Egészségpolitika

A mobil telefonok adataival előre lehet jelezni egyes fertőző betegségek terjedését

2015. AUGUSZTUS 29.

Szöveg nagyítása:

-
+

A mobil telefonok adatainak nyomon követése kapcsán leggyakrabban az adatvédelmi problémákra asszociálunk, ám ez az óriási adathalmaz kulcs lehet annak megértéséhez, hogyan terjednek a fertőző betegségek szezonálisan - állítja egy, a Proceedings of the National Academy of Sciences-ban megjelent tanulmány. A Princeton Egyetem és a Harvard Egyetem kutatói több mint 15 millió ember anonim mobiltelefon-rekordjai felhasználásával követték a rubeola terjedését Kenyában, és megmutatták, hogy a mobiltelefon adatok elemzése segítségével képesek lehetünk mennyiségileg is megjósolni a szezonális betegségek terjedési mintázatát. A kutatók szerint a mobiltelefon adatok ilyen módon való kiaknázása segíthet a döntéshozóknak az egészségügyi beavatkozások megtervezésében, mint például a védőoltások és iskolabezárások időzítésében. A kutatók új módszertanát alkalmazni lehetne több szezonálisan terjedő betegségre, mint például az influenzára és a kanyaróra is. "Az egyedülálló lehetőség, hogy a mobil telefonok adatainak kvantitatív elemzésével megértsük az utazási szokások időben változó mintázatának törvényszerűségeit, az új kutatás segítségével vált lehetővé," mondta C. Jessica Metcalf, a vezető szerző, aki az ökológia és evolúciós biológia egyetemi adjunktusa a Princeton Egyetemen. "És a rubeola egy jól ismert szezonális betegség, amelynek terjedését a feltételezések szerint meghatározza az emberi populáció mobilitási dinamikája, így a teszt céljából éppen megfelelt számunkra." "A mobiltelefon adatok számszerűsítése a mobilitási mintázatok feltárására csupán az elmúlt néhány évben kiértékelhető, a szerzők által kidolgozott módszerekkel," mondta Amy Wesolowski kutató, a Harvard School of Public Health posztdoktori ösztöndíjasa. "Ez egy természetes kiterjesztése a szezonális utazási adatok feldolgozásának." A múltban nehéz volt adatokat gyűjteni az egyének mobilitásáról az alacsony átlagjövedelmű és fejletlen országokban, a technológia használatának hiánya miatt. Ám a mobiltelefon-tulajdonosok száma, főleg ezeken a területeken, rendkívül gyorsan növekszik, s így nagy és összetett adathalmaz termelődik emberek millióiról. Így a mobiltelefonok mozgásának mintázata segítségével lehetséges bizonyos egészséghez kapcsolódó mintázatokat is megjósolni. Ez ösztönözte a kutatókat, hogy közelebbről megvizsgálják a lehetőséget. Végső soron a kutatócsoport látni akarta a mobiltelefon használók mozgását az országban a rubeola szezonális eloszlásának összefüggésében. A kutatók a rubeola szezonális terjedésének vizsgálatára több mint 15 millió mobiltelefon használó 2008. június és 2009. június között létrejött adatairól rendelkezésre álló nyilvántartásokat elemeztek Kenyában. (Megjegyzés: 2009 februárja hiányzott az adatbázisból.) Az antenna-tornyok helyszíne, valamint minden egyes hívás és SMS időpontja rögzítve volt, így a kutatók képesek voltak meghatározni az egyes felhasználók napi helyét, valamint a felhasználók provinciák közötti utazásának számát, idejét, irányát. Összesen több mint 12 milliárd mobiltelefon kommunikációs aktust jegyeztek fel anonim módon. A kutatók ezután összehasonlították a mobiltelefon elemzést a rubeola kenyai előfordulásának egy nagyon részletes adatbázisával. Az adatsorok illesztése során nyilvánvalóvá vált, hogy a mobiltelefon mozgási mintázatok korrelálnak a rubeola gyakorisági adataival. Mindkét általuk végzett analízisben a rubeola megbetegedések száma évente háromszor tetőzött: elsősorban szeptemberben és februárban, és néhány helyszínen májusban. A vizsgálat bebizonyította, hogy a mobiltelefonok mozgási adataiból meg lehet jósolni a fertőző betegségek terjedését. Összességében az eredmények összhangban voltak a kutatók előrejelzéseivel: a rubeola leginkább akkor terjedt, amikor a gyerekek érintkeztek egymással iskolakezdéskor, illetve iskolai szünetek után. Az ország legnagyobb részében a fertőzés kockázata csökkent az iskolába járás hónapjaiban. (Az egyetlen anomália Nyugat-Kenyában volt, ahol a kockázat másképpen alakult, de az adatok nem voltak elégségesek annak tisztázására, hogy miért.) "Elemzésünk azt mutatja, hogy a mobiltelefon-adatokat fel lehet használni arra, hogy modellezhessük a szezonális emberi mobilitási mintázatokat, amelyek relevánsak annak megértéséhez, hogyan terjednek a gyermekkori fertőző betegségek," mondta Metcalf. "Különösen az egy országon belüli nagyszabású vándorlások feltárása lehet különösen hasznos a helyi intézkedések megtervezéséhez." Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter Forrás: https://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Nihil faciendum?

KAPÓCS Gábor

A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.