Gondolat

A világ első női egyetemi tanára

2015. JANUÁR 09.


Lengyel származású apja, Krukovszkij tüzér tábornok Hunyadi Mátyás magyar király egyenes ági leszármazottja (nevét 1858-ban Korvin-Krukovszkijra változtatta), édesanyja Friedrich Theodor von Schubert német matematikus és csillagász unokája volt. Családjának több tagja is érdeklődött a természettudományok iránt, Kovalevszkaja apja ballisztikai jegyzeteiből ismerkedett meg a matematikával. Tehetségét látva a család egyik fizikus barátja, aki órákat is adott a fiatal lánynak, az új Pascalnak nevezte.
Mivel Oroszországban ebben az időben nő nem tanulhatott egyetemen, Szofija házasságot kötött Voldemar Kovalevszkijjel - aki később ismert paleontológus lett -, és előbb Bécsbe, majd 1869-ben Heidelbergbe utaztak, ahol matematikára Leo Königsberg, fizikára Kirchhoff és Helmholtz professzorok tanították.

A következő évben Berlinbe mentek, férje paleontológiát tanult. Az egyetem azonban Németországban sem engedte meg nőknek az előadások látogatását, ezért magánúton vett órákat kora legnevesebb matematikusától, Karl Weierstrasstól. Tanára 1874-ben bemutatta a göttingeni egyetemen Kovalevszkaja három dolgozatát: a parciális differenciálegyenletek elméletéből, a Szaturnusz-gyűrű alakjáról és a harmadrangú Abel-integrálok egy osztályának elliptikus integrálokra való visszavezetéséről. A dolgozatok alapján az egyetem doktori szigorlat nélkül megadta neki a filozófia doktora tudományos minősítést. A parciális differenciálegyenletekről szóló munkája a híres francia matematikus Cauchy munkájához kapcsolódik, manapság Cauchy—Kovalevszka-féle tétel néven tanítják.

1874-ben hazatért Oroszországba. Hiába becsülték meg külföldön, mégsem adhatott elő az egyetemen, és a magiszteri vizsgát sem tehette le, ezért a matematika helyett hat éven át irodalommal foglalkozott, amely gyermekkorától érdekelte. Évekig próbálkozott azzal, hogy matematika professzori állást szerezzen külföldi egyetemeken, többek között Párizsban és Berlinben, kísérlete azonban 1884-ig kudarcba fulladt, amikor az akkoriban megnyílt stockholmi egyetem hívta meg.

Itt fejtette ki további tudományos és oktatói tevékenységét, s ő lett a világ első női egyetemi tanára. Egyetemi előadásainak tárgya főleg az algebra és a differenciálegyenletek voltak.Svédországban tagja volt az Acta mathematica szerkesztőbizottságának, amivel egyike lett az első nőknek, aki tudományos folyóirat szerkesztőjeként tevékenykedhetett.
1888-ban megkapta a Párizsi Tudományos Akadémia Bordin-díját a rögzített pont körül forgó szilárd testek elméletének kidolgozásáért. Munkája, amelyben az akkor újnak számító Abel-függvényeket alkalmazta, annyira kitűnő volt, hogy az eredeti díj összegét megduplázták. A következő évben a Svéd Tudományos Akadémia kitüntetését vehette át, és ugyancsak 1889-ben ő lett az első női (levelező) tagja a Szentpétervári Tudományos Akadémiának.

Matematikai munkássága mellett kiadta gyermekkori visszaemlékezéseit, amelyben Dosztojevszkijhez fűződő titkolt gyermekkori szerelméről is írt. A házukban gyakran megfordult író maga is megemlékezett egykori vendéglátóiról, a család A félkegyelmű című regényben Jepancsin tábornok családjának modelljévé vált. Kovalevszkaja regényt (A nihilista nő), verseket, elbeszéléseket, tanulmányokat és esszéket, színházi kritikákat is megjelentetett. Akadémiai publikációiban a Sophie Kowalevski (vagy Kowalevsky) írásmódot használta, miután Svédországba költözött, eredeti Szofija keresztnevét Szonjára változtatta.
Szonja Kovalevszakaja 1891. február 10-én hunyt el Stockholmban.

Forrás: MTI
2015. 01. 08.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.