Gondolat

Bizonyítani kell: költségcsökkentő a gyógyszerészi gondozás - Interjú dr. Télessy Istvánnal

2011. AUGUSZTUS 15.


Felrázta a gyógyszerész társadalmat a patikák kereskedelmi tevékenysége, de a jogszabályváltozások után újra konszolidálódik a gyógyszertári világ. Újra a beteggondozás került az előtérbe. Ez a gyógyszerésznek sikerélményt, a betegnek egészségnyereséget, a gazdaságnak költségcsökkentést eredményez – fogalmazta meg dr. Télessy István, a szakmai kollégium gyógyszerellátási gyógyszerészet (gyógyszerészeti) tagozat vezetője.

Hogyan látja szakmája helyzetét?

Én örök optimista vagyon, most is bizakodom. Az elmúlt két periódusban is én vezettem a Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégiumot, így hosszabb távra tudok rátekinteni – válaszolt dr. Télessy István, a gyógyszerellátási gyógyszerészet (gyógyszerészeti) tagozat vezetője, bagi gyógyszerész. - Az látszik, hogy az elmúlt évtizedek során egy 8-10 éves periodicitású hullámvonal mentén alakul szakmaiságunk. A rendszerváltást követően kialakított, megbízhatóan működő, a lelkiismeretes patikusra épülő gyógyszerészetet egy időre felváltotta az elkényelmesedés, majd a befektetői időszak, amikor első sorban a gyógyszertárak kereskedelmi tevékenységének kiaknázására alakultak új gyógyszertárak. Ez felrázta a gyógyszerész társadalmat, s a közelmúlt jogszabályváltozásai nyomán ismét konszolidálódik a gyógyszertári világ: az egészségmegőrzéssel (health promotion) valamint a betegekkel való gondosabb foglalkozás tér vissza, mint a gyógyszerészek egészségügyi feladatait valamint a gyógyszertárak egészségügyi intézmény jellegét erősítő, gazdagodó szolgáltatás.

Melyek a következő évek legfőbb kihívásai?

A következő években kellene a gyógyszerészeknek bebizonyítaniuk, hogy a gyógyszerészi gondozás, melynek jogszabályi kereteit még az előző kormány deklarálta, és amely lehetőséget ad a gyógyszerésznek a beteggel való aktívabb foglalkozásra – állapotfelmérésre, átfogó egészségügyi tanácsadásra, szükség esetén orvoshoz irányításra, stb. – mely valóban olyan szolgáltatás, mely a gyógyszerésznek sikerélményt, a betegnek egészségnyereséget, a népgazdaságnak költségcsökkentést eredményez. További feladatnak érzem az orvos-gyógyszerész együttműködés javítását, mert a betegérdek és a népgazdasági kényszer is ezt kívánja meg.


Télessy István




A Semmelweis Terv keretében mit javasol a szakmai kollégium részéről?

A Semmelweis Tervet alaposan átvizsgálva még a korábbi kollégium nevében adtunk jobbító szándékú részletes véleményt. Meg kell jegyeznem, hogy a Semmelweis Terv egészében véve a gyógyszerészet szempontjából kedvező, hiszen a gyógyszertárat és a gyógyszerészeket az egészségügy integráns részének tekintve fogalmazza meg a feladatokat, és a gyógyszerforgalmazáson túlmutatva ismét hangsúlyt kapott a hivatástudaton és szakmai ismereteken alapuló gyógyszerészi felvilágosító tevékenység. Így a feladataink között megtaláltuk. a betegek egészségtudatos döntéseinek elősegítésére, a magisztrális gyógyszerkészítés megőrzésére irányuló elképzeléseinket, valamint a gyógyszerészi gondozás kiemelt kezelését is. Viszont nem leltük fel a szövegben, ezért szóvá tettük az évek óta bevezetni kívánt modern, standardok mentén egységesítendő gyógyszertári minőségmenedzsment iránti igényt.
Javaslataink közül talán kiemelném még a gyógyszerészi diplomához és a szakképesítésekhez kötődő kompetenciák újrafogalmazását, mert ez ma a gyógyszerészeten belül nagyon elavult.

Milyen tervei vannak a szakmai kollégiumi tagsággal kapcsolatban?

Az én olvasatomban az egyes tagozatokhoz tartozó kollégiumi tagság a kollektív bölcsesség forrása, tehát amennyire csak lehet (pl. a határidők megengedik), igyekszünk majd olyan tanácsokat, javaslatokat, állásfoglalásokat adni a Minisztériumnak, ami e grémium közös döntése. Ebben nem látok különbséget a korábbi kollégiumi működéshez viszonyítva. Ha viszont erre pl. az idő rövidsége miatt nincs lehetőség, akkor az újonnan létrehozott 3 tagú tagozat „dugja össze a fejét” a szakmailag legkedvezőbb és megvalósíthatóság szempontjából legjárhatóbb megoldás gyors megtalálására.

Végezetül rövid szakmai is személyes bemutatkozást kérünk.

Magamról dióhéjban annyit, hogy végigjártam a diplomám adta lehetőségeket: falusi patikusként kezdtem, dolgoztam a hatóságnál (OGYI), közel 20 évet eltöltöttem az iparban: hazai és külföldi multinacionális vállaltok közép- és felsővezetői pozícióiban, de kb. 10 éve ismét visszatértem a tára mögé. Időközben mindig tudtam időt szánni a tudományos életre: sokat publikáltam, szakvizsgáztam, doktoráltam majd kandidáltam, s mind a mai napig rendszeresen oktatok több egyetemen. Ehhez szintén gyógyszerész feleségem kedvező háttérrel, s gyakran nagyon hasznos tanácsokkal járult és járul hozzá. Gyermekeim már kirepültek, de az „unokás időszak” számunkra még csak most következik.

eLitMed

Kapcsolódó anyagok: Szűrés a patikában




Kockázatmérés a gyógyszertárakban




Jól járhatnak a vásárlók a patikák közötti verseny éleződésével




Nők a gyógyszerészi pályán




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

1.

Lege Artis Medicinae

Könyvekről
SZEPT 25.

2.

Lege Artis Medicinae

Képzőművészeti Rovat
SZEPT 25.

4.

Lege Artis Medicinae

Munkaegészségügyi konferencia
SZEPT 25.

5.

Lege Artis Medicinae

Menedzserképző tanfolyam Hollandiában
SZEPT 25.