Gondolat

8 felhő emel

2022. FEBRUÁR 17.

Herbert Anikó vizuális művész legutóbbi két kiállítása olyannyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, mintha az egyikből nőtt volna ki a másik. A művész tavaly novemberben bemutatott Nubes, azaz Felhő című kiállításán már találkozhattak az érdeklődők olyan munkákkal, amelyekben Herbert Anikó a papírt, a textilt és a kerámiát kombinálta egymással. A 8 felhő emel egyértelműen az előző szublimációja: letisztultabb, finomabb, légiesebb, fehérebb.


„Minden történetnek zenéje van. Ennek fehér zenéje. Ez fontos, mert a fehér zene különös muzsika. Időnként zavarba ejtő: halkan szól, és lassan kell rá táncolni. Ha jól játsszák, olyan, mintha a csönd szólna, s akik szépen táncolják, úgy tűnik, meg se mozdulnak. Átkozottul nehéz a fehér muzsika.” – írja Alessandro Baricco Selyem című regényéről, és az olasz író gondolatait játszi könnyedséggel lehet Herbert legújabb munkáira vonatkoztatni. Ahogy az ember belépett a Király utcai k11 labor kiállítóterébe, egyből egy textilmunka vonzotta a magasba a tekintetet: kék ég, fehér felhőkkel, ami önkéntelenül is felfelé invitált. Hogy ez mennyire volt tudatos vagy sem az installáció során, az maradjon a művész titka, viszont azzal, hogy felfelé kellett menni a lépcsőn a kiállítás anyagához, nemcsak térben kerültünk egy másik szintre, hanem mindazt, ami a külvilágban körülvesz bennünket, könnyebben magunk mögött (és alatt) hagyhattuk.



A 8 felhő emel installációi elcsendesedést, lelassulást és elmélyülést kívánnak. Ám a mozdulatlanság csak látszólagos, mert a kiállított munkákban úgy el lehetett merülni, mint a felhők változékony formájában. Herbert Anikó a teret három, a lebegés látszatát keltő fehér drapériával osztotta fel, olyan érzetet keltve, mintha fátyolfelhők között járnánk. A felhő mint motívum az alkotó korábbi munkáinak is hangsúlyos és folyton visszatérő eleme volt már (pl. a Rejtett kert apró kollázsképeinél, a Hirundo vagy Otthonka sorozatnál), ám most a művész a kép síkjából kiemelte azokat a térbe, háromdimenzióssá tette. Ezekre vörös fonállal installálta a merített papírból készített képeket, amelynek rétegei, textúrája alkalmat adnak a merengésre, az elmélyedésre. A fehér, finom munkákat a művész hulladékpapír felhasználásával saját maga készítette, ami párhuzamba állítható a víz örök körforgásával, ahogy a földről a levegőbe felszálló párából felhő képződik. A merített papírba dombornyomással különböző formákat préselt, amelynek plasztikussága surlófényben látható igazán. Ahogy a bárányfelhők formájában mindenki más alakot vél felfedezni, ugyanígy nehezen lehet egyértelműen meghatározni, mi is látható ezeken a kisméretű képeken. Néhol egy levél vagy egy karcsú virág formája fedezhető fel, máshol viszont olyan összetett, mint a tibeti kincses váza motívuma.



Herbert Anikó gyakran merít a kelet-ázsiai kultúrák gazdag vizuális kódjából, miközben a távol-keleti szöveghagyomány ugyancsak hatással van a munkáira. A 8 felhő emel, a kiállítás címe a japán teremtésmítoszokat idézi: Susano-o győzelmét a nyolcfejű sárkány felett, amivel elnyerte a csodakardot és a csodaszép Kushinada hime kezét. Ezt örökíti meg az első japán lírai alkotás: „Nyolc felhő támad, / nyolc tetejű palotát / emelek az égig. / Égig érő palotát / hitvesem örömére.” (Vihar Judit fordítása) A merített papírból készített munkáktól egy lépésre lettek kiállítva Tóth Kinga és Tóth Réka Ágnes versei, amelyek Herbert Anikó munkájával kollaborációban, egy időben, egymásra épülve és építkezve jöttek létre egy több hetes alkotási folyamat során. Mindketten nyolc-nyolc verset írtak, amelyek inspirációs forrásként szolgáltak a képekhez. (A japán mítoszokban a nyolcas számot tartják általában szerencsésnek.) A költemények kapcsán készített jegyzetek, vázlatok mint mementók ugyancsak helyet kaptak a kiállítótérben, az alkotás mint folyamat szemléltetéseként.


VI.

hajcsomód adod hagymádból lesz a folyó
abból a patak vízsávokat igazít a fésűd
dobd hátra legyen nekünk erdő legyen
oltalom legyen tüdőnkben sós levegő
lenni szélben

Tóth Kinga

//
egy ág csak
ha te madár vagy
egy üres héj
ha te a fehér
egy üres búzamező
aminek földjében
nem terem meg
egy holnap sem

Tóth Réka Ágnes

A k11 laborban a 8 felhő emel mellett az Otthonka sorozat mind a huszonöt darabját is meg lehetett újra tekinteni, amelynek érdekessége, hogy a művész azokból egyet sem szán a műtárgypiacra. Azok a kisméretű kollázsképek ugyanis a tavalyelőtti karantén időszakában készült rendkívül bensőséges papírmunkák. Ugyanebben a teremben egy installáció is helyet kapott a Nubes című kiállításról, ami egy kísérletezésnek tekinthető Herbert Anikó részéről. A gomolyfelhőt idéző drapérián elhelyezett színes kerámiák, valamint a miskakancsó egy sajátosan újragondolt változata a gyermeki ártatlanságot, játékosságot reprezentálja. Mintha Herbert Anikó 8 felhő emel című kiállítása arra vállalkozna, hogy megfogja a változékonyt, a tovatűnőt, a múlékonyt, a megfoghatatlant. Ahogy a klasszikus japán költészet hat költőgéniuszának egyike, Hendzsó írta Felhő című versében: „Ó Ég Szele, / állitsd meg ott a kék uton / a felleget. / Oly gyönyörű. Hadd bámulom, / mert ellebeg.” (Kosztolányi Dezső fordítása)

Vass Edit

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Hírvilág

A labdarúgás művészete - kiállítás a Millenáris Teátrumban

Június 12.-én egy tartalmában teljesen eredeti sporttárgyú kiállítás nyílt meg a Millenáris Teátrumban, fő vonalában Kozák Lajos fotóművész anyagából.

Ökológia

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Gondolat

Aki bújt, aki nem

Sokféle hatás érte Herbert Anikot, művésznevén Hanikot Rejtett kert című kiállításának megalkotásakor. Az inspiráció egy része könyv formájában ott hever a Zend installációként elnevezett asztalon, így például egy japán verses könyv, Borges angol nyelvű novelláskönyve a The Garden of Forking Paths. Mindezeken túl Radnóti Miklós Bori notesze, Szabó Magda Danaida és Abigél regényei, Kertész Ákos Makrája is fontos ihletforrás volt számára.

Gerlóczy Sára a festészetről és a festészetéről