Gondolat

Az asszertivitás útjai, avagy mit tanulhatunk Neilltől?

2013. NOVEMBER 07.


S. Neill egy innovatív angol iskola alapítója volt, és munkásságát, könyveit tekintve, melyek révén csakhamar világhírnévre tett szert, ma a világ legradikálisabb és eredményesebb iskolakritikusaként tartják számon. Henry Miller író egyenesen kijelentett, hogy hogy Neill-nek nincs párja a nyugati világban.

Iskolájában ugyanis a gyerekek a saját igényeik szerint fejlődhettek.
“A gyerek addig fog fejlődni, amíg azt a képességei lehetővé teszik, ha szabadon hagyjuk minden felnőtt befolyástól”– írta egyik művében.

Summerhillben, a Suffolk grófság Leiston városában 1924-ben alapította meg intézményét, amely egy az egész oktatási közgondolkodásra kiható kísérleti műintézménnyé vált.
A hagyományos iskolától jelentős mértékben eltért, mert széleskörű hatáskörrel közös tanár-diákönkormányzat működik, ahol minden tanárnak és diáknak egy-egy szavazata van.

Ebben az iskolában a felnőtt világ nem nyaggatja számtalan igényével a gyereket, hanem lehetőséget ad arra, hogy a benne rejlő jó lehetőségeket korlátozás és erőteljes irányítás nélkül kibontakoztathassa. A közösség döntései minden résztvevőre kötelező érvényűek. a tanárok nem hozhatnak külön szabályokat saját elgondolásaik szerint.

Másik úttörő elgondolása az volt, hogy az egyes egyénnek nagy szabadságot kell biztosítani abban, hogy milyen tevékenységet folytat, játszik vagy tanul, másrészt a tanárok segítségével állítják össze a gyerekek, hogy mit szeretnének tanulni, az órákat a tanárok tartják. A tanulást a gyerek magánügyévé nyilvánította, és ezen a területen a teljes szabadság híve volt. mindez nem jelentett szabadosságot, csupán a tanulási kényszer ellen tiltakozott.

Pedig maga Neill meglehetősen köznapi pályafutásnak nézett elébe, apja iskolájában tanult, s családja nem tartotta különösebben tehetségesnek. Néhány konfliktusokkal terhelt segédtanítói esztendő után ott is hagyta a pályát, majd elvégezte az egyetemet. Előző rossz tapasztalatai miatt Neill az egyetem elvégzése után nem kívánt tanárként dolgozni, és 1912 és 1914 között Londonban enciklopédiaszerkesztőként és újságíróként tevékenykedett, ám egy jelentős személyes behatás nyomán, Homer Lane-nel való megismerkedése révén pályafutása más irányba kanyarodott.

Lane, aki Neill pszichoanalitikus is lett, egy önkormányzattal működő kísérleti iskola alapítója volt és szemlélete sokat segített Neill kibontakozásában. Neill pedig a világháború kitörése után egy kis skót falu iskolaigazgatója lett, melynek szellemiségéről elég annyi, hogy vezetője így nyilatkozott: „félelem hiánya a legfontosabb dolog, ami egy gyerekkel történhet”

A szereteten alapuló fegyelemben hitt. A társas viselkedés szabályait és a kihágásokért járó büntetéseket a heti gyűlés határozza meg, ahol minden gyereknek és felnőttnek egy szavazata van.

Az igazgató olyan személyeket választott maga mellé tanítónak, akiknek személyes varázsuk van, személyiségükből fakadóan tudnak hatni másokra, az adás-kapás erejével.
Minderről egy könyv megjelent, ma is kapható. Summerhill – A pedagógia csendes forradalma címmel 2000-ben jelent meg Barta Judit fordításában. Bár három kiadást ért meg, nem vert fel különösebben nagy port, nem igazán számít sikerkönyvnek.

Mindazonáltal szemlélete mindenképpen útmutató azok számára, akik őszintén keresik a hagyományos iskoláztatástól eltérő megoldásmódokat, és hisznek abban, hogy gyerek és tanára összenőhet a bizalom és együttműködés kreatív színterein.

2013. 11. 06.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.