Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?
2023. OKTÓBER 27.
2023. OKTÓBER 27.
Szöveg nagyítása:
A Parkinson-kór
A Parkinson-kór (PD) incidenciája gyorsan növekszik az elmúlt években, írják a Neurology-ban megjelent tanulmányukban Julia Pomanowska és munkatársai. A PD patogenezisének részletei azonban nem tisztázottak, és nem áll rendelkezésre olyan kezelés sem, ami megelőzhetné vagy lassíthatná a betegség előrehaladását. A tanulmánynak, ami szisztematikus, a teljes gyógyszerkincsre kiterjedő, agnosztikus megközelítést alkalmazott, az volt a célja, hogy azonosítsa azokat a gyógyszerek, amelyek 1. felhasználhatók a Parkinson-kór kezelésére (olyan gyógyszerek, amelyek használata a PD kialakulásának csökkent kockázatával jár együtt) vagy 2. segíthetnek a PD patogenezisének magyarázatában, mivel használatuk a PD kialakulásának fokozott kockázatával jár.
A vizsgálat
A kutatók hipotézismentes elemzéseket végeztek a norvég egészségügyi nyilvántartásokból származó adatok felhasználásával, és értékelték a Norvégiában 15 év alatt használt gyógyszerek bármelyike és a PD kialakulásának kockázata közötti összefüggéseket. A nyilvántartásokon alapuló kohorszvizsgálatba minden olyan személyt bevontak, aki Norvégiában élt 2004. 01. 01-jén (n = 4,6 millió személy). A statisztikai hivataltól demográfiai adatokat kaptak (nem, születési év, halálozási év, éves kivándorlási státusz, iskolai végzettség), az egyének adatait összekapcsolták a norvég receptadatbázis (NorPD) 2004 és 2019 között felírt összes gyógyszerre vonatkozó információival és a Norvég Országos Betegnyilvántartással (NPR), hogy megkapják a 2009 és 2019 között a kórházból való hazabocsátáskor kapott összes PD-diagnózist (ICD-10 kód: G20). A gyógyszerek azonosítására a terápiás alcsoportokat jelölő, második szintű ATC-kódokat használták. Azokat a személyeket tekintették úgy, hogy ki voltak téve az adott gyógyszercsoportnak, akik a követési idő alatt legalább két receptet kaptak az adott ATC-csoport bármely gyógyszeréből. Az egyéneket az adott gyógyszer második felírásától kezdve és a vizsgálati időszak hátralévő részében expozíciónak kitettnek tekintették. A PD kezdetének időpontjaként a bármely Parkinson-ellenes szer (ATC N04 csoport) első felírásának időpontját határozták meg.
Eredmények
Összesen 15 849 olyan személyt azonosítottak, akiknél a 2005 és 2019 közötti nyomon követési időszak alatt PD-t diagnosztizáltak (átlagéletkor a diagnózis felállításakor 70,5 év, 60% férfi). Az ATC 2. szintjén elemzett 86 gyógyszerosztályból 10 alkalmazása csökkent PD-kockázattal, 21 pedig fokozott PD-kockázattal járt együtt.
A renin-angiotenzin rendszerre (RAS) ható gyógyszerek (ATC-osztály C09) használata a PD csökkent kockázatával járt (HR = 0,92; 95% CI: 0,89–0,95) (itt alcsoportelemzést is végeztek: az angiotenzinreceptor-blokkolók és az angiotenzinkonvertáló-enzim gátlói egyaránt csökkent kockázattal jártak: HR = 0,93, illetve HR = 0,92). Ezzel szemben a béta-blokkolók (C07) és a szívgyógyszerek (C01, beleértve a digitalist és az antiaritmiás szereket) használatát megnövekedett PD-kockázattal (C07 HR = 1,21; 95% CI: 1,17–1,26 és C01 HR = 1,17; 95% CI: 1,12–1,23) hozták összefüggésbe. Nem találtak összefüggést a lipidmódosító szerekkel vagy a kalciumcsatorna-blokkolókkal, illetve a diabetes elleni szerekkel.
A 10 gyógyszerosztály közül, amelyek a PD alacsonyabb kockázatához kapcsolódtak, kettő volt, ami 30%-kal vagy annál nagyobb mértékben csökkent PD-kockázattal járt: az egyéb idegrendszeri gyógyszerek (N07, férfiak: HR = 0,6; nők: HR = 0,8) és a daganatellenes gyógyszerek (L01). Ezen túlmenően összefüggést találtak a csökkent PD-kockázat és a vakcinák (J07), a szisztémásan alkalmazott antibakteriális szerek (J01) és antiprotozoális szerek (P01), valamint a szisztémásan alkalmazott kortikoszteroidok (H02) között.
A PD fokozott kockázatával együtt járó 21 gyógyszercsoport közül sok olyan tünetek kezelésére szolgál, amelyek gyakran megfigyelhetők a PD prodromális időszakában. Ezek közé tartoznak az urológiai gyógyszerek (G04, HR = 1,48; 95%-os CI: 1,42–1,53; nők: HR = 1,71; férfiak: HR = 1,43), a székrekedés elleni szerek (A06, HR = 1,60; 95% CI: 1,49–1,73), és a pszichoanaleptikumok (N06, HR = 1,94; 95% CI: 1,87–2,01). A pszicholeptikumok heterogén osztálya (N05), ami magába foglalja mind az antipszichotikumokat, mind a benzodiazepineket, 1,4-szeres PD-kockázatnövekedéssel volt összefüggésbe hozható (95% CI: 1,35–1,44). Ezenkívül számos csontbetegség-kezelésben alkalmazott gyógyszer (M05), az antiepileptikumok (N03), valamint a hipotalamusz- és hipofízis-hormonok és -analógok (H01) használata járt együtt jelentősen megnövekedett PD-kockázattal.
Az értékelés
Az eredmények értékelése kapcsán a szerzők kifejtik: a béta-blokkolók (C07) használata és a PD fokozott kockázata közötti összefüggésnek az lehet az oka, hogy ezeket a szereket gyakran felírják differenciálatlan remegés, azaz a Parkinson-kór egyik prodromális jele miatt is. Ezt az értelmezést támasztja alá az időbeli késleltetéses elemzés, ami szerint az összefüggés eltűnt, amikor ötéves késleltetést vezettek be a gyógyszerhasználat kezdete és a PD diagnózisa között.
A vakcinák (J07), az antibakteriális szerek (J01) és a szisztémásan alkalmazott kortikoszteroidok (H02) használata és a PD csökkent kockázata közötti összefüggést a PD gyulladással és immunválaszokkal kapcsolatos patomechanizmusa magyarázhatja. Mind a H02, mind a J01 gyógyszerosztály megőrizte szignifikáns kapcsolatát a PD kockázatának csökkenésével a diagnózist megelőző 10 évig, és mindkét gyógyszerosztály dózisfüggő tendenciát mutatott, a nagyobb dózisok esetében erősebb hatással.
Megnövekedett PD-kockázatot találtak több, a prodromális állapotokhoz kapcsolódó gyógyszercsoport, köztük a depresszió elleni szerek (a pszichoanaleptikumok osztályában; N06), a székrekedés elleni szerek (A06), a funkcionális gyomor-bél rendszeri zavarok elleni szerek (A03), valamint az urológiai szerek (G04) használatával kapcsolatban. A székrekedés elleni szerek kivételével valamennyi említett gyógyszercsoportban fennmaradt a statisztikailag szignifikáns összefüggés a fokozott PD-kockázattal még a betegség kialakulása előtt nyolc vagy tíz évvel is.
Egy másik, idegrendszerre ható ATC-osztály, a pszicholeptikumok osztálya (N05) szintén összefüggésbe hozható volt a magasabb PD-kockázattal. Ismert, hogy a pszicholeptikumok egyik alosztálya, az antipszichotikumok (N05A) a dopaminerg transzmisszió blokkolásával nem kívánt mellékhatásként parkinsonizmust okozhatnak. Az N05-be tartoznak a benzodiazepinek is, amik viszont egyes prodromális tünetekkel, az alvászavarokkal vagy a szorongással hozhatók összefüggésbe.
Az antiepileptikumok (N03) és a Parkinson-kór fokozott kockázata között is összefüggést találtak. Az antiepileptikumok közül a valproinsavat ismerten a gyógyszer okozta remegéssel hozzák összefüggésbe; jelen vizsgálat időzített eredményeiben a HR már öt évvel a Parkinson-kór diagnózisa előtt 1-re csökkent (nincs hatás), ami az összefüggés fordított oksági magyarázata mellett szól.
A dohányzás következetesen összefüggésbe hozható a Parkinson-kór alacsonyabb kockázatával, ez magyarázhatja, hogy a nikotinfüggőség kezelésére használt gyógyszerek, amik a legnagyobb csoportot alkotják az N07 osztályon belül, összefüggésbe hozhatók a csökkent PD-kockázattal.
Összefoglalóan a szerzők megállapítják: a hosszú távú vizsgálat 31 gyógyszerosztályt azonosított, amelyek összefüggésbe hozhatók a Parkinson-kór kockázatával. A vizsgálat megerősítette a renin-angiotenzin rendszerhez tartozó szerek és a Parkinson-kór kapcsolatát, valamint megerősítette a gyulladásra, mint a betegség hátterében álló lehetséges mechanizmusra vonatkozó bizonyítékokat. Az eredmények azt sugallják, hogy farmakoepidemiológiai felügyelet révén korábban azonosíthatók lennének a nehezen megfogható tünetektől szenvedő, prodromális Parkinson-kórban szenvedő egyének.
A gyógyszerhasználat és a PD közötti összefüggések méretének ismeretében különösen érdekes lehet egy, a JAMA Neurology-ban megjelent prospektív kohorszvizsgálat (UK Biobank, n = 500 000 fő, 15 éves utánkövetés) megállapítása, miszerint az önbevalláson alapuló magányosság független változóként jelentősen megnöveli a PD kialakulásának kockázatát (HR: 1,37; 95% CI: 1,25–1,51).
dr. Kazai Anita
Eredeti:
Neurology. 2023 Oct 10:10.1212/WNL.0000000000207899.
Association Between Use of Any of the Drugs Prescribed in Norway and the Subsequent Risk of Parkinson Disease: A Drug-wide Association Study
Julia Romanowska, Kjetil Bjornevik, Marianna Cortese, Julia A Tuominen, Magne Solheim, Asieh Abolpour Mofrad, Jannicke Igland, Clemens R Scherzer, Trond Riise
doi: https://doi.org/10.1212/WNL.0000000000207899
és
JAMA Neurol. 2023 Oct 2 : e233382.
Loneliness and Risk of Parkinson Disease
Antonio Terracciano, Martina Luchetti, Selin Karakose, Yannick Stephan, Angelina R. Sutin
doi: https://doi.org/10.1001/jamaneurol.2023.3382
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.
A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.
22 évvel azután, hogy kiderült: bármely gén elcsendesíthető, tucatnyi klinikai vizsgálat elemzi a miRNS-mimetikumok és -inhibitorok terápiás hatását. A módszert az idegrendszeri betegségek közül a neurodegeneratív kórképek, az epilepszia, az agytumorok és a cerebrális ischaemia kezelésében vizsgálják.
Idegtudományok
A pszichoaktív növények fogyasztásának az emberré válásban, az emberi kultúra kialakulásában játszott alapvető szerepét mutatják be az Akadémiai Kiadó gondozásában kiadott angol nyelvű folyóirat, a Journal of Psychedelic Studies 2019 végén megjelent különszámának tanulmányai.
Idegtudományok
Amerikai neurológusok szerint a Parkinson-kór korai tünete lehet az aszimmetrikus karmozgás járás közben.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.