Gondolat

Szöveg nagyítása:

-
+

A hírek szerint komoly érdeklődés mutatkozik a baranyai megyeszékhelyen a szecesszió egyik legjelentősebb és legérdekesebb képzőművészének tartott Alfons Mucha (1860-1939) művei iránt, amelyekből szombaton nyílik kiállítás a Pécsi Galériában. Gamus Árpád, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. képzőművészeti divízióvezetője elmondta, hogy az elmúlt napokban őt és a galériát is sokan hívták telefonon a tárlattal kapcsolatban, így bíznak annak sikerében. Mucha karrierje Az autodidakta művészről tudható, hogy áttörő sikerét Sarah Bernhardtnak köszönhette. A századforduló legismertebb színésznője 1894 karácsonyán egy festőművészt keresett, hogy megfesse neki a „Gismonda“ színdarab plakátját, mivel nem tudta elérni azt a festőt, akivel dolgoztatni szokott. A megbízást Mucha kapta, és egy reggel Párizsban mindenütt feltűntek azok a plakátok, amelyek meghozták neki a világhírt. A plakátok iránt olyan népszerűek voltak, hogy a művészetkedvelők csaknem mindet leszedték. Egy csapásra Mucha lett a Belle Époque legkeresettebb plakátfestője. A galéria Széchenyi téri kiállítótermében augusztus 26-ig látogatható tárlat a grafika mestereként is emlegetett cseh művész száz alkotásával, köztük elemzéseivel, kréta- és ceruzarajzaival, valamint festményeivel ismerteti meg az érdeklődőket. A művek bemutatása A művek a Mucha művészete iránt rajongó cseh orvos, Zdenek Trímal magángyűjteményéből származnak és olyan különleges, eddig kevés helyen látott alkotásokat is felvonultat, amelyeknek köszönhetően nyomon követhető a művész fejlődése, magas fokú művészetének kiteljesedése. A képeket Pécsről egy két és fél éves távol-keleti kiállítás-sorozatra viszik. Gamus Árpád utalt arra, hogy Alfons Mucha másfélszáz művét 2010-ben, az Európa Kulturális Fővárosa program keretében már megismerhette a pécsi közönség. A galéria akkor három cseh múzeum, a Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtára és egy magángyűjtő révén litográfiák, könyvillusztrációk, kiadványok mellett azokat a fotókat is bemutatta, melyeket a mester maga készített fotómodelljeiről. A tárlat iránt bel- és külföldről egyaránt nagy volt az érdeklődés, több mint hétezer fizető látogatót vonzott. MTI 2012. 07.01.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok