Gondolat

A jó halál testvérei

2014. JÚLIUS 14.

Szent Kamilló valójában a görög gyógyászat elemeit újította fel, nem mást javasolt, mint a friss levegőt és kímélő étrendet, a betegápolás megreformálásában jeleskedett azáltal, hogy e célból külön szervezeteket hozott létre az egyházon belül.

Elkülönítette a fertőző betegeket az egészségesektől, és lelki vigaszt nyújtott a búcsúzók számára. Ezzel rendje kiérdemelte az agonister, avagy a jó halál testvérei elnevezést.
Kamill katonacsaládban született, és kiskamasz volt, amikor édesanyját elveszítette. Iskola helyett sokat csavargott, elmerült a város alvilágában is, szerencsejátékkal, verekedéssel töltötte idejét, ezért apja úgy döntött, magához hasonlóan zsoldosnak adja. A török ellen indultak Lepantó felé, ám apja út közben meghalt, a fiú megsebesült. A seb a lábán nehezen gyógyult, sok szenvedést okozott, s ekkor megfogadta, ha Isten segítségével meggyógyul, beáll a ferencesekhez.

Rómába került, s a Szent Jakab-kórházba került. Itt a kezelés alatt szolgálatokat végzett fizetség gyanánt, a kórházak ekkoriban nem csak betegápolásra szakosodtak, hanem egyszerre töltötték be a hajléktalanszálló, az árvaház és az öregek otthona szerepét is. A nincstelen és beteg emberek ellátását volt hivatott jól-rosszul ellátni akkoriban ez az intézmény. A járó betegek itt megszolgálhatták saját ellátásukat. Ám Kamillónak hamar kitelt a hitele itt is összeférhetetlen természete és a szerencsejáték miatt.
Ismét hadba indult, a törökök ellen, majd a spanyolok mellett harcolt, később egy kapucinus kolostor építésében vett részt. Ekkor tért meg, és a bűnbánat és alázat szellemében dolgozott a továbbiakban.
Nehezen gyógyuló sebe azonban annyira kínozta, hogy félbe kellett hagynia ezt a tevékenységet.

Ismét Rómába ment, a Szent Jakab-kórházba menedékért. S az itt töltött három év alatt végre meggyógyult, s jelentős változáson ment keresztül lelkileg is. A betegápolás úgy tűnt, személyes sorsa révén választott igaz hivatásává lett.
Az addigi közeget voltaképpen nem tartotta megfelelőnek, közösséget akart szervezni az ápolás igaz céljaira. Harmincnégy éves volt, amikor pappá szentelték. Egyházon belül is számos akadályt kellett leküzdenie ahhoz, hogy megalapíthassa ,,a betegeket szolgálók társaságát'', ahogy magukat nevezték.

E közösség révén valósulhatott meg az az elképzelése, hogy különböző kórházakban és magánházaknál a betegek és a haldoklók ellátásának szentelhesse életét.
A Tiberis mellett béreltek egy kis lakást, később egy kórházi célokra alkalmas ingatlanon alakították ki székhelyüket, melyet egy vörös kereszttel jelöltek meg. Róma előtt nem sokáig maradt észrevétlen a kis közösség tevékenysége,
1591-ben XIV. Gergely pápa Kamilló vezetésével engedélyt adott a betegeket szolgáló kongregációhoz. Kamilló személyes példája sok fiatalban fölébresztette az ápolói hivatás iránti kedvet. A haldoklógondozás terén tett szolgálatuk miatt a ,,jó halál testvérei''-nek nevezték őket.

Pestis és flekktífusz tizedelték ekkoriban a lakosságot, az éhínség is sok szenvedést okozott, és nem kímélte a gondozó testvéreket sem.
A megbetegedettek ápolása közben a betegápoló testvéreknek majd fele az életét vesztette.

1598 telén Rómában nagy árvíz volt, s Kamilló hat társával kétszáz betegnek mentette az életét: ahogy a víz egyre magasabbra emelkedett, ők hordták őket a meredek csigalépcsőn egy emelettel mindig följebb. Kamilló példás bátorsággal viselte saját testi nyomorúságát is, mely mellett egyre újabb feladatokat vállalt a gondozás terén.
1614. július 14-én Kamilló meghalt. A virágzó közösségeket hagyott hátra maga után, melyeknek máig élnek hagyományai, s a tagok száma ma is több ezerre tehető.
Lellisi Kamillót 1746-ban avatták szentté, 1886-ban lett a kórházak, a betegek és a haldoklók védőszentje, a haldoklókért mondott imákban is szerepel neve, ünnepét pedig 1969-ben helyezték július 14-re.

2014. 07.14.
NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Az MMR-védőoltás és a lázas rohamok összefüggése

Az MMR (kanyaró-mumpsz-rubeola) védőoltást követően a lázas rohamok számának aránya növekszik, viszont nem világos, hogy ez az arány a rohamok egyéni vagy családi története, a születés körüli tényezők vagy a szociális-gazdasági helyzet alapján változik-e.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Agykutatás

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.