A Parkinson-kór
A Parkinson-kór (PD) incidenciája gyorsan növekszik az elmúlt években, írják a Neurology-ban megjelent tanulmányukban Julia Pomanowska és munkatársai. A PD patogenezisének részletei azonban nem tisztázottak, és nem áll rendelkezésre olyan kezelés sem, ami megelőzhetné vagy lassíthatná a betegség előrehaladását. A tanulmánynak, ami szisztematikus, a teljes gyógyszerkincsre kiterjedő, agnosztikus megközelítést alkalmazott, az volt a célja, hogy azonosítsa azokat a gyógyszerek, amelyek 1. felhasználhatók a Parkinson-kór kezelésére (olyan gyógyszerek, amelyek használata a PD kialakulásának csökkent kockázatával jár együtt) vagy 2. segíthetnek a PD patogenezisének magyarázatában, mivel használatuk a PD kialakulásának fokozott kockázatával jár.

 A vizsgálat
A kutatók hipotézismentes elemzéseket végeztek a norvég egészségügyi nyilvántartásokból származó adatok felhasználásával, és értékelték a Norvégiában 15 év alatt használt gyógyszerek bármelyike és a PD kialakulásának kockázata közötti összefüggéseket. A nyilvántartásokon alapuló kohorszvizsgálatba minden olyan személyt bevontak, aki Norvégiában élt 2004. 01. 01-jén (n = 4,6 millió személy). A statisztikai hivataltól demográfiai adatokat kaptak (nem, születési év, halálozási év, éves kivándorlási státusz, iskolai végzettség), az egyének adatait összekapcsolták a norvég receptadatbázis (NorPD) 2004 és 2019 között felírt összes gyógyszerre vonatkozó információival és a Norvég Országos Betegnyilvántartással (NPR), hogy megkapják a 2009 és 2019 között a kórházból való hazabocsátáskor kapott összes PD-diagnózist (ICD-10 kód: G20). A gyógyszerek azonosítására a terápiás alcsoportokat jelölő, második szintű ATC-kódokat használták. Azokat a személyeket tekintették úgy, hogy ki voltak téve az adott gyógyszercsoportnak, akik a követési idő alatt legalább két receptet kaptak az adott ATC-csoport bármely gyógyszeréből. Az egyéneket az adott gyógyszer második felírásától kezdve és a vizsgálati időszak hátralévő részében expozíciónak kitettnek tekintették. A PD kezdetének időpontjaként a bármely Parkinson-ellenes szer (ATC N04 csoport) első felírásának időpontját határozták meg.

Eredmények
Összesen 15 849 olyan személyt azonosítottak, akiknél a 2005 és 2019 közötti nyomon követési időszak alatt PD-t diagnosztizáltak (átlagéletkor a diagnózis felállításakor 70,5 év, 60% férfi). Az ATC 2. szintjén elemzett 86 gyógyszerosztályból 10 alkalmazása csökkent PD-kockázattal, 21 pedig fokozott PD-kockázattal járt együtt.
A renin-angiotenzin rendszerre (RAS) ható gyógyszerek (ATC-osztály C09) használata a PD csökkent kockázatával járt (HR = 0,92; 95% CI: 0,89–0,95) (itt alcsoportelemzést is végeztek: az angiotenzinreceptor-blokkolók és az angiotenzinkonvertáló-enzim gátlói egyaránt csökkent kockázattal jártak: HR = 0,93, illetve HR = 0,92). Ezzel szemben a béta-blokkolók (C07) és a szívgyógyszerek (C01, beleértve a digitalist és az antiaritmiás szereket) használatát megnövekedett PD-kockázattal (C07 HR = 1,21; 95% CI: 1,17–1,26 és C01 HR = 1,17; 95% CI: 1,12–1,23) hozták összefüggésbe. Nem találtak összefüggést a lipidmódosító szerekkel vagy a kalciumcsatorna-blokkolókkal, illetve a diabetes elleni szerekkel.
A 10 gyógyszerosztály közül, amelyek a PD alacsonyabb kockázatához kapcsolódtak, kettő volt, ami 30%-kal vagy annál nagyobb mértékben csökkent PD-kockázattal járt: az egyéb idegrendszeri gyógyszerek (N07, férfiak: HR = 0,6; nők: HR = 0,8) és a daganatellenes gyógyszerek (L01). Ezen túlmenően összefüggést találtak a csökkent PD-kockázat és a vakcinák (J07), a szisztémásan alkalmazott antibakteriális szerek (J01) és antiprotozoális szerek (P01), valamint a szisztémásan alkalmazott kortikoszteroidok (H02) között.
A PD fokozott kockázatával együtt járó 21 gyógyszercsoport közül sok olyan tünetek kezelésére szolgál, amelyek gyakran megfigyelhetők a PD prodromális időszakában. Ezek közé tartoznak az urológiai gyógyszerek (G04, HR = 1,48; 95%-os CI: 1,42–1,53; nők: HR = 1,71; férfiak: HR = 1,43), a székrekedés elleni szerek (A06, HR = 1,60; 95% CI: 1,49–1,73), és a pszichoanaleptikumok (N06, HR = 1,94; 95% CI: 1,87–2,01). A pszicholeptikumok heterogén osztálya (N05), ami magába foglalja mind az antipszichotikumokat, mind a benzodiazepineket, 1,4-szeres PD-kockázatnövekedéssel volt összefüggésbe hozható (95% CI: 1,35–1,44). Ezenkívül számos csontbetegség-kezelésben alkalmazott gyógyszer (M05), az antiepileptikumok (N03), valamint a hipotalamusz- és hipofízis-hormonok és -analógok (H01) használata járt együtt jelentősen megnövekedett PD-kockázattal.

Az értékelés
Az eredmények értékelése kapcsán a szerzők kifejtik: a béta-blokkolók (C07) használata és a PD fokozott kockázata közötti összefüggésnek az lehet az oka, hogy ezeket a szereket gyakran felírják differenciálatlan remegés, azaz a Parkinson-kór egyik prodromális jele miatt is. Ezt az értelmezést támasztja alá az időbeli késleltetéses elemzés, ami szerint az összefüggés eltűnt, amikor ötéves késleltetést vezettek be a gyógyszerhasználat kezdete és a PD diagnózisa között.
A vakcinák (J07), az antibakteriális szerek (J01) és a szisztémásan alkalmazott kortikoszteroidok (H02) használata és a PD csökkent kockázata közötti összefüggést a PD gyulladással és immunválaszokkal kapcsolatos patomechanizmusa magyarázhatja. Mind a H02, mind a J01 gyógyszerosztály megőrizte szignifikáns kapcsolatát a PD kockázatának csökkenésével a diagnózist megelőző 10 évig, és mindkét gyógyszerosztály dózisfüggő tendenciát mutatott, a nagyobb dózisok esetében erősebb hatással.
Megnövekedett PD-kockázatot találtak több, a prodromális állapotokhoz kapcsolódó gyógyszercsoport, köztük a depresszió elleni szerek (a pszichoanaleptikumok osztályában; N06), a székrekedés elleni szerek (A06), a funkcionális gyomor-bél rendszeri zavarok elleni szerek (A03), valamint az urológiai szerek (G04) használatával kapcsolatban. A székrekedés elleni szerek kivételével valamennyi említett gyógyszercsoportban fennmaradt a statisztikailag szignifikáns összefüggés a fokozott PD-kockázattal még a betegség kialakulása előtt nyolc vagy tíz évvel is.
Egy másik, idegrendszerre ható ATC-osztály, a pszicholeptikumok osztálya (N05) szintén összefüggésbe hozható volt a magasabb PD-kockázattal. Ismert, hogy a pszicholeptikumok egyik alosztálya, az antipszichotikumok (N05A) a dopaminerg transzmisszió blokkolásával nem kívánt mellékhatásként parkinsonizmust okozhatnak. Az N05-be tartoznak a benzodiazepinek is, amik viszont egyes prodromális tünetekkel, az alvászavarokkal vagy a szorongással hozhatók összefüggésbe.
Az antiepileptikumok (N03) és a Parkinson-kór fokozott kockázata között is összefüggést találtak. Az antiepileptikumok közül a valproinsavat ismerten a gyógyszer okozta remegéssel hozzák összefüggésbe; jelen vizsgálat időzített eredményeiben a HR már öt évvel a Parkinson-kór diagnózisa előtt 1-re csökkent (nincs hatás), ami az összefüggés fordított oksági magyarázata mellett szól.
A dohányzás következetesen összefüggésbe hozható a Parkinson-kór alacsonyabb kockázatával, ez magyarázhatja, hogy a nikotinfüggőség kezelésére használt gyógyszerek, amik a legnagyobb csoportot alkotják az N07 osztályon belül, összefüggésbe hozhatók a csökkent PD-kockázattal.
Összefoglalóan a szerzők megállapítják: a hosszú távú vizsgálat 31 gyógyszerosztályt azonosított, amelyek összefüggésbe hozhatók a Parkinson-kór kockázatával. A vizsgálat megerősítette a renin-angiotenzin rendszerhez tartozó szerek és a Parkinson-kór kapcsolatát, valamint megerősítette a gyulladásra, mint a betegség hátterében álló lehetséges mechanizmusra vonatkozó bizonyítékokat. Az eredmények azt sugallják, hogy farmakoepidemiológiai felügyelet révén korábban azonosíthatók lennének a nehezen megfogható tünetektől szenvedő, prodromális Parkinson-kórban szenvedő egyének.
A gyógyszerhasználat és a PD közötti összefüggések méretének ismeretében különösen érdekes lehet egy, a JAMA Neurology-ban megjelent prospektív kohorszvizsgálat (UK Biobank, n = 500 000 fő, 15 éves utánkövetés) megállapítása, miszerint az önbevalláson alapuló magányosság független változóként jelentősen megnöveli a PD kialakulásának kockázatát (HR: 1,37; 95% CI: 1,25–1,51).

dr. Kazai Anita

Eredeti:

Neurology. 2023 Oct 10:10.1212/WNL.0000000000207899.

Association Between Use of Any of the Drugs Prescribed in Norway and the Subsequent Risk of Parkinson Disease: A Drug-wide Association Study

Julia Romanowska, Kjetil Bjornevik, Marianna Cortese, Julia A Tuominen, Magne Solheim, Asieh Abolpour Mofrad, Jannicke Igland, Clemens R Scherzer, Trond Riise

doi: https://doi.org/10.1212/WNL.0000000000207899

és

JAMA Neurol. 2023 Oct 2 : e233382.

Loneliness and Risk of Parkinson Disease

Antonio Terracciano, Martina Luchetti, Selin Karakose,  Yannick Stephan, Angelina R. Sutin

doi: https://doi.org/10.1001/jamaneurol.2023.3382