A 15 éve működő rendszer szakmai értékeire építve kell meghatározni a jövő foglalkozás-egészségügyének világos, áttekinthető rendszerét, feladatait, finanszírozását – ismertette a foglalkozás-orvostan tagozat vezetője, Prof. dr. Cseh Károly egyetemi tanár, a MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézet igazgatója. – Hogyan látja szakmája helyzetét? A foglalkozás-egészségügy 1995-ben a korábbi üzem-egészségügyi szakmából alakult ki az Európai Uniós jogszabályokkal történő harmonizáció alapján. Az egészségügyi szakmák közül ez az egyetlen, amely biztosítását Magyarországnak az EU és nemzetközi egyezmények is előírják. A szakma feladatai a munka világához kapcsolódnak, középpontjában a munkavállalók egészségének megőrzése áll. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladata a munkavégzésből és munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok megbecslése illetve ennek ismeretében döntés arról, hogy a munkavállaló egészségi állapota lehetővé teszi- e az adott munkakörben az egészségkárosodás illetve egészségromlás nélküli munkavégzést. A foglalkozás-egészségügyi munkaköri alkalmassági vizsgálatokat éves gyakorisággal ismételni kell. Amennyiben az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat során a foglalkozás-egészségügyi orvos a munkával összefüggésbe hozható betegséget észlel, azt 24 órán belül a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségéhez foglalkozási megbetegedés gyanújaként be kell jelentenie. Az eset kivizsgálása után a dokumentációt az e feladatra szakosodott Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetbe (továbbiakban OMFI) kell küldeni. A bejelentés teljeskörűségét, szakmai megalapozottságát az OMFI bírálja el. A foglalkozás-egészségügyi ellátási kötelezettség az ún. szervezett munkavégzés keretében dolgozó alkalmazottakra kötelező. Jelenleg több mint 2 millió munkavállalót lát el a hálózat, amelynek óriási a népegészségügyi jelentősége. Ugyanakkor 1,5 millió, ún. nem szervezett munkavégzés keretében dolgozó munkavállaló (vállalkozó) kiesik ebből a szakellátásból. – Népszerű szakma a foglalkozás-egészségügy? Az egyik legnépszerűbb orvosi szakma, mivel finanszírozása az alapszolgáltatás tekintetében közvetlen munkáltatói, így független a központi költségvetéstől. Az ország négy orvostudományi egyetemén: Budapesten, Pécsett, Szegeden és Debrecenben folyik foglalkozás-orvostan szakorvos képzés. Az elmúlt tizenöt évben közel kétezren szereztek szakképesítést. A Nyugat-magyarországi Egyetemen munkahelyi egészségfejlesztőket képeznek. – Milyen területen látja a legégetőbb gondokat? A foglalkozás-orvostan szakorvosok kétharmada részállásban dolgozva végzi a foglalkozás-egészségügyi ellátást. El kellene érni a fenti arány megváltozását, azt hogy az orvosok legalább kétharmada főtevékenységként végezze a foglalkozás-egészségügyi ellátást. Szükségesnek látjuk a Területi Kamara Foglalkozás-egészségügyi Szekciójának bevonását a működési engedélyek kiadásába – folytatta dr. Hazay Balázs főorvos, a tagozat tagja, az I. sz. Üzemegészségügyi Kft. vezetője, a Magyar Orvosi Kamara Foglalkozás-egészségügyi Szekciójának vezetője. A foglalkozás-egészségügyi hálózat működése áttekinthetetlen, nincs a valóságnak megfelelő központi foglalkozás-egészségügyi regiszter arról, kinek, hova szól a foglalkozás-egészségügyi ellátásra szóló ÁNTSZ engedélye. A hálózatban működő országos szolgáltatok által létrehozott alvállalkozói rendszerben megalázóan alacsony összeget fizetnek ki annak, aki a munkát ténylegesen elvégzi. – Melyik szervezet ellenőrzi a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokat? A fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségének felügyelői a munkáltatóknál azt ellenőrzik, hogy a munkavédelmi törvényben előírt egyes feladataihoz igénybe veszik-e a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást – válaszolt dr. Grónai Éva főorvos, a tagozat tagja, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Foglalkozás-egészségügyi Főosztály vezetője, a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Főtitkára. A megye/főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve az orvosi rendelőkre ad ki működési engedélyt, amely során azt vizsgálja, hogy a rendelő és a személyzet képesítése megfelel-e a hatályos rendeleteknek. A foglalkozás-egészségügyi hálózat szakmai irányítását az OMFI látja el. Alapítása óta egyedüli intézményként végzi a foglalkozási betegek klinikai kivizsgálását és foglalkozási betegségük gyanújának igazolását, szükség esetén kezelését. A foglalkozási megbetegedettek kivizsgálására, gyógykezelésére az ország területén az OMFI-ban működő egyetlen fekvőbeteg osztályt bezárták és a járó beteg részleget az OEP nem finanszírozza. A foglalkozás-egészségügy területén működő tudományos társaság a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság 65 éve alakult meg, jelenleg 710 fő a tagok száma. A Társaság a foglalkozás-orvostan tudományos munkáját koordinálja, segítő és szakmai érdekvédelmet lát el. A szakma eredményeit az évente megrendezésre kerülő kongresszusán mutatja be. – Milyen prioritásokat állítottak fel a megoldandó problémák tekintetében? A 15 éve működő rendszer szakmai értékeire építve kell meghatározni a jövő foglalkozás-egészségügyének világos, áttekinthető rendszerét, feladatait, finanszírozását. A háromszintű foglalkozás-egészségügyi szolgálat (alapellátás, szakellátás, OMFI) minőségi indikátorainak az egységesítése szükséges. Szükséges a szakmai felügyelet, irányítás és minőségbiztosítás egységesítése és hatékony szankcionálás megvalósítása. Korszerű foglalkozás-egészségügyi informatikai rendszer kialakítása, az OMFI-ban központi regisztrációs rendszer létrehozása elengedhetetlen. Az ellátásban a megelőzés, az egészségfejlesztés, szűrővizsgálatok végzése mellett a gondozás és rehabilitáció elvének kell érvényesülnie. Fontos a Foglalkozás-egészségügyi Központok hálózatának kialakítása a multidiszciplináris feladatok szükségességességéből eredően - egészítette ki a fentieket dr. Felszeghi Sára egyetemi docens, a Foglalkozás-orvostan Országos Szakfelügyelő Főorvosa.

Cseh Károly

– A Semmelweis Terv keretében mit javasol a szakmai kollégium részéről? Alapvetőnek tartjuk, hogy a foglalkozás-egészségüggyel kiemelten, esetleg külön fejezetben foglalkozzon a Semmelweis Terv – ismertette dr. Cseh Károly. Szükségesnek látjuk, hogy a Semmelweis Terv foglalkozás-egészségügyi szempontból kapcsolódjon a Kormány Széchenyi tervéhez, amely fő célkitűzésként a foglalkoztatás dinamikus bővítését határozta meg és egyértelműeknek tartja, hogy az egészséges munkavállaló gazdasági értéket jelent, ezért írja elő feladatként a 42. oldalon, hogy „az élőmunka karbantartását meg kell oldani.” Ez kizárólag a foglalkozás-egészségügyi orvosokkal oldható meg. Az elmúlt hetekben a Semmelweis Terv tekintetében a szakmánk progresszivitási szintjeit határoztuk meg, megadva az egyes szintek kompetenciáját. A három egymásra épülő szint: alapellátás, szakellátás, országos intézet (OMFI). Kiemelten fontosnak tartjuk az egészségügyi dolgozók foglalkozási kockázatainak csökkentését. Az egészségügyi dolgozók átlagos életkora messze alulmarad más munkavállalói populációtól. Gyakoriak a foglalkozási megbetegedések: a vírus hepatitiszek, tbc mozgásszervi megbetegedések. Magas munkahelyi egészségi kockázatot jelent a citosztatikummal végzett munka, ionizáló sugárzás, formalin, etilénoxid expozíció, melyek foglalkozási rákkeltők. Az egészségügyi dolgozók körében növekvő számban jelentkeznek a mentális megbetegedések és a kiégési (burn out) szindróma. Az egészségügyi dolgozók egészség karbantartásában meghatározó szerepe van a foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknak. Az egészségügyi dolgozók életpálya modelljéből hiányzik a munkavállalók egészségének karbantartása, amelyet célszerű lenne külön megjelölni. – Milyen tervei vannak a szakmai kollégiumi tagsággal kapcsolatban? Az örömteli, egészséges és biztonságos munkavégzés jelentős humántőkét jelent a munkáltatók és a társadalom számára egyaránt, hisz ezek garantálják a munkavállalók egészségének megőrzését és jó élet és munka minőségüket. Az egészséges munkavállaló jelentős gazdasági értéket jelent. Célszerű, ha a munkáltató mindent megtesz annak érdekében, hogy dolgozói egészséges és biztonságos munkahelyen dolgozhassanak. Ez a gazdasági fejlődés egyik motorja. Az egészséges munkahely megteremtésében való közreműködés és az egészséges munkavállaló garantálása a foglalkozás-egészségügyi orvos (szolgálat) alapvető feladata. A foglalkozás-orvostani szakmai testületeinek, a tagozatnak, a tanácsnak, az országos intézetnek, a szakfelügyeletnek, a kamarai szekciónak, a tudományos társaságnak, a foglalkozás-orvostan oktatásával foglalkozó egyetemi intézményeknek, a szakápoló képzéssel foglalkozó intézményeknek közös célja és feladata a foglalkozás-egészségügy szakmai fejlődésében (fejlesztésében) való közreműködés, hogy a munkavégzésből eredő új egészségi kockázatok kihívásainak is eleget tudjon tenni a szakma. Ehhez a szakmai evidenciák mellett a működési anomáliákra is megoldásokat kell találnunk, meg kell határozni a kompetenciák mellett, a foglalkozás-egészségügy minőségi, etikai, képzési, finanszírozási kritériumokat is. 2011. 09. 09. eLitMed Kapcsolódó anyagok: Szinte minden ellenőrzött munkáltatónál tártak fel szabálytalanságot

Felrobban az időzített bomba – Interjú dr. Hajnal Ferenccel