Gondolat

A dohányzás és alkoholfogyasztás mint nemzeti virtus

2011. AUGUSZTUS 15.

– A fejlett országokban a gasztroenterológiai betegségek milyen betegségterhet jelentenek?

– Ezekben az országokban az ilyen jellegű betegségek a legnagyobb betegforgalmat jelentik. Második helyen a reumatológiai betegségek állnak, és csak ezeket követik a cardiovascularis betegségek, diabetes mellitus stb. A gasztroenterológiai betegségek között kell természetesen említeni a funkcionális megbetegedéseket is, melyek az orvoshoz fordulás 20-30%-át is adhatják, ám az életminőség szempontjából legalább olyan nagy jelentőségűek, mint az organikus gasztroenterológiai kórképek. Közismert az a vizsgálat, amely szerint a refluxbetegség és az irritábilisbél-szindróma jelentősebb életminőségromlást okoz, mint az angina pectoris vagy más cardiovascularis organikus betegségek.

– Magyarországon ehhez képest melyek a nemzeti sajátosságok?

– A funkcionális gasztroenterologiai kórképek mellett a gasztroenterológiai rákok az összes daganatos betegség okozta halálozás közel 40 %-át foglalják el, és ez a cirrhosis okozta halálozással együtt a halálokok közel 50%-át jelentheti hazánkban. Ráadásul a daganatok és a cirrhosis okozta halálozás még az utóbbi évtizedben is gyorsan nőtt. Sajnálatos módon például a dohányzás és alkoholfogyasztás nemzeti virtusnak számít hazánkban, s egyáltalán, a mindennapi gyakorlatban nem különösebben élvez elsőbbséget az a szempont, hogy meghosszabbítsuk életkilátásainkat. Még az a kissé cinikus szemlélet is tapasztalható, mely szerint dohányzás legfőbb érdeme a gyors, könnyű halál. Ehhez még hozzáadódnak a sajátos dietetikai szokások, melyek jellegzetessége, hogy alapvetően zsíros ételeket fogyasztunk fűszerekkel és magyar paprikával ízesítve, ami miatt rendkívül gyakoribbá válhatnak a gasztroenterológiai betegségek. A magyar fűszerpaprika azért is veszélyesebb a mexikói vagy indiai chilinél, mert kurkumintartalma elenyésző, így a szabadgyökös reakciók korlátlanul érvényesülhetnek a kísérő alkoholfogyasztás, dohányzás során. A fizikai aktivitás csökkenése és az elhízás is egyre jelentősebb probléma hazánkban.

– Milyen hazánkban e téren az ellátórendszer helyzete?

– A romló epidemiológiai helyzet ellenére a gasztroenterológiai ellátórendszer fejlesztése és finanszírozása az utóbbi két évtizedben sajnos jelentősen elmaradt. Hiába készített az utóbbi húsz év számtalan minisztere és államtitkára számára a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Finanszírozási Munkacsoportja objektív számításokat a gasztroenterológia és endoscopia finanszírozásáról, melyben kimutattuk, hogy a lengyel és cseh endoscopia 4-szer, a szlovák 2,4-szer, a német állami gasztroenterológia közel 10-szer több pénzből gazdálkodhat - semmi sem történt az utóbbi években, pedig az adatok már Gogl Árpád minisztersége előtt is közismertek voltak.
Az endoscopia műszerparkja valamennyi európai országban azonos költségeket igényel, az amortizáció biztosítása nélkül lehetetlen az eszközpark megújítása. Csak a magyar gasztroenterológusok elkötelezettsége, szakmaorientáltsága és munkaszeretete tartja életben az endoscopiát 15-20 éve, így kénytelenek vagyunk dolgozni az európai kollégáknál többszörösen kevesebb fizetésért is. Reményt nyújt a gasztroenterológiai ellátás finanszírozásában, hogy egy európai parlamenti indítványra, 2011 első félévében, Magyarország elnöksége alatt európai kerekasztal-konferenciát szervezünk Budapesten, az endoscopia és a colorectalis rákszűrés egységes megoldásának elősegítésére.

– Hol vannak véleménye szerint e rendszerben a feszültségek?

– Az egészségügy finanszírozásában alapvető feszültséget jelent, hogy a kis GDP-ből kirívóan alacsony százalékban részesül a teljes egészségügyi ellátórendszer, emellett az egyes szakmák között indokolatlan arányeltolódások vannak. Közel 15 éve javasoltam, hogy az összes európai ország átlagát, vagy csak a velünk együtt belépő tíz ország átlagát kellene figyelembe venni az egyes szakmák közötti pénzelosztás megtervezésekor, így a kevés pénzből is igazságosabban lehetne a gasztroenterológiát finanszírozni. Például a gyulladásos bélbetegségek biológiai terápiájára Csehországban 20%-ot, míg Magyarországon csak 7%-ot fordíthatunk (minek a 20%, illetve 7%-a? Az egészségügyi összkiadásoké?), holott az epidemiológiai adatok a két országban hasonlóak. Az onkológia részesedése Franciaországban és Amerikában 10% körül van, a magyarországi adatok ismeretlenek vagy nem publikusak.

– Mire volna szüksége ebben a helyzetben a betegnek és az orvosnak?

– Az egészségügy egészében és a gasztroenterológia területén külön is szükség volna annak a még finanszírozható csomagnak a meghatározására, amelyet az OEP szektorsemlegesen fizetni tud. A különleges igények és a nem biztosítható, indokolt ellátások finanszírozását egyaránt a betegnek kellene fizetnie, függetlenül attól, hogy állami vagy magánintézményben veszi-e igénybe az ellátást. Ez biztosítaná a betegek elégedettségét és az orvosok fizetésének rendezését anélkül, hogy sérülne a betegellátás minősége. Az amortizációval együtt számított reális költségek egyúttal az elhasználódott eszközök visszapótlását, sőt az új fejlesztések beszerzését is lehetővé tennék mind az állami, mind a magánkézben lévő egészségügyi intézményekben. Véleményem szerint a politika ellenérdekeltsége okozza, hogy nem történt változás az elmúlt években, helyette a „pántlikázott”, száz százalékban finanszírozott fejlesztések technikáját alkalmazták, melynek „önrésze” pártfinanszírozási és egyéni érdekeket szolgálhatott. Az így elvesztegetett milliárdok sorsának feszegetésekor figyelemelterelésként a paraszolvenciát szokás emlegetni.

– E területen milyen új tudományos ígéretek, kutatási irányok, gyógyszerek vannak?

– A gasztroenterológia területén, hasonlóan az orvostudomány más területeihez, sok új, reménykeltő tudományos felfedezés várható. Először az endoscopia történetében a közelmúltban nemcsak a diagnosztikában, hanem az operatív endoscopiában is több helyen kiragadtuk a kezdeményezést a sebészek kezéből. Sokat várok az őssejtkutatás, regenerációkutatás területén a növekedési faktorok célzottabb alkalmazásától. A genetikában bekövetkezett fejlődés a daganatok valóban egyénre szabott terápiáját fogja megteremteni. Az „off-label” használatra vonatkozó nevetséges rendelkezések felülvizsgálatától az várható, hogy az orvostudomány más területein sikert aratott gyógyszereket a gasztroenterológia területén is alkalmazni tudjuk. Ez a fejlesztés kerülne a legkevesebbe.

– Mit vár Ön ezen a szakmai területen, és mit vár egyénileg?

– Életpályámon tízévenként jelentős fejlődés következett be: kezdve a gasztroenterológia, endoscopia területén végzett konzervatív diagnosztikus tevékenységtől az operatív endoscopia mind szélesebb alkalmazásáig az epeutak és a pancreasvezeték területén. Azt remélem, hogy utolsó tíz évemben „gyorsított eljárás” keretében hasonló utat futhatunk be a daganatos betegségek diagnózisa és kezelése terén.

elitmed

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.