Ökológia

A töredékét ismerjük az étrendünk több tízezer kémiai összetevőjének, pedig az egészségünk rajtuk is múlik

2023. JANUÁR 30.

Szöveg nagyítása:

-
+

A Nature Food szakfolyóiratban megjelent The unmapped chemical complexity of our diet című tanulmány ráirányítja a figyelmet arra, hogy az étrendünk döbbenetesen kevés kémiai összetevőjének ismerjük az egészségre gyakorolt hatását. Mindössze 150 kulcs alkotóról vannak katalogizált egészségügyi hatásra vonatkozó ismeretek, miközben 26 ezer vegyület határozható meg az ételeinkben (és feltehetően még ez a szám is messze van a teljes repertoártól). Bár közülük számosnak ismert valamilyen egészségügyi hatása, rendszerszerű vizsgálatuk hiányzik.

Jól ismert, hogy a tápanyagoknak és az étrend más tényezőinek jelentős hatása van az emberi egészségre: a keringési megbetegedések, az elhízás, a kettes típusú cukorbetegség mellett számos más betegség esetén vannak erre vonatkozó ismeretek. Ennek fényében különösen figyelemre méltó, hogy az összes összetevőnek milyen kis részéről létezik rendszerezett tudás. Például a fokhagyma esetében az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának adatbázisa 67 kémiai anyagot számszerűsít, miközben egy gerezd 2300-nál is több különféle összetevőt tartalmaz. Mivel ezen összetevők a közvélemény és az epidemiológiai kutatások számára is nagyrészt láthatatlanok, a kutatók a táplálkozás sötét anyagának nevezik ezeket. 

A növényekben megfigyelhető rendkívüli kémiai változatosság legnagyobbrészt arra vezethető vissza, hogy ez az élőlénycsoport képtelen elmenekülni támadói elől, így saját védelmük érdekében számtalan másodlagos anyagcsereterméket hoznak létre. Ezek között sok olyan van, amelyeket, bár szükségünk van rájuk, nem tudunk magunk szintetizálni. Nem kérdés, hogy a gyakran vizsgált és emlegetett tápanyagoknak és egyéb összetevőknek, például a sónak, cukornak, fehérjéknek és zsíroknak fontos szerepük van az egészségben és betegségben, azonban sok egészségügyi hatás függhet össze a jelenleg nem nyomon követett összetevőkkel is.

A táplálkozás sötét anyaga elnevezés a vegyületek több mint 99 százalékát takarja, és legalább részben ez állhat a publikált eredmények következetlenségei és reprodukálhatósági nehézségei mögött, illetve teremthet metaanalízisekben nem reprodukálható álösszefüggéseket. A hálózati orvoslás megközelítésére építve, a molekulák összetett interakcióinak egészségben és betegségben betöltött szerepére fókuszálva lehetővé válhat a különféle molekulák mechanisztikus szerepének feltárása.

Az élelmünk többféle molekuláris mechanizmuson keresztül is hat az egészségünkre: egyes kémiai anyagok közvetlen forrásai az emberi metabolizmus bizonyos termékeinek, míg mások, például a polifenolok szabályozó szerepet játszanak. Sok élelmiszer-molekula a mikrobiomunk táplálásán keresztül is hat: a mikrobáink metabolizmusa átalakítja ezek egy részét, az így létrejött molekulák pedig az emlősmetabolizmus során tovább is alakulhatnak. Így több okból is fontos feltárni a táplálkozás sötét anyagát az egészség és betegség alaposabb megértése és a jobb terápiás módszerek kifejlesztése érdekében.

Egy vegyület, a trimetilamin N-oxid (TMAO) példája jól rávilágít, hogy milyen komplex és fontos kérdésről van szó. A mérést követő öt évben a stabil koronaér-megbetegedésben szenvedők körében négyszer nagyobb volt az összes okra visszavezethető halálozás azok esetében, akiknek a vérében magas TMAO-szintet mértek. E vegyület létrejöttét legalább hatféle vegyület befolyásolja (serkenti vagy gátolja) az étkezésünkön keresztül, amelyek közül mindössze egyet követnek nyomon és számszerűsítenek a táplálkozási adatbázisok.

A szerzők szerint az alig vizsgált több tízezernyi vegyület feltárása, bár költséges, de lehetséges. A big data és a mesterséges intelligencia újabb fejleményei segíthetnek a feltárásban. Szintén nagy hasznát lehet venni a metabolikus rekonstrukcióknak és a metabolikus modellezésnek, illetve a filogenetikai fák is hozzájárulhatnak a még nem ismert hatású vegyületek jelentőségének becslésében. Tanulmányukban a szerzők – az újszerű módszerek alkalmazása mellett – a már létező adatbázisokban és tudományos publikációkban elérhető információk szintézisére is javaslatot tesznek.

Az élelem főzése és más élelmiszer-feldolgozási gyakorlatok befolyásolják a kémiai összetételt: egyaránt vezethetnek egyes anyagok átalakulásához, eltűnéséhez, és új anyagok megjelenéséhez. Egyértelmű, hogy a fentiek tükrében ennek a jelentősége is meghatározó. Mivel genetikai állományunkkal szemben az étkezésünk kémiai összetétele nagymértékben változtatható, az egyéni adottságokhoz jól illeszkedő terápiáknak igen nagy szerepük lehet a különféle betegségek kezelésében.

 

Szemlézte:

Pribéli Levente

 

Eredeti közlemény: 

Barabási, A. L., Menichetti, G., & Loscalzo, J. (2020). The unmapped chemical complexity of our diet. Nature Food, 1(1), 33-37. https://doi.org/10.1038/s43016-019-0005-1

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

Ökológia

A fészkesvirágzatú növények (Asteraceae) szerepe az emberi egészség védelmében

Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az immunitás nemi különbségeinek hatása a vakcinafejlesztésre

Bár a vakcináció az egyik legsikeresebb közegészségügyi intervenció, a klasszikus vakcinafejlesztés leginkább empirikus alapokon folyik, a vakcinák biztonságossági és immunogenitási profilja patogénspecifikus. Az oltási rezsimek minden beoltandó számára ugyanazt az oltást ajánlják, holott jól ismert: a beoltott egyén sajátosságai – életkor, nem, komorbiditások, egyéb infekciók, mikrobiom – jelentősen befolyásolják a vakcinációra adott individuális választ. A Frontiers in Immunology összefoglaló közleménye áttekinti a férfi, illetve női nem hatását az oltásokkal kapcsolatos immunválaszra, és az „ugyanazt az oltást mindenkinek”, illetve az „egy kórokozó, egy vakcina” szemlélet helyett a különböző populációkat figyelembe vevő oltásfejlesztési és oltási stratégia mellett érvel.

Klinikum

Gyorsan változó bélflóránk

A Nature-ben megjelent kutatás eredményei alapján táplálékunk akár egy héten belül is megváltoztatja a bélrendszerünket kolonizáló mikroflóra összetételét. Az állati eredetű étrendet követők bélflórájában elszaporodtak az epetűrő mikroorganizmusok, míg a növényi poliszacharidokat fermentáló baktériumok száma csökkent. A bélflóra gyors változásában tapasztalt egyéni különbségek új megközelítésbe helyezhetik a mikrobiom gyulladásos bélbetegségek kialakulásában játszott szerepéről alkotott eddigi elképzeléseinket.

Ökológia

Bőrünk mikrobiomja és a környezet, amiben élünk

Az emberi mikrobiom, különösen a testfelszín mikrobaközössége és a környezet milyensége erősen összefügg. Egy az American Journal of Clinical Dermatology szaklapban megjelent cikk, a Skin Microbiome and its Interplay with the Environment szerzői néhány mikrobiommal kapcsolatos kutatás főbb eredményeit összegzik. A szekvenálás, a bioinformatika és az analatika terén zajló előrelépések lehetővé teszik, hogy nagyobb részletességgel tárjuk fel teljes mikrobaközösségek struktúráját, működését és összefüggéseit. A környezeti és orvosi mikrobiológia határain átívelő multidiszciplináris megközelítések nagyban segítik a különféle mikrobaközösségek viszonyainak alaposabb feltárását. A mikrobiális ökológia kihívásainak egyike a gazdákhoz kapcsolódó mikrobák filogenetikai diverzitásának összekapcsolása azok közösségekben betöltött funkcionális szerepével.

Ökológia

Mit tudunk a biodiverzitás és az emberi egészség kapcsolatáról?

A természetes vagy természetközeli környezet, a zöldterületek egészségre gyakorolt pozitív hatása jól ismert és alaposan alátámasztott összefüggés, a biodiverzitás ezzel kapcsolatos jelentőségéről azonban sokkal kevesebb ismerettel rendelkezünk. A Biodiversity and human health: mechanisms and evidence of the positive health effects of diversity in nature and green spaces tanulmány szerzői a British Medical Bulletin szakfolyóiratban megjelent cikkükben az ezzel kapcsolatos ismereteket összegzik.

Ökológia

Döntően a környezet határozza meg az emberibél-mikrobiomot, nem az egyén genetikai háttere

Bélmikrobiomunk összetétele többféle tényezőn múlik, ezek relatív fontosságával kapcsolatban azonban még számos kérdés nyitott. Egy a Nature folyóiratban megjelent cikk, az Environment dominates over host genetics in shaping human gut microbiota szerzői kutatásuk során több mint ezer egészséges ember genotípusát és mikrobiomját vizsgálták meg. A rokonsági viszonyokról, környezeti hatásokról, és életmódbeli sajátosságokról gyűjtött információk mellett a vizsgálatuk a fenotípusos jellemzőkre is kiterjedt.