Egészségpolitika

Háromszor is nem

2011. OKTÓBER 12.

Tartózkodó szavazatival utasította el a Parlament egészségügyi bizottsága azt a Jobbikos javaslatot, amely szerint kárpótlást kellene adni mindazoknak a ma is élő betegeknek, akik a 1934 és 1966 között járványos gyermekbénulás miatt szenvedtek maradandó egészségkárosodást. Nem támogatták a grémium tagjai a szintén Gyenes Géza és Kiss Sándor (Jobbik) nevével fémjelzett indítvány tárgysorozatba vételét sem, amely a kamarai törvény módisítására tett kísérletet. De vita nélkül hoztak nemleges határozatot arról az MSZP-s, a napirend kiegészítéséről szóló javaslatról is, amely alapján az ellenzéki párt képviselői az egészségügyi intézmények állami tulajdonba adásának körülményeiről szerettek volna tárgyalni az ülésen.

Mindaddig újra és újra a benyújtják javaslatukat a napirend kiegészítésére, amíg a bizottság nem tárgyalja meg annak a megállapodásnak a részleteit, amelyet nemrégiben írt alá a kormány a megyei közgyűlések vezetőivel – jelentette ki Kovács Tibor (MSZP) napirend előtti felszólalásában. Mint mondta, tudomása szerint a megállapodás nem titkos, ellenben az illetékes bizottságnak mindenképpen tudnia kell a megállapodás részleteiről, az átadás menetrendjéről, a jogszabályi háttérről, hiszen ha január 1-el valóban megtörténik a tulajdonosváltás, mind az érintetteknek, mind a döntéshozóknak nagyon kevés idejük marad a felkészülésre.

Elsősorban jogszabályi szinten foglalkozik majd a bizottság ezzel a témával, amíg a törvényelőkészítő munka zajlik, kora a kérdésről tárgyalni, „s ezt annyiszor fogom elmondani, ahányszor képviselőtársaim benyújtják az indítványukat” – szögezte le Horváth Zsolt (Fidesz). Párttársa, Kovács József a grémium elnökeként úgy vélte, az intézmények átadásának kérdése mindenképpen napirendre kerül később, az illetékes tárca interpretációja mellett. Viszont támogatta az ellenzéki képviselőket annyiban, hogy a bizottság tagjai kapják meg a megállapodás szövegét. A naprendre vételi javaslatot a testület ellenzéki képviselői támogatták, míg a kormánypárti többség elutasította.

Ugyanez lett a sorsa Gyenes Géza és Kiss Sándor (Jobbik) törvényjavaslatának is, igaz, ezt a kormánypárti képviselők elutasítani nem akarták, de tartózkodásukkal még a tárgysorozatba vétel is meghiúsult. Mint azt Gyenes Géza az előterjesztés ismertetésekor összefoglalta, 1934 és 1960 között 16500 gyermek betegedett meg a járványos gyermekbénulásban. Míg rehabilitációjuk, gondozásuk a hatvanas évek közepéig megoldott volt, a betegség utóhatásaként jelentkező post-polio syndroma (PPS) kivédhetetlennek bizonyult, s ezek az emberek 1975 és 2000 között semmiféle ellátásban nem részesültek. A képviselő szerint, mivel az állam követett el mulasztást velük szemben, így most joggal tarthatnak igényt a kárpótlásra. A beterjesztett javaslat alapján mintegy 35 milliárd forintos költséget róna az államkasszára, ha a ma még élő két- kétezer ötszáz beteg, állapotától függő mértékű kárpótlásban részesül.

Örvendetesnek nevezte az előterjesztést Heintz Tamás (Fidesz), majd hosszan sorolta a beadvány alaki és formai hibáit. Hangsúlyozta azt is, pontosan kellene ismerni a betegek számát, s fillérre tudni azt, milyen terhet ró a költségvetésre a kárpótlásuk, s a forrást mely más előirányzatból kell elvenni. Javasolta, a bizottság kérjen adatokat a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivataltól (NRSZH) a betegek számára és állapotára vonatkozóan, s ennek birtokában vegyék elő újra a javaslatot. Egyébként szerinte a kérdés nem egészségügyi, hanem szociális területre tartozik, s végül azt is hozzátette: „nem engedem, hogy a politika tolja a kerekesszékeseket”. Az LMP-s Szilágyi László a tárgysorozatba vétel támogatása mellett megjegyezte, hogy a beadványt kritizáló Fideszes képviselőnek sok mindenben igaza van, míg Szabó Tamás (Fidesz) amiatt aggódott, hogy más betegcsoportok kártérítési igényeit is generálhatja, ha most tárgysorozatba veszik a javaslatot.

Méltatlan lenne, ha a bizottság nem javasolná az előterjesztés tárgysorozatba vételét formai okokra hivatkozva – jegyezte meg Kiss Sándor. Feltette a kérdést: „mikor leszünk olyan jó gazdasági helyzetben, hogy a kárpótlás lehetővé váljon? Húsz év múlva, amikor ezek a most 60 éves betegek már nem lesznek közöttünk?” Szerinte módosító javaslatokkal az előterjesztés még azelőtt kiegészíthető, hogy a plenáris ülés elé kerül.
A képviselőnek az a feladata, hogy a magyar állampolgárok problémáit kezelje, éppen ezért került be a Parlamentbe – reagált a hozzászólásokra Gyenes Géza, visszautasítva Heintz Tamás célzását a beadvány politikai hasznára. Mint fogalmazott: „találjunk ki közös megoldást, hogy ezeket az embereket járadékkal, az ellátás biztosításával, vagy akár gondozóházak kialakításával támogassuk.

Akik eddig elláttak bennünket, „elmúltak”, most az idősek otthona az egyetlen lehetőség számunkra, még akkor is, ha csak 50 évesek vagyunk. Ezt már dr. Hajnal József, az érintett betegcsoport képviselője mondta kerekesszékében ülve a honatyáknak. Hozzátette, hazánkban nincsenek olyan speciális intézetek, ahol a magyar PPS-es betegeket el tudnák látni.

A szavazásnál a Jobbik, az LMP és az MSZP tagjai igennel szavaztak, míg Fideszesek és KDNP-sek tartózkodtak. Így a betegek kárpótlásáról szóló egyéni képviselői indítvány nem került tárgysorozatba vételre sem.

Ugyancsak elvérzett a keddi ülésen az a szintén Gyenes István és Kiss Sándor által készített beadvány, amelyet a kamarai törvény módosítását célozta. Ebben az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés keretében egészségügyi szakképesítést szerzett, és a szakképesítés megszerzése érdekében tanulmányait munka mellett egészségügyi intézményben dolgozók esetében a Magyar Orvosi Kamara (MOK) lenne az illetékes szakmai kamara. Példaként említették a még szakképesítést nem szerzett klinikai szakpszichológusokat, biokémikusokat.

Míg Gyenes szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy ezek a „lebegő” emberek már a képzés alatt is minőségbiztosítási kontroll mellett dolgozzanak, addig Horváth Zsolt (Fidesz) azt hangsúlyozta, ezeknek az embereknek inkább a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarában (MESZK) van a helyük, hiszen korábban már széleskörű vitát folytattak arról, hogy a MOK csak hivatásrendi kamara lehet. A javaslatot egyébként csupán problémafelvetésnek tekintette. Heintz Tamás arra figyelmeztetett, hogy a javaslat alapján a gyakorlatukat egészségügyi intézményben töltő nővérek és más szakdolgozók helyzete sem tisztázott.

A MESZK-nek majdani szakdolgozó nem lehet tagja, ahogyan a törvény szövege szerint nem vehetik fel tagjaik sorába a klinikai szakpszichológus-gyakornokokat sem. Ezt már Kubányi Jolán, a MESZK alelnöke mondta, hozzátéve, hogy a javaslatot azért kritizálta a szakdolgozói képviselet, mert annak alapján például a klinikai laborkutatók, vagy a táplálkozástudományi szakemberek nem lehetnének a MESZK kötelékében.

A vitát követően a kormánypárti többség a javaslat tárgysorozatba vételét elutasította.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-10-11

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 01.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
NOV 01.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
MÁRC 01.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
JÚN 01.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
JÚL 01.