PharmaPraxis

Sikeres gyógyszerészi intervenció potenciálisan nem megfelelő gyógyszerelés esetén: prospektív obszervációs vizsgálat

2022. NOVEMBER 26.

Szöveg nagyítása:

-
+

A polifarmácia és a nem megfelelő gyógyszerrendelés növeli a gyógyszermellékhatások és a gyógyszer-interakciók számát, fokozza a kórházi ápolás szükségességét és a mortalitást, továbbá növeli az egészségügyi kiadásokat, különösen idős betegek esetén.

Japánban is probléma az idősek túlgyógyszerelése és a nem megfelelő gyógyszerrendelés, ezért a Japán Geriátriai Társaság 2016-ban publikált egy olyan átvilágító módszert (screening tool of older persons’ potentially inappropriate prescriptions in Japan, STOPP-J), amelynek segítségével megállapítható, hogy egy-egy idős beteg esetén melyek a megfelelően és melyek a nem megfelelően felírt és alkalmazott gyógyszerek (Japánban a különböző ellátási formák költségeinek nyilvánosságra hozatalát is ebben az évben tették kötelezővé).

Jelen ismertetett tanulmány szerzői korábban már kimutatták, hogy a STOPP-J segítségével felderített, potenciálisan nem megfelelő gyógyszerelés (potentially inappropriate prescription, PIM) jelentős részét a megvonási tünetektől való félelem vagy a betegség exacerbációja miatt nem sikerül módosítani. Most annak jártak utána, hogy a STOPP-J segítségével felderített PIM-ek és egy, a PIM-ek leállítását segítő algoritmus kombinálásával a módszer alapján képzett gyógyszerészeknek sikerül-e biztonságosan csökkenteni a PIM-ek számát és javítani a klinikai kimenetet (csökkenteni a nem tervezett kórházi újrafelvételeket).

A vizsgálat 2018 első nyolc hónapjában, a Kobe-i Egyetemi Kórház belgyógyászatán, neurológiáján, reumatológiáján, immunológiáján, ideg-, gastrointestinalis, cardiovascularis, ortopédiai és emlősebészeti osztályain zajlott, és csak az orális medikációra terjedt ki. Az osztályokon 15 klinikai gyógyszerész végezte a betegek felvétele után a kórtörténet, a laboratóriumi adatok és a gyógyszerelés áttekintését, valamint a PIM-ek detektálását és annak megállapítását, hogy – a beteg beleegyezésével – biztonságosan kivitelezhető lenne-e ezek módosítása (a dóziscsökkentés, a gyógyszeradás leállítása, az adott szer más gyógyszerre cserélése). Ezt követően a gyógyszerész a beteg kezelőorvosával elért konszenzus alapján javasolta a gyógyszerelés módosítását.

A vizsgálatba n=544, 65 éves vagy annál idősebb beteget vontak be, és három csoportot alkottak belőlük. Az első csoportba azok a betegek kerültek, akik esetében nem találtak PIM-et. A másodikba azok, akiknél találtak PIM-et, de a PIM-ek leállítását segítő algoritmus nem javasolt módosítást vagy a beteg nem egyezett bele a módosításba. A harmadikba pedig azok, akiknél a gyógyszerész a gyógyszerelés módosítását javasolta. A betegek átlagéletkora 75 év volt, 54 százalékuk volt férfi, gyógyszereik átlagos száma hat, hospitalizációjuk átlagos hossza 19 nap volt. A gyógyszerészek a betegek 44 százalékánál találtak PIM-et (n=240 fő), és ezek 52 százalékánál (n=125 fő) javasolták egy vagy több PIM módosítását. Ez utóbbiak, azaz a harmadik csoport tagjai szignifikánsan idősebbek voltak, mint a PIM nélküli, azaz az első csoport tagjai, továbbá szignifikánsan hosszabb ideig tartózkodtak a kórházban, mint a másik két csoport tagjai.

A gyógyszerészek összesen 432 PIM-et találtak, ezek 43,8 százaléka esetében javasoltak módosítást, és az általuk javasolt módosítások 91 százalékát végre is hajtották. A harmadik csoport 30 százaléka esetében két vagy több gyógyszer módosítására is sor került. A leggyakoribb PIM a négy héten túlnyúló benzodiazepinhasználat volt, a második leggyakoribb pedig az evidenciaalapú klinikai indikáció hiányában történő gyógyszerrendelés – ez utóbbi PIM-eket sikerült a leggyakrabban módosítani. A három csoport között nem találtak eltérést a 30 és 90 napon belüli, nem tervezett kórházi újrafelvételek számában, aminek a szerzők szerint az lehet az oka, hogy abban a csoportban, amelynek tagjai számára nem javasoltak módosítást, több olyan beteg volt, akik esetében tervezett kórházi újrafelvételre került sor.

A szerzők megállapítják, hogy a klinikai kimenetek, így a nem tervezett kórházi újrafelvételek számának javítása érdekében a kórházból való hazabocsátás után is szükséges volna a betegek utánkövetése, továbbá a megvonási tünetek kockázatával járó gyógyszerelésmódosítás kivitelezése érdekében kívánatos volna a kórházi és a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek közötti együttműködés.

Szemlézte

Kazai Anita dr.

Eredeti közlemény

Kimura et al.: Effectiveness of pharmacist intervention for deprescribing potentially inappropriate medications: a prospective observational study Journal of Pharmaceutical Health Care and Sciences (2022) 8:12

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.

PharmaPraxis

Antimikrobás szerek a patikai gyakorlatban

TÓSAKI Árpád

A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.

PharmaPraxis

D vitamin és kálcium pótlás polycisztás ovárium szindrómában szenvedők betegek esetében

D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.

PharmaPraxis

Elavult a gyógyszertári asszisztensek oktatása

A szakmai szervezet több ízben jelezte a mindenkori kormányzat és szaktárca felé, hogy a képzést meghaladta a kor gyógyszergyártási és gyógyszertári gyakorlata, és javasolták, hogy ehhez igazítva szervezzék át az oktatást, ám a döntéshozóknál egyelőre nem sikerült eredményt elérniük.

PharmaPraxis

Gyógyszerész-beteg kapcsolat

A tudományos életet a gyógyszeriparra, az ott kivívott vezetői pozícióját pedig alkalmazott gyógyszerészi státuszra cserélte dr. Kádár Tibor gyógyszertárvezető gyógyszerész. Ma már egy kis budai patika vezetője és résztulajdonosa, de nem csak az adminisztrációval foglalkozik. A gyógyszertár törzsvásárlói gyakorta találkoznak vele a tára mögött.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.