2022. DECEMBER 27.
Szöveg nagyítása:
A gyógyszerek csak akkor működnek, ha beveszik őket, ehhez pedig krónikus betegek esetén folyamatos adherencianövelő programokra van szükség, állapítja meg a BMJ Quality & Safety tanulmánya.
Az adherencia mértéke azt mutatja meg, hogy a beteg mennyire tartja be azokat a kezelési javaslatokat, amelyekben az orvossal megállapodtak, írja a BMJ Quality & Safety tanulmánya (Effectiveness of a medication adherence management intervention in a community pharmacy setting: a cluster randomised controlled trial) mellett megjelent szerkesztőségi közlemény (Learning from successes: designing medication adherence intervention research so that we can learn what works and why). A szerkesztők – bár hiányosságokat is felsorolnak – nagyon sikeresnek ítélik Andrea Torres-Robles és munkatársai tanulmányát. Mint hozzáteszik: nagyon sokat tanulhatunk a vizsgálatból arról, hogy mi és miért működik az adherencianövelő programokban.
A becslések szerint a krónikus betegek 30-50 százaléka nem adherens, ami adverz kimeneteket, megnövekedett hospitalizációt, romló mortalitást és elszálló költségeket okoz. Emellett az adherencianövelő programok rosszul tervezettek és alacsony hatásfokúak, és még azt sem tudjuk, hogy a valamennyire működő programok mely elemei hatásosak. Torres-Robles és munkatársai további rémisztő adatokat is sorolnak: a krónikus betegek 40 százaléka egy év elteltével már nem szedi a gyógyszerét, négy százalékuk sosem kezdi el szedni a számára rendelt medikációt, és aki szedi, annál folyamatosan romlik a dozírozási fegyelem. Az adherenciával kapcsolatos problémák különösen kifejezettek az iparilag fejlett országokra leginkább jellemző nem fertőző betegségek – a hipertenzió, az asztma és krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) – esetén, amelyek prevalenciája ráadásul folyamatos növekedést mutat.
A spanyol szerzők ezért egy olyan adherencianövelő programot fejlesztettek ki, amelyben a betegekkel leginkább kapcsolatot tartó szakemberek, a közforgalmú gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek dolgozhatnak e három kórkép valamelyikében szenvedő felnőtt betegekkel. Az intervenciós program hatékonyságát – a medikációs adherencia növekedését és a klinikai kimenetek javulását – a szokásos gyógyszerészi ellátás hatékonyságával vetették össze.
A klaszteres, véletlen besorolásos, kontrollált vizsgálatot a spanyol közforgalmú gyógyszertárak hét százalékának bevonásával végezték (89 patika). A bevonás feltétele volt többek között, hogy a gyógyszertár rendelkezzen tanácsadásra alkalmas helyiséggel, és a patikusok elvégezzék az adherencianövelő program megtanulását biztosító tanfolyamot. A betegeket a részt vevő patikák verbuválták (n = 1038 beteg), és az intervenciós csoportba randomizált páciensek havonta egy, összesen hat személyes viziten vettek részt a patikában. A hat alkalom során komplex, viselkedésmódosító keretrendszert, motivációs interjúalapelveket és edukációs komponenseket alkalmazó, személyre szabott intervencióban részesültek, amelynek során a gyógyszerész felmérte az adherenciát, azonosította a nonadherencia típusát (szándékos, nem szándékos, kombinált) és az adherencia útjában álló akadályokat (például ismerethiány, a beteg téves hiedelmei, mellékhatástól való félelem), majd ezek alapján személyre szabott viselkedésmódosító stratégiákat javasolt a betegnek, és ezek eredményességét havonta ellenőrizte.
A COPD-s betegek esetén már három hónap, míg hipertenzió és asztma esetén öt hónap elteltével szignifikánsan jobb volt (p<0,05) az intervenciós csoport medikációs adherenciája és klinikai állapota, mint a kontrollcsoport adatai. (Összességében a kezdeti 40 százalék körüli értékhez képest az intervenciós csoportban 52 százalékkal, míg a kontrollcsoportban 22 százalékkal nőtt az adherens betegek aránya. Asztma esetén például hasonló kiindulási arány után az intervenciós csoportban 72 százalékra, míg a kontrollcsoportban csak 58 százalékra nőtt a kontrollált betegek aránya.) A kontrollcsoport adherenciája az utánkövetés hat hónapja alatt folyamatosan 70 százalék alatt maradt, míg az intervenciós csoporté folyamatosan növekedett, és a vizsgálat végére elérte a 90 százalékot. A szerzők kifejtik: a medikációs adherencia menedzselésében fontos a folyamatos utánkövetés, a rendszeres személyre szabott intervenció, amelynek addig kell tartania, amíg a kezelésre szükség van.
A szerkesztőségi közlemény kritikaként megjegyzi: a szerzők az intervenció hat hónapja után sajnos már nem folytattak utánkövetést, így nem tudjuk, hogy az eredmény fennmaradt-e, mindenesetre korábbi kutatásokból tudjuk: egyes krónikus betegek esetében folyamatos intervencióra van szükség az adherencia fenntartásához. Azt is további vizsgálatoknak kell kideríteniük, hogy mely tényezők javítják hatékonyabban az adherenciát, mivel e vizsgálat nem értékelte külön a viselkedésmódosító technikák, a személyes vizitek során kapott figyelem, illetve a gyógyszerészek személyes képességeinek, tudásának és motivációjának hatását.
Szemlézte:
Kazai Anita dr.
Eredeti közlemény:
és
A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.
PharmaPraxis
A baktériumfertőzés esetén alkalmazható készítmények széles tárháza áll a gyógyítók rendelkezésére. Egyes csoportjaik eltérő hatásmechanizmussal pusztítják el a kórokozókat. Jelen cikkben a baktériumok sejtfalszintézisére ható gyógyszerekkel ismerkedünk meg részletesebben.
PharmaPraxis
D-vitamin és kálcium pótlással kiegészített kezelés hatékonyan csökkenti a hyperandrogenizmus tüneteit, jótékonyan hat a menstruációs ciklus zavarait és eredményesen csökkenti testtömegindexet.
PharmaPraxis
A szakmai szervezet több ízben jelezte a mindenkori kormányzat és szaktárca felé, hogy a képzést meghaladta a kor gyógyszergyártási és gyógyszertári gyakorlata, és javasolták, hogy ehhez igazítva szervezzék át az oktatást, ám a döntéshozóknál egyelőre nem sikerült eredményt elérniük.
PharmaPraxis
A tudományos életet a gyógyszeriparra, az ott kivívott vezetői pozícióját pedig alkalmazott gyógyszerészi státuszra cserélte dr. Kádár Tibor gyógyszertárvezető gyógyszerész. Ma már egy kis budai patika vezetője és résztulajdonosa, de nem csak az adminisztrációval foglalkozik. A gyógyszertár törzsvásárlói gyakorta találkoznak vele a tára mögött.
Az adherencia WHO szerinti definíciója „az egyén egészségügyi szakemberrel egyeztetett ajánlásoknak megfelelő viselkedése a gyógyszerszedés, diéta és az életmódváltozás területén”. A beteg az egészségügyi dolgozókkal együtt a gyógyítás aktív részesévé kell, hogy váljon.
Idegtudományok
A referált tanulmány szerzői a John Hopkins Egyetem kutatói, akik számos más intézettel együttműködésben folytatnak kutatásokat a pszilocibin hatásáról egészséges önkéntesek részvételével. A pszilocibin (a hallucinogén gombák hatóanyaga)hosszú távú pozitív élményeket okozó hatásáról régóta ismerünk anekdotikus beszámolókat, a tudományos vizsgálatok száma azonban elenyésző.
A Lancet tanulmánya az eddigi legnagyobb esetszámú és leghosszabb utánkövetésű kohorszvizsgálat, ami kórházi kezelésben részesült Covid-19-ből gyógyulók állapotával foglalkozik, és az extrapulmonalis szervi manifesztációkról is beszámol. A vuhani vizsgálat eredménye szerint a tünetek jelentkezése után fél évvel a kórházból hazabocsátott betegek 76%-a küzd még legalább egy tünettel.
A Journal of Patient Safety tanulmánya arra kereste a választ, hogy vénás thromboembólia kórházi vagy ambuláns ellátása után hazabocsátott betegek esetében javítja-e az átadás folyamatát, illetve növeli-e a betegek átadással kapcsolatos elégedettségét és antikoagulációval kapcsolatos tudását, adherenciáját, ha a hazabocsátást követően gyógyszerész látogatja meg őket otthonukban, valamint antikoagulációs szakértő általi telefonos tanácsadásban részesülnek.
A gyógyszerszedéssel kapcsolatos rossz adherencia a 21. században világszerte az egyik legfontosabb és legdrágább egészségügyi probléma. Alapvetően fontos az asztma-medikációval kapcsolatos adherencia javítása is, aminek része kell legyen a gyógyszertár-centrikus intervenció kialakítása is, mivel egyéb vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy minél több időt töltenek el az egészségügyben dolgozók a betegekkel, ezen belül minél többet foglalkoznak az adherenciával kapcsolatos kérdésekkel, annál jobb lesz a betegek terápia-követése.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás