Gondolat

Bocaccio hitvallása

2015. JÚNIUS 17.

Giovanni Boccaccio (szül.: 1313. június 16.) leghíresebb műve, a Dekameron ott szerepel a száz legolvasottabb mű sorában, s a pestis rémisztő leírásával kezdődik.
A középkori pestis története tizenkét hajóval indult, melyek 1347-ben megjelentek Messina kikötőjében. A Fekete-tengerről érkeztek, és nyomukban a pusztulás járt; a járvány gyorsan, elementáris megsemmisítő erővel terjedt szét az öreg kontinensen.

A pestis kor fogalmi készletének megfelelő, klinikailag is hiteles első leírását Boccaccio szolgáltatja, aki a Dekameron bevezetőjében adatokat is közöl a járványról, melyet „mortalega drande”-nak neveznek. Az Itáliát feldúló járvány többek közt Boccaccio családját is elpusztítja. Feldúlja a szokásrendet, világvége érzéseket kelt, és nagy hatással van a kulturális és társadalmi konvenciókra is. Az ijesztő számban szaporodó holttestek mellett, a krónikák szerint már nem virrasztanak, s a halottakat igen gyorsan tömegsírokban földelik el.

Boccaccio a járvány kitörésekor már neves humanista tudós, aki 1348 folyamán a firenzei kormányzat szolgálatába áll. Csakhamar diplomataként bejárja Európát, s a Bandenburgtól Avignonig terjedő diplomáciai utazások során gazdagítja szellemi látókörét.
Ezek az utak minden bizonnyal jelentős tapasztalatokkal jártak, és számos különös történet, anekdota és fabliau, vagyis vaskos humorú verses elbeszélés irodalmi élményének birtokába juttatták. Tapasztalatai megihlették az eleven szellemű alkotót.

A Dekameron száz novellából álló csokor, melyet öt év alatt írt meg. Főszereplői firenzei fiatalok, hét nő és három férfi, akik a pestis elől vidékre menekülve történetmeséléssel múlatják az időt. A történetek témáját az előző este megválasztott királynő vagy király ötli ki, és egy-egy mesével mindenki hozzájárul a szórakoztatáshoz.

Sajátos körforgásban jelenik meg e novellákben az élet és halál, s mindig a földi örömök mellett kötünk ki, s talán egészen a 19. századi nagy regényírókig nem jelenik meg ennyiféle karakter, színes egyéniség az olvasók szeme előtt, mint itt. Tréfacsináló gazfickók, ravasz barátok, orvosok, ügyvédek, pórul járt városi figurák, kéjsóvár asszonyok.
Boccaccio megjeleníti a város ügyeskedő alakjait, nagyra becsüli az életrevalóságot, a gyors rögtönzést, szellemi frissességet, a tréfát. Hősei gyakran köszönhetik megmenekülésüket nehéz helyzetekből ezeknek a dolgoknak. Az emberek szerelmet, pénzt, hatalmat akarnak, hősei afféle polgári figurák, akik az evilági örömöt és boldogulást tartják elsősorban szem előtt.

A halál árnyékában felhangzó élettel teli hitvallás ez a mű. Nem csoda, ha ma is népszerű.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Az emberiség öt nagy ostora

Soha az emberiség történetében nem volt olyan betegség, amely az orvoslást, a társadalom szociális szerkezetét és a túlvilág képzetét döntőbben determinálta volna, mint a lepra és a pestis...

Gondolat

Iszonyú minden angyal

NAGY Zsuzsanna

Paul Klee, a világhírű festő angyalai egyre nagyobb számban jelentek meg élete végén, amikor már nyilvánvaló volt, hogy sok szenvedéssel járó betegségén, a sclerodermán teste nem tud úrrá lenni.

Hírvilág

Üzenetek a matrac-sírból Heinrich Heine és a sclerosis multiplex

Heine mindig beteg volt. Ha nem volt beteg, betegnek érezte magát.

Gondolat

A természet jóságos hóhér

Márai Sándor életbölcsességei sajátos melankóliával fogalmazzák meg életünk legfontosabb elemeit: élethez, egészséghez, hivatáshoz, sorshoz való viszonyunkat.

Gondolat

Micsinál a micsoda?

NAGY Zsuzsanna

125 éve született Kosztolányi Dezső.