Gondolat

Az egészséges munkavállaló jelentős gazdasági érték – Interjú a foglalkozás-orvostan tagozat tagjaival

2011. SZEPTEMBER 09.


A 15 éve működő rendszer szakmai értékeire építve kell meghatározni a jövő foglalkozás-egészségügyének világos, áttekinthető rendszerét, feladatait, finanszírozását – ismertette a foglalkozás-orvostan tagozat vezetője, Prof. dr. Cseh Károly egyetemi tanár, a MTA doktora, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézet igazgatója.

– Hogyan látja szakmája helyzetét?

A foglalkozás-egészségügy 1995-ben a korábbi üzem-egészségügyi szakmából alakult ki az Európai Uniós jogszabályokkal történő harmonizáció alapján. Az egészségügyi szakmák közül ez az egyetlen, amely biztosítását Magyarországnak az EU és nemzetközi egyezmények is előírják. A szakma feladatai a munka világához kapcsolódnak, középpontjában a munkavállalók egészségének megőrzése áll. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladata a munkavégzésből és munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok megbecslése illetve ennek ismeretében döntés arról, hogy a munkavállaló egészségi állapota lehetővé teszi- e az adott munkakörben az egészségkárosodás illetve egészségromlás nélküli munkavégzést.

A foglalkozás-egészségügyi munkaköri alkalmassági vizsgálatokat éves gyakorisággal ismételni kell. Amennyiben az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat során a foglalkozás-egészségügyi orvos a munkával összefüggésbe hozható betegséget észlel, azt 24 órán belül a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségéhez foglalkozási megbetegedés gyanújaként be kell jelentenie. Az eset kivizsgálása után a dokumentációt az e feladatra szakosodott Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetbe (továbbiakban OMFI) kell küldeni. A bejelentés teljeskörűségét, szakmai megalapozottságát az OMFI bírálja el.

A foglalkozás-egészségügyi ellátási kötelezettség az ún. szervezett munkavégzés keretében dolgozó alkalmazottakra kötelező. Jelenleg több mint 2 millió munkavállalót lát el a hálózat, amelynek óriási a népegészségügyi jelentősége. Ugyanakkor 1,5 millió, ún. nem szervezett munkavégzés keretében dolgozó munkavállaló (vállalkozó) kiesik ebből a szakellátásból.

– Népszerű szakma a foglalkozás-egészségügy?

Az egyik legnépszerűbb orvosi szakma, mivel finanszírozása az alapszolgáltatás tekintetében közvetlen munkáltatói, így független a központi költségvetéstől. Az ország négy orvostudományi egyetemén: Budapesten, Pécsett, Szegeden és Debrecenben folyik foglalkozás-orvostan szakorvos képzés. Az elmúlt tizenöt évben közel kétezren szereztek szakképesítést. A Nyugat-magyarországi Egyetemen munkahelyi egészségfejlesztőket képeznek.

– Milyen területen látja a legégetőbb gondokat?

A foglalkozás-orvostan szakorvosok kétharmada részállásban dolgozva végzi a foglalkozás-egészségügyi ellátást. El kellene érni a fenti arány megváltozását, azt hogy az orvosok legalább kétharmada főtevékenységként végezze a foglalkozás-egészségügyi ellátást. Szükségesnek látjuk a Területi Kamara Foglalkozás-egészségügyi Szekciójának bevonását a működési engedélyek kiadásába – folytatta dr. Hazay Balázs főorvos, a tagozat tagja, az I. sz. Üzemegészségügyi Kft. vezetője, a Magyar Orvosi Kamara Foglalkozás-egészségügyi Szekciójának vezetője. A foglalkozás-egészségügyi hálózat működése áttekinthetetlen, nincs a valóságnak megfelelő központi foglalkozás-egészségügyi regiszter arról, kinek, hova szól a foglalkozás-egészségügyi ellátásra szóló ÁNTSZ engedélye. A hálózatban működő országos szolgáltatok által létrehozott alvállalkozói rendszerben megalázóan alacsony összeget fizetnek ki annak, aki a munkát ténylegesen elvégzi.

– Melyik szervezet ellenőrzi a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokat?

A fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségének felügyelői a munkáltatóknál azt ellenőrzik, hogy a munkavédelmi törvényben előírt egyes feladataihoz igénybe veszik-e a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást – válaszolt dr. Grónai Éva főorvos, a tagozat tagja, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Foglalkozás-egészségügyi Főosztály vezetője, a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Főtitkára. A megye/főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve az orvosi rendelőkre ad ki működési engedélyt, amely során azt vizsgálja, hogy a rendelő és a személyzet képesítése megfelel-e a hatályos rendeleteknek.

A foglalkozás-egészségügyi hálózat szakmai irányítását az OMFI látja el. Alapítása óta egyedüli intézményként végzi a foglalkozási betegek klinikai kivizsgálását és foglalkozási betegségük gyanújának igazolását, szükség esetén kezelését. A foglalkozási megbetegedettek kivizsgálására, gyógykezelésére az ország területén az OMFI-ban működő egyetlen fekvőbeteg osztályt bezárták és a járó beteg részleget az OEP nem finanszírozza.

A foglalkozás-egészségügy területén működő tudományos társaság a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság 65 éve alakult meg, jelenleg 710 fő a tagok száma. A Társaság a foglalkozás-orvostan tudományos munkáját koordinálja, segítő és szakmai érdekvédelmet lát el. A szakma eredményeit az évente megrendezésre kerülő kongresszusán mutatja be.

– Milyen prioritásokat állítottak fel a megoldandó problémák tekintetében?

A 15 éve működő rendszer szakmai értékeire építve kell meghatározni a jövő foglalkozás-egészségügyének világos, áttekinthető rendszerét, feladatait, finanszírozását. A háromszintű foglalkozás-egészségügyi szolgálat (alapellátás, szakellátás, OMFI) minőségi indikátorainak az egységesítése szükséges. Szükséges a szakmai felügyelet, irányítás és minőségbiztosítás egységesítése és hatékony szankcionálás megvalósítása. Korszerű foglalkozás-egészségügyi informatikai rendszer kialakítása, az OMFI-ban központi regisztrációs rendszer létrehozása elengedhetetlen. Az ellátásban a megelőzés, az egészségfejlesztés, szűrővizsgálatok végzése mellett a gondozás és rehabilitáció elvének kell érvényesülnie.
Fontos a Foglalkozás-egészségügyi Központok hálózatának kialakítása a multidiszciplináris feladatok szükségességességéből eredően - egészítette ki a fentieket dr. Felszeghi Sára egyetemi docens, a Foglalkozás-orvostan Országos Szakfelügyelő Főorvosa.


Cseh Károly



– A Semmelweis Terv keretében mit javasol a szakmai kollégium részéről?

Alapvetőnek tartjuk, hogy a foglalkozás-egészségüggyel kiemelten, esetleg külön fejezetben foglalkozzon a Semmelweis Terv – ismertette dr. Cseh Károly. Szükségesnek látjuk, hogy a Semmelweis Terv foglalkozás-egészségügyi szempontból kapcsolódjon a Kormány Széchenyi tervéhez, amely fő célkitűzésként a foglalkoztatás dinamikus bővítését határozta meg és egyértelműeknek tartja, hogy az egészséges munkavállaló gazdasági értéket jelent, ezért írja elő feladatként a 42. oldalon, hogy „az élőmunka karbantartását meg kell oldani.” Ez kizárólag a foglalkozás-egészségügyi orvosokkal oldható meg.

Az elmúlt hetekben a Semmelweis Terv tekintetében a szakmánk progresszivitási szintjeit határoztuk meg, megadva az egyes szintek kompetenciáját. A három egymásra épülő szint: alapellátás, szakellátás, országos intézet (OMFI). Kiemelten fontosnak tartjuk az egészségügyi dolgozók foglalkozási kockázatainak csökkentését. Az egészségügyi dolgozók átlagos életkora messze alulmarad más munkavállalói populációtól. Gyakoriak a foglalkozási megbetegedések: a vírus hepatitiszek, tbc mozgásszervi megbetegedések. Magas munkahelyi egészségi kockázatot jelent a citosztatikummal végzett munka, ionizáló sugárzás, formalin, etilénoxid expozíció, melyek foglalkozási rákkeltők. Az egészségügyi dolgozók körében növekvő számban jelentkeznek a mentális megbetegedések és a kiégési (burn out) szindróma.
Az egészségügyi dolgozók egészség karbantartásában meghatározó szerepe van a foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknak. Az egészségügyi dolgozók életpálya modelljéből hiányzik a munkavállalók egészségének karbantartása, amelyet célszerű lenne külön megjelölni.

– Milyen tervei vannak a szakmai kollégiumi tagsággal kapcsolatban?

Az örömteli, egészséges és biztonságos munkavégzés jelentős humántőkét jelent a munkáltatók és a társadalom számára egyaránt, hisz ezek garantálják a munkavállalók egészségének megőrzését és jó élet és munka minőségüket. Az egészséges munkavállaló jelentős gazdasági értéket jelent. Célszerű, ha a munkáltató mindent megtesz annak érdekében, hogy dolgozói egészséges és biztonságos munkahelyen dolgozhassanak. Ez a gazdasági fejlődés egyik motorja. Az egészséges munkahely megteremtésében való közreműködés és az egészséges munkavállaló garantálása a foglalkozás-egészségügyi orvos (szolgálat) alapvető feladata. A foglalkozás-orvostani szakmai testületeinek, a tagozatnak, a tanácsnak, az országos intézetnek, a szakfelügyeletnek, a kamarai szekciónak, a tudományos társaságnak, a foglalkozás-orvostan oktatásával foglalkozó egyetemi intézményeknek, a szakápoló képzéssel foglalkozó intézményeknek közös célja és feladata a foglalkozás-egészségügy szakmai fejlődésében (fejlesztésében) való közreműködés, hogy a munkavégzésből eredő új egészségi kockázatok kihívásainak is eleget tudjon tenni a szakma. Ehhez a szakmai evidenciák mellett a működési anomáliákra is megoldásokat kell találnunk, meg kell határozni a kompetenciák mellett, a foglalkozás-egészségügy minőségi, etikai, képzési, finanszírozási kritériumokat is.

2011. 09. 09.

eLitMed

Kapcsolódó anyagok: Szinte minden ellenőrzött munkáltatónál tártak fel szabálytalanságot




Felrobban az időzített bomba – Interjú dr. Hajnal Ferenccel




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.