A kapitalizmus diszkrét bája
2015. ÁPRILIS 26.
2015. ÁPRILIS 26.
Szöveg nagyítása:
Legnagyobb angol írónak is nevezett Daniel Defoe 1714 után, egy kalandokban bővelkedő életet lezárásaképpen csendesen és meghúzódva élt haláláig. Defoe kötöttáru-kereskedőből hosszú utazások után pamfletíró lett, részt vett a belpolitikai csatározásokban, felesége volt és hat gyermeke, egyik művéért még pellengérre is állították. Az írói pályával pedig ez idő tájt már önálló keresethez is lehetett jutni. Amikor 1731. április 26-án, 62 évesen elhunyt, már jelentős irodalmi sikert mondhatott magáénak. A Robinson Crusoe, Defoe fő műve 1719 áprilisában jelent meg. A regény cselekményéhez az inspirációt egy a valóságban is megtörtént esemény adta, nevezetesen egy angol matróz megmentése, aki megmentése előtt több mint négy évet töltött hajótöröttként egy csendes-óeáni szigeten. Ez idő tájt pedig nagy kereslet mutatkozott a valós történetek iránt, a 18. század első felében az úti beszámolók, igaz történetek, naplók, önéletrajzok divatjának lehetünk szemtanúi. Megszületett a középosztály, és saját mindennapjairól, életéről, az élet apró tényeiről akart olvasni. Prózát, nem pedig költészetet. Mint tudjuk, a regény egy olyan ember története, aki számos veszély, és megpróbáltatás után egyedül vetődik egy lakatlan szigetre. Defoe nem sok teret enged a romantikus érzelmeknek. Józan irányítását a dolgok felett, pragmatikus megközelítését minden problémának soha nem veszíti el a főhős: okos, szabványos és középosztálybeli minden személyes megnyilvánulása. Isten sem más, mint a Gondviselés, melynek működése során mindennek fölmérhető következménye van. A magány, elesettség, szenvedés és gonoszság felett itt győz a hit józan értelembe. Tárgyilagos és józan a főhős minden morfondírozása önmaga felett. Ültet, ás, telepít, gondoskodik az ivóvízről, számolgatja a hordóit, berendezkedik a szigeten. A műben nincsenek kommentárok, az egész emberiség civilizációs gyarapodását érezhetjük a keresetlen egyszerűséggel kibontakozó történeten. A kegyetlen sors, a szenvedés, a kételyek mind csorbát szenvednek a törhetetlen józan észen. Egy bennszülött, Péntek személyében megkapja a társadalmi tagolódás élményét is, majd miután a civilizációs eredmények megváltoztatják, megtisztítják személyiségét is, világa szorgos kiépítése után, 28 év múltán megmenti egy hajó, és visszatérhet Angliába. Vannak azonban más, kedvezőtlenebb megközelítések is, James Joyce szerint: „Ő a brit gyarmatos igazi prototípusa… Crusoe-ban megvan a teljes angolszász mentalitás: a férfias függetlenség, a tudattalan kegyetlenség, a kitartás, a lassú, ám hatásos intelligencia, a szexuális érzéketlenség, a számító szűkszavúság.” NZS
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.
Gondolat
Az Oriold és Társai Kiadó gondozásában megjelent Florian Steger Antik orvoslás című orvosetikai forrásgyűjteménye. A könyv apropóján beszélgettünk prof. dr. Molnár F. Tamással, a PTE Általános Orvosi Kar Műveleti Medicina Tanszék létrehozójával, egyetemi tanárral.
Európában és Magyarországon is komoly egészségügyi kockázatokat jelentenek a szív- és érrendszeri betegségek. Előbbi esetén a lakosság 37 százaléka, míg itthon 49 százaléka veszti életét ilyen jellegű egészségügyi probléma miatt. Egy friss kutatás eredményei alapján azonban kevesen járnak szűrővizsgálatokra, pedig egy időben felfedezett és kezelt betegség akár életet is menthet.
Az orvoslás az évszázadok tükrében
„A patiens practicusan elaludt” – Interjú Nádasdy Ádám nyelvész professzorral
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről4.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás