Gondolat

A Harmadik Szövetség Ignacy Karpowicz: Csoda

2014. NOVEMBER 25.

Csoda: az emberi tapasztalat számára megmagyarázhatatlannak tűnő jelenség vagy esemény, amelyet a vallások felfogása szerint valamilyen természetfeletti lény (Isten vagy istenek) beavatkozása idéz elő, vagy hoz létre.

Csoda címmel jelent meg regény Ignacy Karpowicz tollából a Typotex kiadó gondozásában. A szerző már bemutatkozott a magyar olvasók előtt Égiek és földiek című nagylélegzetű művével (Typotex), melyben istenek és emberek ütközését és együttműködési esélyeit vizsgálja részben transzcendens, részben abszurd-szatírikus eszközökkel. A Csoda című kötet eszközei hasonlóak, de itt erősebb a lengyel katolicizmus hatása. A katolicizmus eszmevilága meghatározó a lengyel közgondolkodásban. Ez Stanislaw Lem Summa technologiae című korai, merőben technokrata jellegű művében is megmutatkozik.

Karpowiczot több klasszikus modern elődhöz szokás hasonlítani, Kafka, Camus, Bulgakov és Kundera hatása is érződik, honfitársai közül pedig groteszk drámaírókat Mrozeket és Gombrowitzot tekinthetjük elődjének.

Van abban ellenállhatatlan dramaturgiai erő, ha a központi figura néhány sor után meghal és továbbra is eminens életjeleket produkál. Hőmérséklete normál, teste nem indul oszlásnak, férfibája töretlen, másrészt már további funkcióiban kikapcsolt. Ebben az állapotában alakítja önmaga és önmagához kapcsolódóan mások sorsát. Az olvasó pedig vállalja azt az izgalmas azonosulást, hogy a központi figurában egyikét tisztelheti a stilizált krisztusi alakzatoknak.

A történet járja egyedi abszurd útját. Anna a modern fiatal nő, a kórboncnok beleszeretett az élve-halt Mikolajekbe, gyereket azonban, az objektív körülményeket figyelembe véve egykori szerelmétől Artúrtól a mentőorvostól vár.


(Ignacy Karpowicz, a szerző)

Marysia az újságírónő, akiben formálisan Mária Magdolnára illene ismernünk, viszonyban élt az önnön korai halálát levélben megjósoló Mikolajekkel.. Anna édesanyja halmozott „véletlenek” következtében meghal. A túlkompenzált Ala férjétől való megcsömörlésében otthagyja otthonát, céltalan száguldozásának eredményeként hal meg Mikolájek, és ő maga is kórházba kerül és látomásokra „kényszerül”.

A történetet befolyásoló erősen szent mítoszi erők Mikolajekhez kapcsolódóan Helenka (a nagymama), Halinka (a mama), és az író által kitüntetett szerepben Wieslaw (a papa). Annára Helenka házában a sors rejtélyes kulcsot bíz, a zár még titkos.

„Mikolajek megváltoztatta azok életét, akik hatáskörébe kerültek. Felfüggesztette az érvényben levő törvényeket. Megmutatta vagy inkább tudatosította a viszonylagosságukat. Terjedő anomáliaként olyan helyzetekhez vezetett, amelyek más körülmények között nem jöhettek volna létre.”

Jellemző a szabálytalan történésekre, hogy a szereplők gyakran az illetékes személy jelenléte nélkül tartózkodnak egymás „élőhelyén”, mintegy sorsuk szintetikus egybefüggésére utalva.

Marysia cikket ír a csodáról, és a megmagyarázhatatlan, (de nem feltétlenül megmagyarázandó) jelenség vallásos tömegpszichózishoz vezet.

„ Anna látta: a közös imádság fonala összeköti az embereket…

…Tanúja volt, hogyan lép érintetlen területre a népi vallásosság. Hogyan annektálja a mindaddig világi Mikolajeket.”


A szereplők sokmozgásos rendeződése kollektív egymásra találáshoz vezet. Anna, akit Mikolajek központi szerepét nem vitatva főhősnek tekinthetünk, a titkos kulcsot a helyére illeszti, és így megszűnik a csoda. Mikolajek a halandók sorsának megfelelő módon fejezi be földi életét.

A regény formailag szuverén vonalában egy stilisztikailag eltérő, alanyi függésű szöveg halad, bibliai allotrópia, írói bravúr. A könyv fordítója: Körner Gábor.

Wieslaw, Mikolajek apja mesél, tökéletes kontrasztot létrehozva súlyos gyarlóságai, korhelysége, nőfalása, hűtlensége, durvasága és a bibliai fogantatás között. Wieslaw munkás-paraszt műveltségét csodás beavatkozás javítja fel. Izgalmas kontraszt feszül a főszöveg abszurd-szenvtelen ábrázolásmódja és a függő szöveg archaizmusa közötti.

Karpowicz regénye olvastatja magát. A meglepetések, rejtélyek dübörgő iramban követik egymást. Minőségi kalandregény, sakkjátszma megnyitás- és végjáték-elméletek nélkül, nagyon sok borotvaélen táncoló profanizálással.

Az író által beavatott különleges fogalom a Harmadik Szövetség. Tehát az Ószövetség és az Újszövetség után egy újabb, ezúttal számunkra megfoghatatlan transzcendencia. Ez nagy felelősség. Egy sorsok elrendeltségét tartalmazó szent szövetségről van szó, amihez feltehetően tetszőlegesen sokféle úton sok szereplővel lehet eljutni. Ezek egyike az az út, amit jelen mű olvasásakor végigjárunk.

Szót érdemel még az a tiszteletre méltó szerep, amit Ignacy Karpowiczzal együtt a modern lengyel irodalom tudomány-fikció viszonylatban betölt.

Sas Gábor
eLitMed.hu

Ignacy Karpowicz: Csoda
ISBN 978 963 279 410 5
288 oldal, A/5, 2500 HUF
Fordította: Körner Gábor
Typotex weboldala

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A könyv a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be.Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben...

Gondolat

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Gondolat

A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Gondolat

Buddhizmus a hazai gyakorló szempontjából

BRYS Zoltán

Gánti Bence a buddhizmus rendkívül szerteágazó, sokszor ellentmondásos bölcseletének és gyakorlatainak bemutatására vállalkozik új kötetében. Aktuális téma, hiszen hazánkban is több buddhista iskola működik, és a reneszánszát élő New Age mozgalom is részben a hinajána, a tibeti és a zen buddhista hagyományokból táplálkozik.

Gondolat

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.