőátültetésre volt szüksége. A teamnek tüdőgyógyász, mellkassebész, pszichológus, pszichiáter és gyógytornász volt a tagja. Ennek folytatása a 2004-ben kötelezően kialakított várólista bizottság volt. A műtét után szintén hozzánk jártak a betegek utógondozásra.
Csiszér Eszter
– Mitől függ a műtét sikere?
– Szemléletünk szerint a műtét sikerében fontos a beteg helyes kiválasztása, a gyakorlott műtéttechnika és posztoperatív ellátás, valamint a gondos utókezelés. A betegkiválasztás gondozotti körből a legeredményesebb. A cisztás fibrózisos betegeké szigorú protokoll alapján történik, ezzel magyarázható, hogy ez a vezető diagnózis a magyar tüdőtranszplantáltak között.. Eleinte limitált volt a tüdőátültetések évi száma, ez is magyarázhatta a szigorú betegkiválasztást. Ma már nincs ilyen határ. Egyre nő a tüdőátültetésen átesett gondozottak száma, ami egyre nehezebb kihívás az ellátó intézetnek. Korábban patronálta kórházunk menedzsmentje a tüdőátültetésre való felkészítést és gondozást, de személyi változások ebben változást eredményeztek.
– Egyezik a véleménye Lang Györgyével, miszerint későn kerülnek a hazai betegek tüdőátültetésre?
– Az 1990-es évek végére gondolhatott. Az azóta eltelt idő eredményeinek tükrében én nem úgy látom. A nemzetközi statisztika szerint a betegek 30-40 százaléka meghal a várólistán. A hazai betegeknél ez az arány 20 százalék alatt van. Ma (augusztus 23-án – a szerk.) 7 ember található a várólistán. A várólistára való helyezés komoly munka az OEP, az AKH (Allgemeines Krankenhaus, azaz Általános Kórház, Bécs), a Korányi Intézet és a kivizsgáló osztály között. A hazai betegek a tüdőgondozói hálózaton belül mozognak, klinikai állapotuk szerint tartják nyilván őket. Teszünk érte, hogy minél több beteg kerüljön a várólistára, a hálózaton belül dolgozókban tudatosítjuk ezt a terápiát, minden szakmai fórumon hirdetjük ezt a lehetőséget. De azok az egészségügyi egységek, akik napi anyagi problémákkal küzdenek, nehezen gondolnak ilyen drága beavatkozásra. Pedig nem szabad lemondani róla. Akkor aktuális a szervátültetés, ha már minden terápiás lehetőséget kimerítettünk. Ugyanis operáció után van egy átlagos túlélési idő, amit nem szabad lerövidíteni. Ugyanis, ha túl korán történik műtét, az elveszített életéveket jelenthet a betegnek. A hazai cisztás fibrózisos felnőtt betegek 5 éves túlélése 85% feletti, ami nagyon jó eredménynek számít.
– Mi az útja-módja az operáció előkészületeinek?
– Nagyon részletes betegdokumentációt készítünk, széleskörű vizsgálatok történnek, ezek eredményeit összegezzük Mérlegeljük az indikációt és az esetleges kontraindikációkat. Megnézzük, hogy valóban a légzési elégtelenség végstádiumában van-e a beteg, megfelelőek-e a gyógyszerei és kimerítettünk-e minden terápiás eljárást. Ha dohányzik a beteg, legalább fél évvel a felmerülő műtét előtt le kell szokni róla, s ugyanígy az alkoholról is és nem lehet droghasználó. És jó, ha optimális a testsúlya. Elküldjük a leleteket Bécsbe, konzultációs időpontot kérünk a fogadó intézettől, ugyanis minden beteget előzetesen be kell mutatnunk az operáló teamnek. A konzílium és a műtét költségeit az OEP vállalja. Ha minden együtt van, várólistára kerülhet a beteg. Ha romlik a beteg állapota, sürgősségi listára lehet tenni és állapotjavulás vagy más betegség miatt le lehet vagy le kell venni átmenetileg a várólistáról.
– Türelmetlenek az átültetésre váró betegek?
– Igen. Mindegyikük sürgeti az operációt és sűrűn kérdezi, hogy mikor kerül rá sor. Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy valakinek meg kell halni ahhoz, hogy ő új tüdőt kapjon.
– Hogyan vélekednek arról, hogy az államtitkárság haza akarja hozni a tüdőátültetést?
– Félelmeik vannak, hogy itthon is sikeres lesz-e a gyógyulás, kezelés.
– Önök hogyan készítik elő a hazai operációt?
– Azon dolgozunk, hogy több beteget tegyünk a várólistára, mert ez feltétele lehet a hazai tüdőátültetés megvalósításának. Nagy nehézség azonban, hogy a magyar emberek sokkal betegebbek, mint a nyugatiak. A magyar 50-60 éves COPD-s beteg sokkal több társbetegségben szenved, mint a nyugati. Például a dohányzás miatt sok szervet érintő polimorbiditásuk van, ezért nagyobb az operáció kockázata. Ugyanis hiába cseréljük ki a tüdejét, ha vese-, szív érintettsége is van, az nem oldja meg az állapotát.
– Milyen feltételekkel kell rendelkezni annak az intézménynek, ahol elvégezhetők az operációk?
– Én ebben nem vagyok kompetens, de úgy gondolom, hogy olyan egyetemi intézetben, ahol van mellkassebészeti ellátás. Az ideális az lenne, ha szívsebészet is lenne a mellkassebészet mellett. Eredetileg a Korányi Intézetben akarták végezni az operációkat, több sebész készült is erre. Jelenleg más tervekről hallottam.
Miután beszélhettem két tüdőátültetésre váró beteggel kórtermükben, orvosi szobájában Csiszér főorvosnő hozzáteszi, hogy mindkét betege a krónikus légzési elégtelenség végstádiumában van. Fiatalabb betegét lélegeztetőgépre is kellett már tenni és többször súrolta a sürgősségi listára vétel határát. Őt fia kísérte ki a bécsi konzíliumba és lesz vele Bécsben is, amikor eljön az idő. – Lehet, hogy hazaengedjük a riasztásig, mert itt lassan elkényelmesedik, s nem tornázik annyit, amennyit kellene –gondolkodik el a főorvosnő. – Élettársával talán aktívabban készül majd az operációra.
2011. 09. 12.
Császi Erzsébet
Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2009;19(03) Cisztás fibrosis: felnőttellátás 20 év tapasztalattal
LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2003;13(6) A tüdőtranszplantáció helyzete Magyarországon
Későn, katasztrofális állapotban kerültek transzplantációra a tüdőbetegek
A mellkassebészetet az európai élvonalban kell tartani – Interjú dr. Lang Györggyel
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Egészségpolitika
A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.
Hírvilág
Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.
Klinikum
A légzőgyakorlatokat könnyű megtanulni, és hatékonyak a vérnyomáscsökkentésben, javítják a diabetest, csökkentik a stresszt és a depressziót.
Különböző stádiumú idiopathiás Parkinson-kóros betegek gondozóinak egészségállapot-felmérése
Az időskorú veseelégtelenségben szenvedő betegek epidemiológiája és kezelésük aktuális kérdései Magyarországon
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet3.
4.
5.
Egészségpolitika
A MOK és a MOSZ további lépéseket tesz a szakma és a biztonságos betegellátás érdekében
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás