Gondolat

A "karácsonyfa-opusz" művészete

2014. NOVEMBER 25.

A művészet véleménye szerint arra való, hogy a maradandó emberi értékeket, a szépséget felkutassa, feltárja előttünk, s így terheinket megemelve, remélhetően jobb emberré tesz bennünket.

Családja a második világháború vége felé költözött Nagyváradra, innen szökött át 1947-ben Magyarországra. Egyetlen bőrönddel érkezett Pestre, ahol érettségi nélkül felvették az Iparművészeti Főiskolára. 1949-ben a grafikai tanszék átkerült a Képzőművészeti Főiskolára, itt szerzett diplomát. A főiskolán Hincz Gyula, Kádár György, Konecsni György és Koffán Károly voltak a mesterei, de erősen hatott rá Van Eyck, Kondor Béla és Szabó Vladimir művészete is.

Festőnek készült, majd tanulmányozta Rembrandt és Dürer rézkarcait, és maga is rézkarcokat kezdett készíteni. Folyamatosan dolgozott a műfaj teljes megújításán, hogy a korábbi egyhangú, fekete-fehér műveket a szivárvány színeiben pompázó, sodró lendületű, mégis nyugalmat és harmóniát sugárzó alkotások váltsák fel. Művein egyetlen apró négyzetmilliméter sem maradhat szabadon, minden helyet sajátos tündérvilágának városai és lakói, apró lényei, virágai, fái, csodanövényei népesítenek be (A művészet dicsérete, Beszélgetések a barátságról, Reneszánsz, Római ünnep, Brüsszeli vasárnap, Madarak kertje). Nem titkoltan mesevilágot ábrázol, hiszen ars poeticája szerint annyi gond, baj, bánat és szörnyűség vesz körül minket, hogy azt nem szabad még a művészetbe is beengedni.

Miközben az utóbbi évtizedek magyar művészetében a nonfiguratív vált egyeduralkodóvá, ő továbbra is ragaszkodik a hagyományos ábrázoláshoz. Kiválóan rajzol, megtanulta és tökéletesen ismeri a szakma legapróbb fogásait. Hagyományos, de nem régimódi művésznek vallja magát, ugyanakkor vállalja a "nagy gyerek" minősítést is; sokáig maga is készített például játékvonatokat, mozdonyokat, és gyűjti is a maketteket. A nyolcvanas évek közepétől újabb "szenvedélye" az ásványok gyűjtése, amelyek természet adta ragyogásukkal, színeikkel meghatározó hatással vannak rézkarcai színezésére. Szentkuthy Miklós nevezte okkal "karácsonyfa-opusz"-nak ezt a művészetet.

Az 1950-es évek végétől több mint száz egyéni és csoportos kiállításon mutatta be alkotásait Magyarországon és külföldön, köztük Rómában, Tokióban, Amszterdamban, Londonban, Los Angelesben, Hamburgban és Bécsben. 1966-ban és 1968-ban a Krakkói Grafikai Nemzetközi Biennálén nemzetközi első díjat kapott, képeit megvásárolta az egyik varsói múzeum. Grossnak legutóbb 2014 februárjában volt tárlata Budapesten, a Cultiris Galériában Varázslat címmel, ahol 17 alkotást, köztük rézkarcokat, ceruza-, tus- és ecsetrajzot vonultatott fel.

Munkásságáért 1955-ben és 1967-ben Munkácsy Mihály-díjat kapott, 1987-ben érdemes művész lett, 1995-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2008-ban a Pro Urbe Budapest díjat, 2014-ben a Nemzet Művésze díjat vehette át. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

NZS
Forrás: MTI

2014. 11. 25.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Gondolat

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Gondolat

Dali betegségei

NAGY Zsuzsanna

Dali gyerekkorában számtalan traumát szenvedett. Nemi identitása is bizonytalanná vált.

COVID-19

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Gondolat

Nem a pénz, az egyedi tudás a mérce – Interjú dr. Bene Ruzsenával

Nem csak pénzkérdés, hogy a plasztikai sebészek az állami egyészségügyben maradjanak – véli dr. Bene Ruzsena, a Bethesda Gyermekkórház Égéssérült Gyermekeket Gyógyító Országos Központjának osztályvezető plasztikai sebésze. A történelemből ismert orvosokra hivatkozik, akik a gyakorlat megszerzése, a szakma iránti szeretet, a betegek segítése miatt dolgoztak a közszférában és a szegényeket magánpraxisukban ingyen gyógyították.