Egészségpolitika

Lehetetlen elvárások előtt a háziorvosok?

2017. FEBRUÁR 05.

Alapjaiban kell átrendezni a háziorvosi ellátást, hogy a praxisok eleget tudjanak tenni előírt feladataiknak. Tűzoltás helyett a feladatuk: a tájékoztatás, a figyelmeztetés, a beutalás lenne, csakhogy a feltételeket nem kapják meg hozzá. Szakemberek sora dolgozott, dolgozik a helyzet rendezésén, érintettek egy csoportja most több megoldási javaslatról kezdett egyeztetéseket a tárcával.

Ma Magyarországon három és félszer annyian halnak meg 65 éves koruk előtt érelzáródásos szívbetegségben, és 3,4-szer többen agyi érbetegségben, mint az unió régi tagállamaiban. Az Eurostat adatbázisa szerint csak Litvániában és Lettországban halnak meg többen megelőzhető betegségekben, mint nálunk. Ezek az aggasztó számok jól mutatják, hogy komoly baj van hazánkban a megelőzéssel, szűréssel —baj mindkét oldalon: mind a lakossági attitűddel, mind a ,,kapuőr” szerepét betöltő, elvileg betöltő háziorvosi rendszerrel. Az, hogy pillanatnyilag mintegy félmillió embernek nincs háziorvosa, és a háziorvosok közel fele 60 éven felüli, vagy közülük csaknem minden második 65 éves kora előtt hal meg, úgy tűnik csak egy ,,apró” adalék. Maga a rendszer működik úgy, hogy ilyen tömegű beteg, ilyen zsúfolt váró mellett egyszerűen lehetetlen ilyen részletességgel szisztematikusan végigvizsgálni és dokumentálni a praxis összes betegét. 2015-ben az egy orvosra jutó éves betegforgalom már 11 474 fő volt, 2010-ben még 10 994, 2000-ben pedig 9208 – mutatja már a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb statisztikája. Ha ezt napi, átlagos betegszámra is lebontjuk, akkor 254 munkanap alatt a háziorvosoknak 2015-ben naponta 45 pácienst kellett ellátniuk, miközben a legtöbben 3-4 órát rendelnek. Ez idő alatt átlagosan 5,3 perc jut egy emberre. És aztán jön a következő gond: a beutalás. Mert ugye hiába még a megfeszített figyelem is, ha aztán a kivizsgálásnál már olyan hosszú a várakozás, hogy akár okafogyottá is válik..

A gondokat látja dr. Cserni István verőcei háziorvos is, a Háziorvosok Online Szervezetének egyik alapítója, de ő a siránkozás helyett inkább megoldásokat keres kollégáival.
,, Sok sebből vérzik az alapellátás rendszere, ezen belül is a prevenció. Például van olyan hely az országban, ahol a mammográfiás centrum a településtől 30-40 km-re van és tömegközlekedéssel gyakorlatilag megközelíthetetlen. Nyilván kevesen fognak elmenni. Amúgy ha bárki a praxisomból magánúton, vagy bárhogy mégis elmegy szűrésre, ha mondja, elhiszem neki és ennyi. Még ha egy kolléga agilis is és tenni szeretne – amiben egyébként ország-, de még főváros szerte is óriási eltérések vannak –, akkor sincs sok befolyása és főleg információja páciensei egészségügyi útjairól. A betegutak nem átgondoltak, nem működik a behívási rendszer, a háziorvos nem kap könnyen értékelhető visszajelzést a szűrésen való részvételről, nem tájékoztatják annak eredményéről: azt vagy elhiszi, vagy nem. Én valamennyire el tudom menedzselni, de semmi visszajelzésem sincs a következő lépésekről, de még arról sem, ki kapott például vizsgálati behívót”– mondja a háziorvos. ,,Nálam a váróban videón mennek folyamatosan a betegoktató filmek, hogy legalább hallja, lássa, aki várakozik, de sem ilyen eszközök, sem a gépkocsi-használat, amortizáció nincs beépítve a finanszírozásba, ahogy még azt sem határozza meg semmi, mekkora legyen minimálisan egy rendelő. Ahol egy parányi szobában három kolléga egymást állítja fel a székből, ott azért el lehet képzelni, milyen feltételek adottak egy prevenciós munkához. Az alacsony részvételi arány hátterében azonban a páciens motivációját is hiányolom. Fontos lenne, hogy minden szűrési, prevenciós adatot az Egészségügyi Szolgáltatási Térben tároljunk, és a szűréseken való részvételt adócsökkentéssel díjazzuk. Emellett egy teljes komplex javaslatcsomag összeállításán dolgozunk a háziorvosi rendszer megújítása érdekében. A háziorvosi szakmának úgy kell átalakulnia, hogy az vonzó legyen, méghozzá rövid időn belül, a várható szakemberhiány következtében ne maradjanak milliók háziorvos nélkül az elkövetkezendő években. Prognózisunk alapján ugyanis a következő 5 évben ezer új orvosnak kell belépnie a háziorvosi rendszerbe. Javaslatcsomagunkban szerepel az életpályamodell, a praxisjog, a degresszió megszüntetése, másodszakvizsgák használata és további szakdolgozók bevonása. Kitérünk a minimum feltételek és az infrastruktúra szükségletek meghatározására, és tisztáznunk kell a napi munkaidő, az ügyeleti rendszer, vagy például a törzskarton vezetésének a kérdését. Az államtitkársággal a javaslatcsomag tárgyalását megkezdtük” – teszi hozzá a szakember.

Dr. Kincses Gyula egészségpolitikus, egykori államtitkár is a rendszer átalakításához ad muníciót. Szerinte szélesebb körű átalakításra van szükség, ami nemcsak az egészségügy, de a betegek szemléletének az átalakulását is igényli. Mert a jelenlegi helyzet nagyon nem jó, és hogy jobb legyen, két dologra van szükség: másféle (lakossági) attitűdre, és másféle alapellátási modellre. Ez az állítás azt jelenti, hogy az alapellátás szervezeti megújítása önmagában nem jelent megoldást, mert ha mi, tíz millióan nem változunk, akkor nem jutunk igazán előre.

,,Mert miért pont a háziorvosunk legyen prevenció-centrikus, ha mi nem vagyunk azok? Mindkettőnknek változni kell ahhoz, hogy másként működjön az egészségügy. A most visszavont törzskarton ügy ebbe az irányba akart vinni: megfelelő időnként essünk át egy alapvizsgálaton, és ha ott kiderül valamilyen betegségünk, betegséget-megelőző állapotunk, akkor kerüljünk gondozásba, azaz rendszeresen, előre tervezett időpontokban rendszeresen legyenek kontrollvizsgálatok, illetve erre épített beavatkozások a gyógyszereléstől az életmódváltásig” – írja www.asztalfiok.hu blogjában a szakember. Miért is kell ez? Egyrészt, mert az ellátórendszer akkor tud „üzemszerűen”, kevesebb várakozással, „ügyfélbarát” módon működni, ha erre az „ütemezett”, tervezett ellenőrzés – gondozás jellegű működésre áll át, másrészt: a jelenlegi működésnek gyalázatos az eredménye, mármint az egészségi állapotunk. Az autónkat ma már nem akkor visszük a szervizbe, ha elromlott, hanem az előírt gyakorisággal elvisszük „kontrollra”, azaz olajcserére, átvizsgálásra, illetve előre tervezett alkatrész-cserékre. Ugyanez kellene az egészségügyben is. Az alapellátás jelenlegi modelljének fenntartása nem csak lehetetlen, de nem is célszerű, mert az egy falu- egy orvos - egy nővér modell szakmailag is tarthatatlan. ,,A szükséges és korszerű orvosi tudás már nem birtokolható egy személy által, és a korszerű gyógyításhoz szükséges orvos-technika nem működtethető költséghatékonyan egy orvossal. Az alapellátás megnövekedett, sokrétű feladatait egy orvos már nem tudja ellátni. Ma már nem csak egy sztetoszkóp, vérnyomásmérő, spatula és az évtizedes tapasztalás az, ami egy jó háziorvosnak kell, hanem egy nagyon bonyolult egészségügyben egyszerre kellene kapuőrnek és révkalauznak lennie, azaz magas szinten kell helyben gyógyítania, és a további vizsgálatokat menedzselnie. És el ne felejtsem: legyen egészségőr is, aki szűri, gondozza, egészségre tanítja, neveli a terület lakosságát, életmód tanácsokkal lát el, oktat, közösségi programokat szervez. Egy szál nővérrel, és mindezt korszerűen: ez egyszerűen lehetetlen” — mondja a szakértő.

A Cserni doktor által javasolt irányokat jónak tartja, de ahhoz, hogy 10 év múlva is működő alapellátás legyen Magyarországon, szerinte ez kevés. ,, A korszerű megelőzés-gondozás központú alapellátástól olyan sok feladatot várunk el, hogy az már egy orvos által képtelenség. Ezért az alapellátásban a szűrés – gondozáshoz, helyben végezhető terápiákhoz diplomás nővéreket (felnőtt védőnő prevenciós nővér) kell alkalmazni. A jövő az orvosi együttműködésen alapul, célmodellje a 10-15000 beteget ellátó, diplomás nővéreket és szakorvosokat integráló csoportpraxis. De ezt nem szabad kötelezően bevezetni, semmi jól működőt nem szabad szétverni. De ott, ahol a jelenlegi praxis alapú modell kiürül, nem ennek lehetetlen visszaállításán kell erőlködni, hanem egy korszerűbb, fenntarthatóbb rendszer megvalósulását kell támogatni. A csoportpraxis a jövő, de nem kizárólagos modellként: a földrajzi, településszerkezeti és kulturális adottságokat figyelembe vevő sokszínű rendszer kell”—mondja Kincses Gyula.

Dr. Ádány Róza professzor, a Debreceni Egyetem tanára, aki az ország egyetlen Népegészségügyi Karának Megelőző Orvostani Intézetét vezeti, évtizedek óta a prevenciót kutatja, annak javításán dolgozik. Megdöbbentő számok jelzik ugyanis: gyökeres átalakításra most nagyobb szükség van, mint eddig bármikor. A magyar lakosság korai – a 65. életév betöltése előtti – halálozásának relatív kockázata szív- és érrendszeri betegségek miatt több mint háromszorosa az európai átlagnak, daganatos megbetegedések miatt annak duplája, míg az emésztőrendszer-betegségek okozta korai halálozás kockázata körülbelül négyszeres. Olyan betegségek okoznak hazánkban korai halálozást,, amelyek megelőzhetők, vagy időben felismerve gyógyíthatók lennének…
,,Az alapellátás jelenlegi formájában nem tudja nyújtani azt, amire az embereknek szükségük lenne. Képtelen a betegségmegelőző szolgáltatásokra. Ma a praxisok fejkvóta alapon működnek, így kapják a pénzt, s ez a betegségek kezelésére, de nem a megelőzésre ösztönöz. Pedig ezt nem lehet csupán az orvosi lelkiismeretre, emberi jó érzésre alapozni. Az átalakításhoz kidolgoztunk egy úgynevezett praxisközösségi modellt Észak- Magyarországon és az Észak-Alföldön, 24 orvosi praxis bevonásával. A lényege, hogy az alapellátásban nem csak családorvos és ápoló tevékenykedik, hanem népegészségügyi szakemberek, gyógytornászok, dietetikusok és egészségpszichológusok is – mert a magyar ember nemcsak testében beteg, hanem lelkében is. Ezek az orvos csapatok nemcsak betegellátást, de szűrést, egészségi állapotfelmérést is végeznek, életmód-tanácsadást, korai ellátást, rehabilitációs szolgáltatásokat is biztosítanak. Emellett az egész ellátott közösség számára egészségfejlesztési programokról gondoskodnak. A modellprogram a Svájci Hozzájárulás Program 3,7 milliárd forintos támogatásával valósult meg, s pusztán elindítása is komoly nemzetközi visszhangot váltott ki és a WHO regionális igazgatója valamennyi tagállam figyelmébe ajánlotta” – hangsúlyozza Ádány professzor asszony.

Az úgynevezett Alapellátás-fejlesztési Modellprogram indításakor része volt egyfajta adatgyűjtés is, ebben 40 ezer embert kérdeztek ki részletesen arról, pontosan mely szűrővizsgálatokon, vagy megelőző vizsgálatokon vett részt az azt megelőző időszakban. Az eredmény lesújtó: a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető, a betegségek megelőzését és korai felismerését segítő vizsgálatokon – fajtájától függően – az érintettek 13-68 százaléka vett részt. Összességében a szükséges szűrővizsgálatok több mint felét nem végezték el. Volt eredmény, ami a köztudatban lévő statisztikáknak homlokegyenest ellentmond: méhnyak – rákszűrésen a hivatalos adatok szerint az érintettek legfeljebb 20-30 százaléka jelenik meg, míg a modellprogram felmérése szerint a megkérdezettek 64 százaléka volt az azt megelőző két-három évben ilyen vizsgálaton. A felmérés azt is csak megerősíti, hogy minden ellátott esetében szükség van egy összevont, az egészségi állapot és az egészség-kockázat jellemzésére alkalmas egészségügyi adatbázisra (ha úgy tetszik törzskartonra), ahol minden hozzánk kapcsolódó egészségügyi adat rendelkezésre áll, s így módot ad a hiányzó vizsgálatok azonosítására és elvégzésére, a változások követésére. Az alapellátás átalakítása, azaz olyan szolgáltatás biztosítása, amely a magas színvonalú betegellátás mellett prevenciós szolgáltatásokat is nyújt alapellátási team-ek keretében.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2017. 02. 05.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezelésére

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy az Európai Uniónak hatékonyabb eszközökre van szüksége a közegészségügyi vészhelyzetetek kezeléséhez, fogalmaz az Európa Parlament pénteki állásfoglalása.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Az infectiv endocarditis megelőzése szívbillentyű-betegségben szenvedők esetében

Az American College of Cardiology és az American Heart Association utoljára 2006-ban közölt irányelveket a szívbillentyű-betegség kezelésére. Azóta az infectiv endocarditis (IE) megelőzésével kapcsolatban számos új eredmény született, amelyek szükségessé tették az irányelvek jelen frissítését. Egyes szakembereket meglephetnek majd az irányelvek, amelyek jelentősen eltérnek a korábbiaktól…

Klinikum

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Hírvilág

Elindult az átszervezés

Így alakul át tavasztól az egészségügy struktúrája

Hírvilág

Felháborodott háziorvosok

Felháborodtak a háziorvosok, mert visszamenőleg kamatostól kell visszafizetniük azt a kártyapénzt, amit az orvoshoz nem járó páciensek után kaptak.

Hírvilág

Az acetilszalicilsav segít megelőzni a vénás thromboembolia megismétlődését

A hosszú távon adott acetilszalicilsav segít megelőzni a vénás thromboembolia megismétlődését