Egészségpolitika

Az orvos nem kereskedő és nem iparos!

2012. FEBRUÁR 08.

Az orvosoknak hivatásuk van, sem nem kereskedők, sem nem iparosok – jegyezte meg felháborodva Éger István a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyen az MSZKSZ Kövér Lászlóhoz, mint a Magyar Országgyűlés elnökéhez írott levelét mutatták be. Ebben kérik annak a januárban életbelépett, a gazdasági kamarákról szóló törvénynek a módosítását, amely minden egyéni és társas vállalkozót regisztrációra, és regisztrációs díj megfizetésére kötelez. Az ötezer forintos díjat minden évben március 1-ig kell megfizetni, évente megújítva a lajstromba vételt a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamaráknál.

A törvényt tavaly decemberben, egyéni képviselői indítványként került a Parlament elé, ezzel kizárták a hivatásrendeket a véleményezésből, ezért most ezúton kell tiltakoznunk – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, az MSZKSZ soros vezetője. Sérelmezte azt is, hogy korábban szorosan együttműködtek és több ízben tárgyaltak a Magyar Kereskedelmi Iparkamara (MKIK) vezetőségével, akik soha nem említették meg, hogy a szakmai testületek tagjait ilyen súlyosan érintő törvény készül.

Múlt heti ülésén az MSZKSZ úgy döntött, a szabályozás módosítását kezdeményezi úgy, hogy mindazok, akik számára amúgy is kötelező szakmai kamarai tagságot ír elő a törvény munkájuk elvégzéséhez, mentesülhessenek a regisztráció alól. A jogszabály egyébként akár arra is lehetőséget biztosít, hogy a jövőben kötelezővé tegyék a belépést az iparkamarába.

A MOK tagok mintegy felét érinti a jogszabály, így hozzávetőlegesen 80-100 millió forint bevételre számíthatna tőlük az MKIK – mondta Éger István, aki érthetetlennek tartotta, hogy miért kell évente ismételni a regisztrációt a vállalkozóként vagy magánrendelőben dolgozó kollégáknak.

Szakdolgozói körökből 30 millió forint jöhet össze a regisztrációs díjakból, hiszen nővérek, logopédusok, vagy fizikoterapeuták sokasága dolgozik vállalkozóként – összegezte Balogh Zoltán, aki azt is hozzátette, minden hivatásrendi kamaránál van nyilvántartás, így fölösleges a törvényből eredő kétszeres jegyzés.

Már megint nélkülünk döntöttek – ezt már Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke mondta, miután megjegyezte, a gyógyszerészek, gyógyszertárak tevékenysége sem tartozik az iparkamara alá. Figyelmeztetett arra is, hogy a patikusokat már amúgy is megterhelték, hiszen a helyi adókról szóló törvény módosításával idén megszűnt az egészségügyi intézmények mentessége a helyben kivethető közterhek alól. Ez utóbbi többszázezer forintos plusz költséget jelenthet a patikáknak.

Egyébként aki nem fizeti be az ötezer forintos regisztrációs díjat február végéig, attól adók módjára hajtható be.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-02-07

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Vége a TVK 16 éves uralmának – újraszabták a kórházi finanszírozást

A teljesítmény-volumenkorlát elve szerinti számolás tizenhét év után megszűnik a szakellátásban.Bevezetik az éves keretet a finanszírozásban, illetve szakmákra lesz kiosztva ez a pénz. Az idén életbe lépett változás megkérdezett szakértőink szerint leginkább átnevezés, de nem jelent átütő változást. Igaz, várhatóan megszűnik a kórházak mozgástere abban, hogy a jól és kevésbé jól fizetett területek között „játszanak”.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.