Egészségpolitika

A felhalmozódott elektronikus egészségügyi adatok felhasználása olcsóbbá teszi a klinikai vizsgálatokat

2014. JÚLIUS 29.

A korábban rögzített elektronikus egészségügyi adatok felhasználása annak érdekében, hogy kiválaszthassák az elérhető legjobb kezelést a betegek számára a lehetséges megoldások közül, hatékonyabb és kevésbé költséges az adófizetők számára, mint a most létező klinikai vizsgálati folyamatok - egy új tanulmány szerint. A kutatást Staa professzor vezette a Clinical Practice Research Datalink (CPRD) tagjaként. A professzor a statinok használatát vizsgálta az elektronikus nyilvántartások nyomon követésével 300 olyan páciens esetében, akiknek nagy volt a szív-és érrendszeri betegség kockázata.
A vizsgálat második részében 31 résztvevő estében tekintették át az antibiotikumok használatát. Ezek a betegek krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedtek, amelyben légzési nehézségek jelentkeznek, elsősorban a légutak szűkülése miatt.
Jelenleg, amikor a kutatók szeretnék megtudni, hogy az egyik kezelés jobb e, mint a másik, hosszadalmas és költséges vizsgálatokat kell megszervezni, amelyek hosszú és komplikált űrlapok kitöltését követelik meg a betegektől és háziorvosaiktól egyaránt, rendszeres részvétel szükséges találkozókon, és mesterséges vizsgálati környezetben, amelyek nem reprezentálják a beteg viselkedését, rendszeres mindennapi életét a valóságban.
A jelen tanulmány céljából a kutatók egy új számítógépes programot telepítettek 23 háziorvosi rendelőben, Angliában és Skóciában. Ez a program képes volt bizalmasan megállapítani, melyik beteg vehet részt a programban, és lehetővé tette az orvosoknak, hogy bevonhassák a releváns potenciális résztvevőket egyetlen egér-kattintással.
A kutatók ezután a betegek elektronikus egészségügyi adatait vizsgálták, amint azt a Clinical Practice Research Datalink rögzítette, és amelyek frissítésre kerültek minden egyes orvos-beteg találkozás alkalmából, hogy figyelemmel kísérhessék az előírt kezelések hatását.
A feljegyzések tanulmányozásával a kutatók képesek voltak megérteni az egészségügyi mintázatokat meghatározott gyógyszerezés függvényében, a hagyományos vizsgálatoknál potenciálisan sokkal nagyobb és változatosabb mintán, valamint azt is, hogy milyen kezelés váltja ki a legjobb eredményt. A kutatás minimális hatással volt a páciensek életére; a betegek részéről, miután felajánlották a beleegyezésüket, nem volt szükség bármilyen aktív részvételre.
Prof van Staa azt mondta: "Az összegyűjtött elektronikus egészségügyi adatok felhasználása leegyszerűsíti a klinikai vizsgálatokat, s ez azt jelenti, hogy nem kell, hogy továbbra is bizonytalanok legyünk, melyik gyógyszer nyújtja a legnagyobb egészségügyi előnyöket a betegek számára. Ez a vizsgálat másrészt megmutatta, hogy a tudósok ma már képesek arra, hogy olyan kutatásokat végezzenek, amelyek kiválasztják, hogy mi a legjobb kezelés a betegek számára. "
Miután lezárták a tanulmányt, interjúkra került sor a résztvevő 27 háziorvossal. Közülük 26 határozottan támogatta az új módszert. Tíz beteget is megkérdeztek, akik mind egyetértettek abban, hogy a rutin egészségügyi vizsgálat ilyetén kiegészítése teljesen elfogadható gyakorlat.
A további vizsgálatokat az elektronikus nyilvántartások klinikai vizsgálatok során való felhasználására már egy országos szervezet, a Farr Egészségügyi informatikai Intézet fogja elvégezni. A Farr intézetet arra alapították, hogy megértsék, a páciensek adatait hogyan lehet – a legmagasabb etikai normák betartásával - arra használni, hogy javuljanak az állami egészségügyi szolgáltatások.

Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter
Forrás: http://www.ehealthnews.eu/

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Egészségpolitika

A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Egészségpolitika

A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, melynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, melynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.